Történelemből elégtelen

A humán és társadalomtudományok, a történelemoktatás háttérbe szorulása oda vezetett, hogy ma gyakorlatilag semmit nem tudunk arról, milyen társadalomban élünk, figyelmeztet Dušan Kováč, a Szlovák Történésztársaság elnöke. A szervezet mai találkozóján arra kívánja figyelmeztetni a kormányt, pusztán a műszaki tudás nem elég, hogy az emberiség előtt álló globális fenyegetésekkel is megbirkózzunk, ahhoz ugyanis szükség lenne a humán tudományok által megszerzett műveltségre is.  A második Fico-kormány idején Dušan Čaplovič oktatási miniszter egyik fő célkitűzésének számított a műszaki és természettudományos irányultságok népszerűsítése és támogatásának megerősítése. Čaplovič magasabb ösztöndíjakat határozott meg a műszaki és természettudományos vonalon továbbtanuló diákoknak, kevesebb diákot engedett volna a gimnáziumokba, és abba is bele akart szólni, milyen szakokra vehetnek fel diákokat az egyetemek. Čaplovič ezt azzal indokolta, hogy azokat a szakirányokat kell előnyben részesíteni, amelyek iránt nagyobb az érdeklődés a munkapiacon.  A márciusi választások után a Smer is tudatosítani látszik, hogy a humán tudományok háttérbe szorítása lehet a szélsőségek térnyerésének egyik oka – a kormányprogram foglalkozik például a polgári nevelés megerősítésének kérdésével. A történészek arra figyelmeztetnek, a humán tudományokat az állam tartósan diszkriminálja. Mai szakolcai találkozójukon ezért arra szólítják fel az oktatási minisztériumot, szüntesse meg a humán és társadalomtudományok intézményi és finanszírozási diszkriminációját. „Szlovákiában összeurópai szinten a legalacsonyabb a történelemórák támogatása, vagyis a legkevesebb történelemóránk van egész Európában. Ennek a következménye, hogy generációk nőnek fel a történelem ismerete nélkül, úgy, hogy nem tudják, hogyan működik a társadalom” – mondta lapunknak Dušan Kováč, a Szlovák Történésztársaság elnöke.  Az oktatási minisztérium május végéig ígéri a kormányprogramban megfogalmazott feladatainak részletes lebontását, időpontokhoz kötve. Egyelőre a szélsőségek terjedése elleni intézkedésekkel kapcsolatban tud csak pontosabb tájékoztatást adni a tárca.  Mai szakolcai találkozóján a Szlovák Történésztársaság egy olyan nyilatkozatot fogad el, amelyben kérik a kormánytól, szüntesse meg a humán és társadalomtudományok diszkriminációját. „A társadalomban továbbra is élnek azok a rég elavult elképzelések, melyek szerint a tudomány termelőerő, amely közvetlen anyagi hasznot hajt, de azok az elképzelések is, amelyek szerint a tudomány csak a kísérletezéssel és bizonyítással összekötött tevékenység, ami már a természettudományokra sem érvényes maradéktalanul” – áll a társaság állásfoglalásában. A humán és társadalomtudományoknak olyan értékelési kritériumok alapján kell működniük, mint a természettudományok, állítja Dušan Kováč, a Szlovák Történésztársaság elnöke. E kritériumok alapján a humán és természettudományok kevésbé hatékonynak tűnnek, és a legalacsonyabb anyagi támogatásban részesülnek. Az eredmény: a társadalom szinte semmit nem tud a történelmi folyamatokról.  Dušan Kováč, a társaság elnöke szerint nem újkeletű problémáról van szó, inkább egy olyan folyamatról, amely már a 19. században kezdődött. „Fokozatosan a tudomány a természettudományokra szűkült, és egyre szélesebbé vált a szakadék a természettudományos megismerés és a társadalmi kapcsolatok kutatása között” – magyarázza Kováč, aki szerint ennek a folyamatnak a károsságára az egyik legjobb példa az atombomba. „Az emberiség műszakilag megbirkózik a problémákkal, ám nem birkózik meg azok emberi, civilizációs, morális aspektusával” – véli a történész.  A történelemoktatás helyzete a szélsőséges mozgalmak terjedése és a szélsőséges politika parlamenti térnyerése kapcsán vált fontos témává az elmúlt hónapokban. Tovább fokozza a problémát, hogy a szélsőségesek legtöbb támogatója a fiatal szavazók közül kerül ki. Az oktatási minisztérium „hatékony és célirányos” megelőző oktatást kíván bevezetni a rasszizmus, a xenofóbia, az antiszemitizmus ellen, és megerősítené a polgári nevelést. „Az oktatási tárca szakértőinek a feladata elkészíteni az élményalapú tanulás technikai megvalósításának javaslatát, amely az előkészületben lévő átfogó oktatási reform része lesz” – közölte az Új Szóval az oktatási tárca sajtóosztály. A szélsőségek elleni harc a Módszertani-pedagógiai Központnak is feladata: itt épp most készítenek elő egy új programot, amely a pedagógusok kompetenciáit növelné a szélsőségek megelőzése terén; ezt a programot a következő tanévtől tervezi bevezetni a tárca. Több konferenciát és szemináriumot is szerveznek a témakörben.  Arra nem kaptunk választ a minisztériumtól, milyen konkrét intézkedéseket terveznek a humán és társadalomtudományok diszkriminációjának felszámolására – például növelik-e a történelemórák számát. Mindez a kormányprogram részletesebb lebontásában fog szerepelni, reagált kérdésünkre. a tárca sajtóosztálya. A történészek szeretnének tárgyalni a minisztériummal a felvetéseikről. „Ez azonban csak az érem egyik oldala – állítja Kováč. – Még fontosabb, hogy ez a kérdés – tehát hogy megváltoztassuk a gondolkodásunkat a humán és társadalomtudományok irányában – egy társadalmi vita témája legyen, tudjunk és beszéljünk róla.”