Több pénz, kevesebb műtét, különösen a magyarlakta régiókban. Miért csökken a hazai kórházak teljesítménye?

A gazdaságkutató intézet a három hazai egészségbiztosító adatai alapján a 23 leggyakoribb műtéti beavatkozás számait vizsgálta meg, amelyek az összes hazai operáció mintegy 60 százalékát adják (olyan beavatkozásokra kell gondolni, mint a szülések levezénylése, a vakbélműtétek, a csípőprotézisek és egyéb csontpótló operációk, stb.). Ezen beavatkozásokból a koronavírus előtti időszakban, vagyis 2019-ben 309 329-et hajtottak végre a hazai kórházakban.

2020-ban ez a szám csaknem az ötödével csökkent, hiszen a megtelt intenzív osztályok miatt számos műtétet halasztani kellett – ebben az évben már csak 246 706 operációt végeztek.

Egy évvel később, 2021-ben a járvány még nagyobb méreteket öltött, ami még kevesebb beavatkozást eredményezett (229 140). 

Jött a meglepetés

A zuhanó tendencia végül 2022-ben, a járvány lecsengésével állt meg, ebben az évben a várakozásoknak megfelelően megkezdődött az elhalasztott műtétek pótlása, így évközi viszonylatban 22 százalékos növekedés volt megfigyelhető (konkrét számban kifejezve ez 264 397 műtétet jelentett).

A tavalyi évben, 2023-ban életbe lépett egy lényegesen bőkezűbb bérautomata, és a kórházi orvosok száma is kissé növekedett, mégis jött a meglepetés. Az elhalasztott műtétek további pótlása helyett éves szinten több mint 4 százalékos csökkenést jegyeztek az operációs teljesítményben, a szüléseket beleszámítva pedig közel 5 százalékosat

– olvasható az elemzésben.

Elfolyik a pénz

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2023-ban 251 325 műtétet végeztek el, ami 2022-höz képest 13 ezres csökkenést jelent, a járvány előtti időszakhoz képest pedig 58 ezres csökkenést.

Ha az adatok stimmelnek, ez nem éppen a legjobb névjegye a szlovákiai kórházaknak – több pénzért kevesebb értéket kaptunk

– szögezték le az INEKO szakemberei.

Arról nemrégiben lapunk is beszámolt, hogy a szlovák egészségügybe az utóbbi években folyamatosan egyre több pénzt pumpált az állam: a 2022-ben még 6,38 milliárd eurót különítettek el az ágazatra, jövőre azonban ez az összeg már meghaladja a 9,5 milliárdot. Abban viszont a teljes hazai közvélemény egyetért – a szakértők, valamint az ellenzéki és a koalíciós képviselők egyaránt –, hogy az anyagi források állandó emelése nem hozott szemmel látható eredményeket a kórházak és a rendelők fejlesztésében.

Visszaesés a magyarlakta területek kórházaiban

A műtétek száma mellett az INEKO szakemberei az egyes kórházakra lebontva is megvizsgálták, hogyan változott a teljesítmény. Az elemzésbe azt a 25 kórházat vonták be, amelyekben 2023-ban a legtöbb beavatkozást végezték.

Az adatokból kiderült, hogy a teljesítmény visszaesése a 2022-es évhez képest igencsak érinti a déli régiókban található kórházakat. A dunaszerdahelyi intézményben például 20 százalékos visszaesést jegyeztek, az összes vizsgált kórház közül ez a legnagyobb teljesítménycsökkenés.

A második helyen a szintén magyarlakta területen található Érsekújvári Egyetemi Kórház végzett, ahol 16 százalékos évközi visszaesést jegyzett az INEKO.

Bár nem ilyen mértékű, de érezhető csökkenés volt a galántai (7 százalékos), a komáromi és a lévai (2-2 százalékos) kórházban is. Ezzel szemben a Nyitrai Egyetemi Kórház javított, ebben az intézményben 5 százalékkal több műtét végeztek.

A legnagyobb javulást egyébként a Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete (NÚDCH) produkálta 11 százalékkal.

Mi áll a háttérben?

Felkerestük Dušan Zachart, az INEKO intézet szakemberét és rákérdeztünk, mi lehet az oka, hogy a kórházak a teljesítmény tekintetében még mindig nem képesek visszatérni a járvány előtti szintre. Az elemző elmondta, az egészségügyi ágazat több szereplője úgy gondolja, a műtétek számában a kórházak már nem is fogják elérni a koronavírus előtti szintet. Zachar úgy véli, ez még önmagában nem lenne probléma, hiszen vannak olyan tényezők, amelyek segítségével természetesen is lehetne csökkenteni a műtétek számát, amely jót is tenne az egészségügy működésének.

Ha visszaesés a jobb megelőzésből, a népesség jobb egészségügyi állapotából, a műtétek egy részének a járóbeteg-ellátásba való áthelyezéséből vagy a nem invazív kezelések növeléséből következne, ez teljesen rendben lenne

– fogalmazott az elemző. Ugyanakkor leszögezte, sajnos a szlovák egészségügy esetében nem erről van szó. A visszaesés okát Zachar elsősorban a kórházak alacsony termelékenységében látja.

A kórházak többségében amúgy sem az elvégzett szolgáltatások száma alapján fizetnek, hanem átalány alapon, ami nem ösztönzi a hatékonyabb termelést

– magyarázta Zachar, hozzátéve, további fontos tényező lehet a nővérek hiánya is.