Több maradhat a zsebünkben

„Célunk egy olyan adórendszer kidolgozása, amely mindenki számára könnyen megérthető és átlátható.”Dömötör Ede felvétele Szlovákia még mindig azok közé az országok közé tartozik, amelyek adók és elvonások formájában a legtöbb pénzt veszik ki a polgárok zsebéből. Főként a vállalkozók számára még ennél is nagyobb problémát jelent az adótörvények folyamatos változtatása, ami teljesen kiszámíthatatlanná teszi a vállalkozói környezetet. Pozitív fejleménynek számít azonban, hogy a rendszerváltás után tavaly ősszel alakult meg az első olyan kabinet, amely valóban megérdemli a jobboldali jelzőt. Az ilyen kormányoktól a választók többsége világszerte átláthatóbb adórendszer megteremtését várja. Menynyiben váltja be ezeket az elvárásokat a jelenlegi kabinet?

Már az előző kormány megpróbálta egyszerűbbé és átláthatóbbá tenni az adórendszert, az elmúlt négy évben azonban olyan pártok is tagjai voltak a kormánykoalíciónak, amelyek ezt teljes mértékben nem tették lehetővé. Ennek ellenére már akkor az volt a fő célunk, hogy az adórendszer súlypontját a közvetlen adókról (személyi jövedelemadó, társasági adó) a közvetettekre, vagyis a fogyasztói adókra és a hozzáadottérték-adóra helyezzük át. Még az előző kormányzati időszakban 40-ről 25 százalékra csökkentettük a társasági adót, a hozzáadottérték-adónál az alsó határ akkor 7-ről 10 százalékra emelkedett. A felsorolt enyhe változtatások után most átfogó adóreformra készülünk. Ennek során azonos adókulcsot vezetünk be a személyi jövedelemadó és a társasági adó számára, és növeljük a közvetett adók arányát. A tervezetet a pénzügyminisztérium már nagy vonalakban elkészítette, és hamarosan a nyilvánosság elé terjeszti.

Mi a lényege az önök által elkészített adóreform-javaslatnak?

Alapfilozófiánk az, hogy csökkentjük a jövedelmi adókat, és ezzel párhuzamosan növeljük a fogyasztói adókat. Nem kevésbé fontos, hogy a jövő év januárjától eltörölnénk az örökösödési adókat. Az adóreformon belül az a célunk, hogy új törvényeket dolgozzunk ki, a törvénymódosítások ugyanis szerintünk már nem oldanák meg a jelenlegi helyzetet. Ezek olyan bonyolultak, hogy gyakran már a vállalkozók sem igazodnak el bennük, a mi célunk ugyanakkor egy olyan adórendszer kidolgozása, amely mindenki számára könnyen megérthető és átlátható. Olyan törvényeket szeretnénk hozni, amelyek mindenki számára azonos adókulcsokat határoznak meg. A fogyasztói adók esetében az európai uniós csatlakozás határozza meg az adókulcsok változását. Olyanokat vezetünk be, amelyek az EU adószintjéhez közelítenek, azonban nem térünk át azonnal az uniós szintre.

Céljuk, hogy egy kulcsot határozzanak meg a hozzáadottérték-adó számára. Ez pontosan mekkora lenne?

Ezt egyelőre nem döntöttük el. Mindenképp alacsonyabb lesz, mint a társasági adó jelenlegi 25 százalékos kulcsa. A személyi jövedelemadó esetében a jelenlegi 10 és 38 százalék között mozgó több adósávot egysávosra egyszerűsítenénk. Egyelőre nem dőlt el, hogy mikor egységesítenénk a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsát, szerintem a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha ezt egy év alatt sikerülne végrehajtanunk. A sávok csökkentésével azonban meg kell oldanunk, hogy pótoljuk azt a szerepet, amelyet a sávok játszottak. Elképzelésünk szerint egy magasabb adómentes minimumot vezetnénk be a jelenleginél. Ez a létminimum 16–17-szerese lenne, vagyis mintegy 70 ezer korona. A létminimum változásával az adómentes alap nagysága is változna.

Milyen változásokra számíthatunk a vagyonadók esetében?

Az a célunk, hogy a vagyonadók a piaci értékhez legyenek kötve. Jelenleg ezt az alapterület alapján számítják ki. Elég nagy különbségek vannak azonban az egyes régiókban az ingatlanok piaci értéke terén. Ha az ingatlan értékéhez lenne kötve az adó, akkor azokban a régiókban, ahol nagyobb az ingatlan értéke, nagyobb adót fizetnének. Ez így van az Európai Unióban is. Itt azonban még el kell döntenünk, hogy milyen módszerrel határoznánk meg az ingatlan értékét. Elképzelésünk az, hogy lenne egy regionális ártérkép, amelynek alapján kivetnénk az adót.

Nem marad érintetlenül a gépkocsi-tulajdonosok adóztatása sem. Milyen változásokra számíthatnak a motorosok?

Minisztériumi szakbizottságunk szerint a vállalkozók által fizetett útadót a jövőben felváltanánk a gépkocsiadóval, amit minden gépkocsi-tulajdonos fizetne. Egyelőre azonban nincs végleges döntés ez ügyben.

Milyen ütemtervre számíthatunk az adóreform esetében? Mikor lépnek életbe az új adótörvények?

Célunk, hogy az összes reformhoz kapcsolódó törvény a jövő év januárjától lépne életbe. ĺgy az utolsó törvényt legkésőbb októberben szeretnénk benyújtani a parlamentbe.

Mire számíthatunk a reformot követően? Stabilizálódik az adórendszer, vagy a következő években újabbnál újabb módosításokat hajtanak végre?

Szeretnénk, ha a most bevezetésre kerülő reformok időtállóak lennének. Még ennél is fontosabb azonban, hogy szeretnénk olyan adórendszert bevezetni, amely nem rögtön a forrásnál adóztatná meg a jövedelmet, vagyis több pénz maradna az állampolgároknál és a vállalatoknál. Ezzel a cégek több pénzt fektethetnének be, amivel újabb munkahelyeket tudnának teremteni.