Tények helyett 25 milliárdos ígérethegyek

Akik arra számítottak, hogy a pénzügyminisztérium végre tételes kimutatással rukkol elő arról, mire is kívánja felhasználni a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére – „Új generáció EU” (Next generation EU) néven – létrehozandó újjáépítési alap forrásait, azoknak ezúttal is csalódást okozott a szaktárca.

Eduard Heger pénzügyminiszter a terjedelmes, 119 oldalas, nagyjából 100 szakember által kidolgozott nemzeti reformterv hétfői bemutatásán nem is titkolta, hogy ez a dokumentum csak inspirációként szolgál az uniós pénzek jövőbeni lehívásához szükséges újjáépítés terv kidolgozásánál.

„Jelenleg még dolgozunk az újjáépítési terven, amelyhez a most közzétett Modern és sikeres Szlovákia dokumentumból merítjük majd az ötleteket”

– mondta el Eduard Heger. Hogy alapos szelekcióra lesz szükség, azt Eduard Hagara, a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) igazgatója is elismerte. Szerinte a közzétett dokumentum által jelzett reformok végrehajtásához 30 milliárd euróra lenne szükség, amiből azonban tételesen csak 25,4 milliárd eurót írtak szét, míg az uniós újjáépítési alapból Szlovákiának nagyjából 6 milliárd euró jut majd.

Eduard Heger pénzügyminiszter szerint a pénzügyminisztérium honlapján (www.finance.gov.sk) bárki számára elérhető dokumentummal egyáltalán nem késtek el, mint azt az ellenzék állítja. „A végleges újjáépítési tervünket legkésőbb 2021. április 30-ig kell előterjesztenünk az Európai Bizottságnak. Erre nem keríthetünk sort az előtt, mielőtt még uniós szinten elfogadnák az ezzel kapcsolatos jogszabályokat, amire leghamarabb jövő januárban számíthatunk. A minőséget fontosabbnak tartjuk a gyorsaságnál” – mondta el Heger, aki szerint azonban a tervezett lépéseikről már egyeztetnek az Európai Bizottsággal.

Szlovákiának az uniós támogatás nélkül is szüksége lenne a reformokra, amelyek közül a most közzétett dokumentumba a legfontosabbakat szedtük össze – állítja Heger. Pénzügyi reformok, zöld gazdaság, munkapiac, oktatásügy, kutatás és fejlesztés, egészségügy, közintézmények, digitalizálás – a szaktárca szerint Szlovákiának elsősorban e téren lesz szüksége reformokra, az említett szakterületeket így a most közzétett dokumentumban külön fejezetekben tárgyalják.

„A terjedelmes dokumentumban jelzett reformoknak csak egy része lesz majd benne az uniós pénzek lehívásához szükséges újjáépítési tervben. Ahhoz azonban, hogy Szlovákia modern és sikeres országgá váljék, idővel az összes reformra sort kell kerítenie”

– tette hozzá Heger, elismerve azt is, hogy minden reformot képtelenség lenne végrehajtani a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt.

 „A legsürgősebb reformokra az egészségügyben és az Európai Bizottság által szorgalmazott zöld gazdaságban lesz szükség”

– mondta el Hagara. Az egészségügyben 2026-ra 600-zal szeretnék növelni az általános orvosok és 3600-zal a nővérek számát. Ugyaneddig legalább 3 új kórházat szeretnének felépíteni, 3-at pedig felújítani. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a javaslatban szereplő egészségügyi reformok az előzetes becslések szerint nagyjából 4 milliárd eurót emésztenének fel. Az oktatásügyben 2024-ig 30 ezerrel növelnék az óvodai férőhelyek számát, növelnék a tanárok fizetéseit és nagyobb figyelmet fordítanak majd az iskolák felújítására is. Az iskolaügyi reformokra egyébként 4,3 milliárd euróra lenne szükség.

A környezetvédelmi projektek közül Heger a háztartási hulladék újrahasznosítását említette, amelynek a mértékét 39-ről 2026-ra 55 százalékra szeretnék növelni. Szeretnék megtisztítani az országot a fekete szemétlerakatoktól is. 2026-ig 276 környezetszennyező veszélyforrást szeretnének felszámolni, amire 1,4 milliárd euróra lenne szükség. Az energiahatékonyság növelése érdekében az uniós pénzekből 2026-ig 80 ezer háztartásban cserélnék újakra az elöregedett kazánokat, és 24 ezer lakóház felújítására adnának támogatást. A hőszolgáltatásban ugyanekkor 70 százalékkal csökkentenék a szénfűtés arányát. A zöld gazdaságra való áttérés az előzetes számítások szerint csaknem 12 milliárd eurót emésztene fel.

A pénzügyi reformok közül – amelyeknek a költségeit egyébként nem számszerűsítették – a nyugdíjreform van az első helyen.

A szaktárca rugalmasabb szabályokat vezetne be a nyugdíjba vonulás esetében, és hatékonyabbá tenné a második nyugdíjpillért is.

Kisebb adóval terhelnék a munkát, keményebb fellépésre számíthatnak azonban azok a cégek, amelyek az adóparadicsomokba menekítik a pénzüket. Nem számszerűsítették a közintézmények reformjának a költségeit sem. Ezek esetében egyébként a bíróságok működésének a javítása szerepel az első helyen, egyszerűsítenének azonban az építési engedélyek kiadását, a vállalkozói engedélyek elintézését, és visszaszorítanák a korrupciót.

A munkapiacon elsősorban a hátrányos helyzetben levők foglalkoztatásának a támogatására helyezik majd a hangsúlyt. Az elkövetkező években 84-ről 67 százalékra szeretnék csökkenteni az alacsonyabb végzettséggel rendelkező szülők gyermekeit fenyegető szegénység kockázatát, nagyobb figyelmet fordítanak azonban a hátrányos helyzetű roma közösségekre is. A konkrét ígéretek között szerepel az is, hogy 2024-ig 10 ezer olyan embernek biztosítanak majd munkát, akiknek jelenleg szinte semmi esélyük sincs az elhelyezkedésre. A munkapiaci reformok egyébként nagyjából 2,4 milliárd eurót igényelnének. A kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos reformokra ezzel párhuzamosan nagyjából 2,5 milliárd eurót szánnának, a kutatásra négy év múlva már a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százalékát kívánják fordítani, a jelenlegi 0,4 százalék helyett.

A digitalizálásnál a fő cél, hogy minél több hivatali ügyünket az interneten keresztül is el tudjuk intézni, növelnék azonban az internethasználók számát is, és persze minél több helyen tennék elérhetővé a széles sávú internetet. A digitalizálással kapcsolatos reformokra egyelőre 500 millió euróval számolnak.

Heger szerint a bemutatott dokumentumot a kormánykoalíción belül is megvitatják, a javaslatcsomag egyes pontjaival azonban a koalíciós partnerek sem értenek egyet. Veronika Remišová kormányfőhelyettes, a Za ľudí elnöke például már most jelezte, hogy több pontban is ütközik a véleményük a bemutatott javaslattal. Másként képzelik el például a kutatás és fejlesztés támogatását, de elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy az állam és az önkormányzatok nagyobb befolyást szerezzenek a főiskolák és egyetemek irányításában. A reformcsomag legnagyobb bírálója Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke, aki szerint az előterjesztett reformcsomag csak egy általános tervezet, vagyis a kormánynak még halvány fogalma sincs, mire költené az uniós milliárdokat.

Csalódottságukat fejezték ki a környezetvédelmi szervezetek is, amelyek szintén a konkrét terveket hiányolják.

„Az újjáépítési alap forrásainak a 37 százalékát a klímavédelemmel kapcsolatos projektekre kellene fordítani. Nem akármilyen zöld intézkedésekről van szó, hanem speciálisan azokról, amelyek a klímavédelmet szolgálják. A most közzétett anyagból azonban nem derül ki, hogy a megalkotói ezt mennyire tudatosították, és az sem, hogyan kívánják megvalósítani a környezetvédelmi célokat”

– mondta el Katarína Juríková, a Greenpeace Slovensko programigazgatója.