Táppénzre menekülünk az elbocsátások elől

Főleg a gazdasági válság kitörése óta figyelhető meg ez a tendencia, az alkalmazattak így próbának menekülni az elbocsátás elől, vagy legalábbis elodázni azt – derül ki a Szociális Biztosító adataiból.
Sőt, arra is akad példa, hogy maga a munkáltató ajánlja alkalmazottjának a betegszabadságot, olyan esetben, ha a megrendelések csökkenése miatt nem tud munkát biztosítani számára, viszont elbocsátani sem kívánja.
A Szociális Biztosítónak a betegszabadságokra vonatkozó adatai természetesen nem mutatják ki azt, hogy hányan vannak indokolt betegszabadságon, és hányan használják csak „ürügyként”.
Az azonban, hogy 2003 óta évről évre növekszik a táppénzen tartózkodók száma, s különösen megugrott ez 2008, vagyis a gazdasági válság kitörése óta, megalapozottan erre enged következtetni.
A Szociális Biztosító szerint tavaly 156 ezer ellenőrzést végeztek az intézmény munkatársai, s 13 ezer esetben találták indokolatlannak a betegszabadságot. 97 ezer esetben ellenőrizték az orvosi előírások betartását, ebből 862 esetben találták úgy, hogy nem tartják be a gyógymódot a táppénzesek, ezért a biztosító leállította a táppénz folyósítását számukra.
További, noha nem közvetlen „bizonyítéka” a táppénzcsalásnak az, hogy a legtöbb táppénzen lévő személy épp azokban a régiókban található, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, a legkevesebb pedig mindig Pozsonyban és közvetlen környékén, tehát ott, ahol az ország többi részéhez képest nagyon kevés az állástalan. Tavaly éves átlagban 4,02 százalékot ért el a táppénzen lévők aránya a munkavállalók között, az idei adatok még nem ismertek, de az első kilenc hónapban már csaknem elérte a 4 százalékot.
Mivel csak augusztustól októberig fél százalékponttal nőtt az arány, várható, hogy az idei év meghaladja a tavalyi év adatait is a táppénzen lévők számát illetően. (sán, pr)