Szoros lesz a verseny szombaton

Miben más a mostani választás, mint a korábbiak?

Sokkal többet beszélnek arról, hogy milyen koalíciók alakulhatnak, keresztül az egész politikai spektrumon. Nincs olyan egyértelmű határvonal a Smer és a jobboldal között, korábban ez mindig megvolt. Emellett most, 2012-höz képest, az SNS is fontos szerepet játszik, királycsináló lehet.

Az elmúlt években nőtt a Smer elfogadottsága a jobboldali táborban?

Egy kicsit igen. Ennek viszont mindig két szintje van. Az egyik a deklarált: a jobboldali választók nem nagyon akarják, hogy pártjaik a Smerről, mint potenciális koalíciós partnerről beszéljenek. Mintha azt üzennék: tudjuk, hogy így lesz, de ne beszéljetek erről hangosan. Másrészt ezeknek a választóknak egy jelentős része képes lenne egy nappal a választások után elnézni pártjának, ha a Smerrel kötne koalíciót. Úgy vélik: jobb, ha ott lesznek, mintha valaki más, egy rosszabb alternatíva jönne.

Létezik egyáltalán Smer nélküli kormányalternatíva?

Ha januárban kérdezte volna tőlem, akkor azt mondtam volna, hogy nem. Akkor még úgy tűnt, akár egyszínű kormányt is alakíthatnának. Most már sokkal szorosabb a verseny, a Smer–SNS blokk és a jobboldal ereje nagyjából kiegyenlített, várhatóan a bizonytalan szavazók is inkább az ellenzéket fogják erősíteni. Nyitottnak látom a kérdést, hogy milyen kormányzat jön létre.

Ha a Smer–SNS blokk kisebbségbe is kerül, kérdés, hogy a jobboldali pártok meg tudnak-e egyezni egy széles koalícióban?

Két dolog hátráltatná a megegyezést: a 2010–2012 közötti tapasztalat, valamint a pártvezetők közötti viszony. Az elmúlt négy évben olyan dolgokat üzentek egymásnak, ami kérdésessé teszi a közös kormányzást.

A mérések alapján öt párt bejutása biztosnak mondható, további négy pedig lóg a levegőben. Milyennek látja esélyeiket? Kezdjük Matovičékkal!

Úgy érzem, hogy Fico támadása Matovič ellen segített az Egyszerű Embereknek. A párt és a pártvezető integritását támadta a korrupciós váddal, de a módszer, amit választott, visszaütött. Olyan kérdéseket generált – például hogyan juthatott Fico ezekhez a dokumentumokhoz –, amelyek neki voltak kényelmetlenek. Matovič most mintha az államapparátussal állna szemben, egyfajta mártírnak láthatják a választói, így erősödhet a kötődésük a párthoz.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"221072","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
Tehát az OĽaNO–NOVA már biztos bejutónak számít?

Igen. Még több mint 7 százalékot is elérhet.

Az SaS hosszú ideje a küszöb körül táncol.

Van esélyük a bejutásra. Az SaS egyik problémája az, hogy viszonylag fiatal a választóbázisa. A fiatalokról pedig tudjuk, hogy nem számítanak fegyelmezett választóknak. Az SaS-nek azt kell üzennie szimpatizánsainak: ezt nem lehet egy lájkolással letudni, el kell menni választani.

Az SaS tavaly lényegében sarokba dobta a klasszikus liberális témákat. Nem lőtte ezzel lábon magát?

A kulturális-etikai kérdésekben az SaS tábora sem teljesen liberális, sőt. Amikor például egy éve a családról szóló népszavazás előtt felmérést készítettünk, nem voltak egyértelmű többségben az SaS-választóknál sem a nem szavazatok. Az SaS szavazói számára a gazdasági témák adják a közös nevezőt, főként amiatt voksolnak a pártra. Az SaS az utóbbi időben az SDKÚ utódjaként profilálódott, már ami a gazdasági reformokat illeti.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"221069","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
A választás legnagyobb meglepetése a Sme rodina lehet. Valóban van esélye a bejutásra?

Tipikus protestpárt, amely főként a bizonytalanokat és azokat szólítja meg, akik nem járnak el választani. Hasonló eset, mint a 99% nevű párt 2012-ben. Voltak mérések, amelyek a küszöb körül látták a pártot, ám már akkor is tudni lehetett: szimpatizánsaik kétharmada a korábbi választáson nem vett részt. Itt szintén hasonló a helyzet. Emiatt kellene Boris Kollárnak aggódnia: elmennek-e szavazni a szimpatizánsai, vagy csak a nappaliban mérgelődnek és bólogatnak neki.

Mi az ő relatív sikerének titka? Elég, hogy celeb, van egy rakás pénze és azt mondja: nem vagyok politikus?

Igen. Celebnek kell lenni. Neki nem volt szüksége arra, hogy megismertesse magát a választókkal, a kampánynak ezt a fáradtságos és nem olcsó részét kihagyhatta. Gondoljunk csak bele: amikor Andrej Kiska eldöntötte, hogy indul az államfőválasztáson, két évvel korábban el kellett kezdeni a kampányt, hogy egyáltalán ismertté váljon a széles tömegek előtt. Boris Kollár pártja ősszel jött létre, ma az emberek 80–90%-a ismeri. Az emberek egyenes emberként ismerik, a menekültekkel kapcsolatban pedig egyetértenek vele.

Milyennek látja az MKP bejutási esélyeit?

Alacsonyabb részvételnél juthat be. A határt 55% körül látom. Ha alatta lesz, esélye lehet a bejutásra, ha fölötte, akkor nagyon lecsökken. Emellett még egy komoly veszély van a párt számára: a szavazók egy része úgy gondolkodhat, hogy ha az MKP már kétszer nem jutott be, akkor most inkább a Hídra szavaz, még ha közelebbinek érzi is az MKP-t. Azt ugyanis tudni kell, hogy az MKP szavazóinak többsége számára az első számú alternatíva a Híd, és ez fordítva is igaz. Ebből most a Híd profitálhat. Az MKP ellen játszik az is, hogy hat éven keresztül a parlamenten kívül volt, vagyis sokkal kevésbé látható, mint a Híd.

Milyen hatással vannak a választókra a felmérések? Mit gondol az a választó, aki azt látja, hogy pártja a bejutási küszöb környékén táncol?

Kétféle hatás lép fel ilyenkor, esete válogatja, hogy mikor melyik az erősebb. A választók egy része az erősebb párthoz húz, fél attól, hogy elveszik a szavazata. Viszont ismert a másik effektus is: a gyengébbhez húzás, a választókat ilyenkor az mobilizálja, hogy segítenie kell a bejutásban.

A Híd választóinak jelentős része magyar. Van esélyük arra, hogy ezúttal több szlovák szavazót is megszólítsanak?

Igen, de hogy tisztázzuk, itt plusz 1-2 százalékpontos térről beszélünk. Nem hiszem, hogy Észak-Szlovákiában labdába tud rúgni a Híd, esélye azokban a nagyvárosokban lehet, ahol a szlovák és a magyar etnikum érintkezik – itt elsősorban Pozsonyra és Kassára gondolok. Vagyis ennyivel több szavazatot szerezhetnek, mint legutóbb.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"221070","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
A Smer nyeri a választásokat. A kérdés, hogy milyen eredménnyel? 2010-ben és 2012-ben is sokkal több szavazatot kaptak, mint amit előzetesen a felmérések mutattak. Viszont 2014-ben az elnökválasztáson Fico, majd az EP-választáson a Smer is gyengébben szerepelt, mint ahogy az várható volt. Mi lesz most?

Az EP-választásnál rettentően alacsony volt a részvétel, emiatt csúsztak el az eredmények. Az elnökválasztásnál az a tényező is közbelépett, hogy Ficót a Smer-választók jelentős része is inkább kormányfőnek látta volna szívesen, mintsem államfőnek. 2010-zel ellentétben az a fő különbség, hogy a Smer most nem tudja másra rátolni a problémákat, egyedül kormányzott, 2012-ben ellenzékből győzött. A Smer 2012-es választóinak egy része még nem döntött, ez bizonytalansági tényező. De nem várok olyan erős finist, mint 2012-ben volt.

Mi a Smer minimuma és maximuma?

30–36% között lesz. Minél kevesebb, annál rosszabb helyzetbe jut, 30% körüli eredménynél már hármas koalícióra lesz szüksége.

A Sieťről új SDKÚ-ként is szoktak beszélni. Mennyire hasonló a Sieť és a korábbi, nagy SDKÚ választói tábora?

Főként a középosztályt szólítja meg, a fiatalabb és a középgenerációt. Abban is hasonló, hogy mindkét párt a konzervatív és a liberális választókat is megszólítja.

Az SDKÚ általában jól finiselt, ez lesz a Sieť esete is?

Igen, de messze nem várok olyan erős finist, nem hiszem, hogy több százalékponttal megnő a támogatottsága. Most több olyan párt is van, amely a bizonytalanok jobboldali szavazók között horgászik. 12–16% között látom most a Sieť eredményét.

Az SNS támogatottsága nő, ugyanakkor egy nagy ismeretlen. Mivel húzza az embereket?

Az újdonság érzése. Andrej Danko teljesen másként kommunikál, másként viselkedik, mint Ján Slota. A pártvezérnek nagyon fontos szerepe van a szlovákiai közéletben. Emellett pedig a Smer visszaeséséből is profitáltak. Az SNS nagyon sokat profitált a családvédelmi referendumból. Míg a pártok többsége lavírozott, nem mert állást foglalni, mivel liberális választói is vannak, addig az SNS keményen beleállt a témába, és profitált abból, hogy a szlovákiai társadalom alapvetően konzervatív. Ekkor láttatni tudta magát, és elkezdhetett építkezni. Aztán később magához tudta vonzani a Smerből kiábránduló szavazókat is, akik jelentős része számára a revitalizált SNS az első számú alternatíva.

A Smer szimpatizánsainak nagy része az SNS-t választaná koalíciós partnernek. Ficóékról ismert, hogy nem szívesen mennek szembe a választói akarattal. Ilyen körülmények között vállalnák a koalíciót egy jobboldali párttal?

Meg tudnák magyarázni a választóiknak. Ez nem lenne jelentős akadálya annak, hogy egy jobboldali párttal alkossanak koalíciót. Ilyen esetben érvelhetnének a kormány jobb nemzetközi elfogadottságával is. Itt visszautalnék arra, amit az elején kérdezett: miben új ez a választás? Abban, hogy ilyen koalíció is létrejöhet. A szavazók számára ez szokatlan, ezért is nyilatkoznak így, vagyis hogy a hagyományos blokkokon belüli koalíciókötést várnak. Amint létrejönne egy Smer–job-boldali kormány, ez visszahatna a választók jövőbeni elvárásaira is.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"221071","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
A magukat biztosnak mondó választók tizede még bizonytalan a pártválasztást illetően. Mi alapján döntenek?

2012-ben a választók 28%-a azt nyilatkozta nekünk, hogy a választások napján, illetve az utolsó héten döntött arról, hogy kire fog voksolni. Ez nem kis csoport. Nagyjából tudják, melyik oldal a szimpatikusabb számukra, a bal- és a jobboldal között kicsi az átjárás lehetősége számukra is. Vagyis például a Smer és az SNS között lamentálnak, vagy azon dilemmáznak, hogy a Sieťre, az OĽaNO-ra vagy az SaS-re szavazzanak. Itt több hatás is érvényre juthat. Amint korábban is említettem: a választók egy része az erősebb pártra szavaz, ebből például a Sieť profitálna, másik része viszont a gyengébbre, hogy bejuttassa a parlamentbe, így minimalizálva a szavazatok elveszését.

Szombaton exit-pollal is készülnek. Itt milyen mintával dolgoznak?

Nagyjából 20 ezer embert kérdezünk meg, ez jóval több, mint egy klasszikus közvélemény-kutatás során, amikor ezres mintákkal dolgozunk. Így jóval precízebbnek kellene lennie az eredménynek. Itt a problémát a válaszok megtagadása jelentheti. Ha ez véletlenszerű, akkor nincs gond, ám ha például a smeres szavazókra jellemző, hogy egy részük nem akar válaszolni, akkor gondok akadhatnak a pontossággal. 2012-ben is ez volt, a Smerre voksolók egy része nem akart válaszolni. Akkor ez főleg Pozsonyra volt jellemző, mintha itt szégyenkeztek volna döntésükért, vagy arról volt szó, hogy a jobboldali választók egy része meg akarta volna büntetni a jobboldalt. Most nem várok ennyi elutasító feleletet.

Milyen részvételt vár?

55–60% közöttit. A februári események, a különböző sztrájkok, tiltakozások mintha kicsit mobilizálták volna az embereket. De nem várok magasabb részvételt, mint 2010-ben és 2012-ben volt.