Szlovákiai Magyarok Kerekasztala: sok a megoldásra váró probléma

Ráadásul a hazai jogszabályok nem tesznek különbséget a nemzeti kisebbségek között. „Ez gyakorlatilag csak három kisebbség számára (magyar, ukrán és ruszin) teszi lehetővé a hivatali nyelvhasználatot” – szögezi le az SZMK nyilatkozata. Az állásfoglalás rámutat, hogy a helyzet rosszabb, mint Magyarországon, nálunk a 13 elismert kisebbségből 10 szórványban él, és szinte mindenütt mélyen 20% alatti kisebbséget alkot.

A kerekasztal szerint jobb lenne, ha a törvényben különbséget tennének a kisebbségek között. Az SZMK azt javasolja, Szlovákia térjen vissza az 1968-as alkotmánytörvényfilozófiájához,melyszerint négy, történelmileg és regionálisan több területen is erősen jelenlevő kisebbséget kellene elismerni (magyar, ruszin, ukrán és német), figyelembe véve specifikumaikat. Ez amegoldásnemlennediszkriminatív, és más európai államokban is bevált. Finnország, Németország vagy Olaszország mellett Szlovéniában is bevezették, ott az olaszoknak és magyaroknak van különlegesstátuszuk. A kerekasztal nyilatkozata rámutat arra is, hogy az európai nyelvi charta monitorozását is más módon kellene megoldani, minden kisebbség esetében külön bizottság vizsgálhatná a charta alkalmazását. A kerekasztal felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy továbbra sincs megoldva a kisebbségi szervezetek támogatásának kérdése. (MSz)