Szlovákiában idén már nőnek a bérek, ennek azonban nem mindenki örülhet

A múlt havi gyorsjelentését követően a Statisztikai Hivatal pénteken végre közzétette az idei második negyedév részletes gazdasági adatait is. Eszerint a szlovák gazdaság az április elejétől június végéig tartó időszakban 9,6 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz képest, amire tizenhárom és fél éve nem volt példa. Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője is elismeri azonban, hogy a látványos növekedés részben azzal magyarázható, hogy a tavalyi második negyedévben a járványügyi lezárások miatt rég nem látott mélyponton volt a szlovák gazdaság, amit nem volt nehéz túlszárnyalni. A járvány előtti szinthez, vagyis 2019 második negyedévéhez képest azonban még mindig több mint 2 százalékponttal maradtunk el. „Az említett hatás mellett a növekedés elsősorban a kivitel és a lakossági kereslet bővülésének köszönhető” – tette hozzá Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint a korábbi üzletbezárások miatt elhalasztott vásárlásokat az emberek többsége épp a második negyedévben pótolta.

Nőtt az átlagfizetés

A bérek növekedése az elemzőket is meglepte. „A második negyedévben 1202 euró volt a bruttó országos átlagbér, 10,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ilyen gyors béremelkedésre 2004 utolsó negyedéve óta nem volt példa Szlovákiában” – mondta el Morháčová, aki szerint a fizetések ráadásul az összes vizsgált ágazatban már most meghaladják a járvány előtti szintet.

Hatalmas bérszakadék

A javulás ellenére Horňák szerint továbbra is hatalmas különbségek vannak az egyes ágazatok és régiók között. A legnagyobb bruttó átlagbért, havi 2192 eurót a bankok és biztosítók fizetik, amit az energiaszolgáltatás (2129 euró) és az IT-ágazat (2097 euró) követ. Azonban a Statisztikai Hivatal már többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazati bérek is csak az átlagot tükrözik, és az egyes ágazatokon belül is jelentős különbségek vannak, vagyis például a bankokban dolgozók egy jelentős része még csak nem is álmodhat az említett 2192 eurós bruttó fizetésről, és ugyanez a helyzet a rosszabbul fizető ágazatokban is. A most közzétett felmérés szerint az oktatásügyben 1131, az egészségügyben 1363, az államigazgatásban 1704, az iparvállalatoknál pedig 1273 euró a bruttó havi átlagbér. A legrosszabbul fizető ágazat továbbra is a szállodaipar és a vendéglátás, ahol a bruttó átlagbér 664 euró, de ez a mezőgazdaságban és az építőiparban is csupán 919 és 809 euró.

Látványos különbségek vannak az egyes régiók között is. Míg például Pozsony megyében az átlagbér eléri az 1467 eurót, a sereghajtónak számító Eperjes megyében ez csupán 933 euró. Ennél is kirívóbb azonban Nyitra megye példája, hiszen míg a szomszéd Nagyszombat megyében az átlagbér 1128 euró körül mozog, a magyarok által legsűrűbben lakott Nyitra megyében ez csupán 988 euró, ami a második legrosszabb adat az országban.

Még több állástalan

Míg a bérek nőttek, a gazdasági növekedés a foglalkoztatottságon a második negyedévben még nem látszott meg. Összesen 2,535 millió embernek volt munkája Szlovákiában, 1,5 százalékkal kevesebbnek az egy évvel korábbinál. „A jó hír azonban, hogy a csökkenés üteme már nem olyan látványos, mint korábban” – figyelmeztet Morháčová. Az elmúlt időszakban tapasztalt javulás ellenére még mindig a szállodaipar és a vendéglátás van a legrosszabb helyzetben, ezekben még most is 25 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban. Így az sem csoda, hogy az idei második negyed-évben még nőtt az állástalanok száma is. A munkanélküliek aránya elérte a 6,9 százalékot. A Statisztikai Hivatal számításai szerint 189 ezer embernek nem volt munkája, 12,5 százalékkal többnek, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedést, csaknem 47 százalékosat, Nagyszombat megyében mérték. Az állástalanok aránya azonban továbbra is Eperjes megyében a legnagyobb, ahol meghaladja a 12 százalékot.

Folytatódik a növekedés

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az őszi járványhullám még alaposan bekavarhat, kedvező esetben azonban a szlovák gazdaság teljesítménye akár már az idei év végén visszatérhet a járvány előtti szintre. A tavalyi 4,8 százalékos visszaesést idén így már 4,2, jövőre pedig 4,8 százalékos gazdasági növekedés követheti” – mondta el Horňák. Jana Glasová, a 365.bank elemzője szerint sokk függ majd attól is, milyen járványügyi lezárások várhatók az elkövetkező hónapokban. „Ha az előttünk álló őszi járványhullámot nagyobb lezárások nélkül átvészeljük, akkor a gazdaság felpörgéséhez a lakossági kereslet is jelentős mértékben hozzájárulhat” – állítja Glasová.