Szlovákiában erős az ellenszél

Azon kívül, hogy magyarigazolványt birtokolni felemelő érzés, gyakorlati jelentősége is vanAzon kívül, hogy magyarigazolványt birtokolni felemelő érzés, gyakorlati jelentősége is van Elsősorban az igazolványok számán lehet mérni munkájuk eredményét...

Több mint 64 ezren igényelték már a magyarigazolványt, és ötezren kértek diákigazolványt is. Az utóbbi három hét alatt több mint ezerrel nőtt a kérvényező diákok száma. Úgy érzem, sikeres volt a tájékoztatásunk, mely során arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy a státustörvény kedvezményezettjei elsősorban a pedagógusok és a diákok. A szlovákiai fiatalok valószínűleg már tapasztalták magyarországi tartózkodásuk alatt, hogy diákigazolványuk egyenértékű a magyarországival.

A kérvényezők számának növekedése összefügghet azzal is, hogy aki ösztöndíjért folyamodik, akkor kapja meg, ha van magyarigazolványa?

Ehhez a magyarigazolvány elegendő. A diákigazolvány a szülőföldön érvényesíthető támogatáshoz nem kell, kimondottan a magyarországi kulturális intézményekben, az utazásnál és a vásárlásnál biztosít kedvezményeket. Vannak olyan könyvesbolt-hálózatok, ahol már megszokott, hogy az igazolványt felmutató személy 5 százalékos, esetleg nagyobb kedvezményben részesül.

És a pedagógusaink számára kilátásba helyezett kedvezményekkel mi a helyzet?

Pedagógusaink számára főleg a szakkönyvek vásárlásának támogatása lenne igazán vonzó, azaz a határon túli magyar pedagógusok ugyanannyi forintot kapnának könyvvásárlásra, mint a magyarországiak – ez jelenleg körülbelül 15 ezer forint. Sajnos, ennek a támogatásnak a módját az oktatási minisztérium még nem találta ki. Az elmúlt évben azzal az indokkal nem kaptuk meg, hogy nincs a költségvetésben erre pénz. Most viszont már lehetne elképzelésük arról, ezt a támogatást hogyan akarják biztosítani 2003-ban. Pedagógusaink közül 1500-an kérték a pedagógusigazolványt. Ők jogosultak szakkönyvvásárlási támogatásra, csak az oktatási minisztériumnak ki kellene találnia, hogyan lehetne egyszerűen megkapni.

Többen felháborodtak, amiért csak azért nem kapták meg a megpályázott ösztöndíjat, mert nem volt még magyarigazolványuk, pedig szociális helyzetük miatt is rászorulnak a támogatásra.

Én nem találkoztam ilyen felháborodással. A magyar oktatási minisztérium írja ki a magyarországi ösztöndíjakat, és nem a szociális rászorultságot veszik tekintetbe. A pályázatokról egyébként az Agora Irodák tudnak többet. Mi velük igyekszünk szorosan együttműködni, hogy a pályázókat felvilágosítsuk arról, hogyan juthatnak hozzá a magyarigazolványhoz. Meglep, hogy Szlovákiában néhány egyetemi oktatónak ez ellen kifogása van, miközben szerintem ez a feltétel könnyítheti a diákok helyzetét. Gyakorlatiasabb szempontból is meg lehet e kérdést közelíteni. Ha a magyar állam tervezni akarja, mennyi ösztöndíjra és egyéb juttatásra különítsen el pénzt a következő időszakban, akkor a magyarigazolványt igénylők száma ehhez jó kiindulópont lehet. Azaz szerintem e megkötésnek azon kívül, hogy magyarigazolványt birtokolni felemelő érzés, gyakorlati jelentősége is van. Az oktatási minisztérium pályázatai elsősorban azt szolgálják, hogy diákjaink ne menjenek át tömegesen Magyarországra, hanem szülőföldjükön maradjanak. Ne a magyarigazolvány legyen a fő gond, hanem az, hogy a támogatási rendszer működik-e!

Akik felemelték hangjukat az ellen, hogy az ösztöndíjak megítélését a magyarigazolvány kiváltásához kötötték, főként azon háborodtak fel, hogy így akarják kötelezővé tenni az igazolványt, pedig kiváltása mindenkinek a magánügye.

Senkinek sem kell mindenképpen, kötelezően kiváltania. A státustörvényben lefektetett kedvezmények csak lehetőségek. Valaki vagy él velük, vagy nem. A jelenlegi 64 ezer igénylő kevésnek tűnhet, de szerintem, ha a státustörvénnyel szemben nem fújna akkora ellenszél, mint amilyen Szlovákiában tapasztalható, jobb lenne a helyzet. Tény, hogy az igazolványt jelenleg elsősorban a nemzeti összetartozás jelképeként kérik az emberek, pedig a kedvezményeknek nemzeterősítő szerepük is van. A diákok és a pedagógusok kihasználhatják, hogy nem kell mindig külön autóbuszt rendelni, ha Magyarországra akarnak menni kirándulni. Ha a pedagógusok úgy készítenék elő a kirándulásokat, hogy 90 százalékos kedvezménnyel, tömegközlekedéssel utaznának a gyerekekkel, valószínűleg a szülők is örülnének a spórolásnak. A magyarországi tömegközlekedés ugyanis jó színvonalú. Győrből például, ha időben megvásárolom a jegyet, és előre helyet foglalok, kényelmesen lehet autóbusszal akár Budapestre, akár Debrecenbe vagy Pápára utazni. Most, hogy sikerült elérni a diákigazolványok számának folyamatos emelkedését, szeretnénk a pedagógusainkat is ösztönözni, hiszen ők a négyszeri 90 százalékos utazási kedvezményen kívül még korlátlan számú utazáshoz 50 százalékos kedvezményre jogosultak. És hogy mire jó az utazás? Életem egyik nagy ajándékának tartom, hogy munkám során megismerhettem a magyarországi közéletet, ezért tapasztalatból mondom, hogy pedagógusaink és diákjaink számára is hasznos lenne, ha rendszeresen megmártóznának a magyarországi nyelvi és kulturális közegben.

A Nyitrai Kerületi Hivatal arra kérte a komáromi járásbíróságot, hogy vizsgálja meg, a szövetség tevékenysége összhangban van-e a szlovákiai jogrenddel. Mi lett a beadvánnyal?

A bennünket bejegyző szerv azt kifogásolta a szövetség irodáinak a tevékenységével kapcsolatban, hogy közreműködünk az igazolványok kiadásában, és ezzel a magyar fél beavatkozik a szlovák belügyekbe. A beadványra kidolgozott álláspontunkban kifejtettük, hogy mi csak tájékoztatunk, segítünk, és a polgárok adatait – saját kérésükre – továbbítjuk az illetékes szervhez, de a magyarországi közigazgatási eljárásban nem veszünk részt. Tavaly novemberben a komáromi járásbíróság leállította az eljárást a szövetség ellen, mert a jogi kifogások alaptalanok voltak.