Súlyosbodott az idősek kirekesztése az elmúlt évtizedben

Az intézet szakértői az igazságügyi minisztérium támogatásával hajtották végre a kutatást a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésével, 1212 résztvevő bevonásával került sor. A válaszadókat elsősorban arra kérték, tízes skálán értékeljék, mennyire tartják komoly problémának az idősek hátrányos megkülönböztetését hazánkban – az 1-es jelentette a legenyhébb, a 10-es pedig a legsúlyosabb fokozatot. A megkérdezettek több mint fele (55%) 7 és 10 közötti értékelést adott a kérdésre. Az IVO elemzői rámutattak, a 6,6 pontos átlagérték azt tükrözi, hogy a közvélemény szerint az életkor szerinti diszkrimináció súlyos probléma Szlovákiában. Mint kiderült, a 2011-es elemzéshez képest is romlott a helyzet – több mint 10 évvel ezelőtt az átlagérték 6,4 pont volt, a lakosok szerint tehát egy évtized sem volt elég az egyenlőtlenség kiküszöböléséhez. Épp ellenkezőleg. A friss adatok alapján továbbá megállapítható, hogy az idősekkel szembeni diszkrimináció iránti érzékenység az életkor előrehaladtával növekszik – az 55 és 64 év közöttiek korcsoportjában 6,6 pontos értékelés született, a 75 évnél idősebb nyugdíjasok viszont átlagban 6,8 pontot adtak. A kutatás készítői mindemellett rámutattak a nemek közötti eltérésre – a 2011-es méréshez hasonlóan, a nők ezúttal is kritikusabb véleményt fogalmaztak meg a férfiakhoz képest. A férfiak 6,4-gyel valamivel jobbnak, a nők viszont 6,7-tel az átlagnál rosszabbnak tartják az idősek helyzetét.

Áldozat vagy tanú

A felmérésben rákérdeztek a résztvevők tapasztalataira is – saját bőrükön tapasztaltak-e kor alapján történő diszkriminációt, illetve közvetett módon találkoztak-e efféle megkülönböztetéssel. A megkérdezettek 29%-a mondta azt, hogy van saját tapasztalata az életkor szerinti diszkriminációval, az 55 évnél idősebbek esetében a válaszadók több mint egyharmada (35%) nyilatkozott hasonlóképp – 14% saját maga volt az áldozat, 21% pedig szemtanúja volt a dolognak.

Zora Bútorová, a közlemény szerzője kiemeli, az idősebb kor alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel – tanúként vagy áldozatként – az összes korcsoport képviselője találkozott. Igaz, a fiatalabb korosztály tagjai sokkal nagyobb valószínűséggel válnak a diszkrimináció szemtanújává, mint közvetlen elszenvedőjévé. Az idősebbek esetében ez az arány viszont kiegyensúlyozottabb – a 65 és 74 év közötti válaszadók 16%-a jelezte, már átélt olyan pillanatokat, amikor kora miatt diszkriminálták, közel egyötödük pedig közvetett módon tapasztalt ilyet.

A szakértők arra a kérdésre is keresték a választ, a társadalom mely szférájában fordul elő leggyakrabban ez a jelenség. A közzétett táblázat alapján a lakosok közel háromötöde tapasztalt a korából kifolyólag hátrányos megkülönböztetést a munkaerőpiacon. A második leginkább érintett terület az egészségügyi és szociális ellátást nyújtó létesítmények, ahol a válaszadók több mint negyedét érte diszkrimináció. Bútorová megjegyezte, a megkérdezettek közel ötöde számolt be lekicsinylő, tapintatlan és érzéketlen bánásmódról, valamint 14% az üzletekben, 13% pedig a tömegközlekedés során érezte a negatív hozzáállást.

Bútorová szerint a közvélemény már 2011-ben is a munkaerőpiaci és az egészségügyi, illetve szociális ellátás terén tapasztalt diszkriminációt tartotta a legsúlyosabbnak.

Globális jelenség

Ez a probléma azonban nem csak Szlovákiát érinti, a 2019-es Eurobarométer-felmérés szerint az életkoron alapuló diszkrimináció a hátrányos megkülönböztetés egyik leggyakoribb formája az Európai Unióban – a lakosok 40%-a mondta azt, hogy a kor alapú diszkrimináció elterjedt hazájában. Az uniós közvélemény szerint a foglalkoztatás területén fordul elő leginkább, de az áruhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén is igencsak gyakori. Az egészségügyi ellátás elérhetősége kapcsán tapasztalt egyenlőtlen bánásmód az 55 év felettiek számára különösen aggasztó, ami a koronavírus-járvány idején szintén beigazolódott.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021 tavaszán közzétett kutatása szintén megerősítette, a kor alapú kirekesztés globális probléma, amely valamilyen szinten a világ összes országában jelen van. A jelentésben az ageizmust – amikor valaki a korából kifolyólag sztereotípiák tárgya lesz – vizsgálták. A diszkrimináció formái és gyakorisága eltérő ugyan, de még a legfejlettebb országokban is jelen van. Európában háromból egy idős személy jelentette, hogy érezte már magát az ageizmus céltáblájaként. Európa 28 országában valamivel több, mint minden harmadik 65 évnél idősebb ember számolt be arról, hogy időskori diszkrimináció áldozata volt – szóban vagy tettlegesen, életében legalább egyszer megsértették, bántalmazták, vagy megtagadtak tőle különféle szolgáltatásokat.