Kiberbiztonság: továbbra sem vesszük elég komolyan az óvintézkedéseket

Az elemzés készítői kiemelték, az online térrel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések megítélése három év alatt jelentős változáson ment keresztül. Egyrészt enyhült az internethasználók érzékenységi küszöbe az olyan problémák iránt, mint a modern információs eszközöktől való függőség, a normális kommunikáció képességének gyengülése, a kiberbűnözés, a fizikai aktivitás hiánya vagy az önálló gondolkodás képességének elvesztése. Másrészt jelentősen nőtt az érzékenység a virtuális térben jelentkező társadalmi kommunikációs problémák iránt, mint például a gyűlöletkeltő magatartás, a rémhírek áramlása, valamint az álhírek, az összeesküvés-elméletek és a propaganda terjedése. Míg 2020-ban a válaszadóknak csak a 7%-a tartotta súlyos problémaként a gyűlöletkeltő magatartást az interneten, addig 2023-ban már megduplázódott ez az arány (15%). Jelentősen megugrott azok száma is (8-ról 14 százalékra), akik a dezinformáció és propaganda terjesztését jelölték a legsúlyosabb problémaként. Marián Velšic, a dokumentum szerzője szerint az ilyen típusú problémákra való érzékenyebb rálátás feltehetően a világjárványhoz és az ukrajnai háborúhoz, tehát a tágabb geopolitikai kontextusú kihívásokhoz köthető.

2023-ban először felkerült a listára a mesterséges intelligencia is, azaz annak alkalmazásával járó kockázatok, mint például a társadalom irányítására gyakorolt emberi befolyás elvesztése, kiszámíthatatlan viselkedése, az emberek szellemi képességeinek csökkenése, a mesterséges intelligenciával való visszaélés bűncselekményekre, politikai manipulációra, szemléletformálásra, munkahelyek veszélyeztetésére való felhasználása. A kibertérben felmerülő problémák súlyosságának rangsorában egyelőre az utolsó előtti helyen áll. A válaszadók mindössze 10%-a tartja komoly gondnak. Az adatokból kiderült az is, a fiatalabb generáció az átlagnál gyakrabban emeli ki az interneten megjelenő veszélyes és káros tartalmat (például az erőszak, rasszizmus, terrorizmus vagy pornográfia népszerűsítését). Az idősebb generáció – különösen a nyugdíjasok – számára viszont inkább az emberek egymástól való elidegenedése és a személyes kapcsolatok elvesztése jelent fenyegetést. A vállalkozókat és szabadúszókat elsősorban a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos kockázatok aggasztják, a diákok számára pedig az interneten felbukkanó gyűlölködő státuszok, kommentek, gúnyos videók okoznak problémát.

A reprezentatív felmérést a Focus közvélemény-kutató ügynökség végezte áprilisban, melyben 1073, 14 évnél idősebb személy vett részt.

Saját tapasztalat

A felelős magatartás fontosságát az is alátámasztja, hogy az elmúlt három évben összességében nőtt az internetezők tapasztalata a különböző típusú és formájú biztonsági fenyegetésekkel. Nőtt az olyan incidensek aránya is, amelyekkel három évvel ezelőtt csak az internetezők elenyésző részének volt saját tapasztalata – ilyen például a magánélet elvesztése, illetve megsértése, de egyre többen találkoztak konkrét hackertámadással is, mely során a saját készüléküket törték fel. Regionális szempontból például a kisvárosokban élő megkérdezettek jóval nagyobb arányban számoltak be arról, hogy gyűlölködő magatartással szembesültek az interneten. A pozsonyi régióból származók esetében az általuk használt internetes szolgáltatások vagy weboldalak elleni hackertámadásokról beszélünk. Nyitra megyében a válaszadóknak az átlagosnál több tapasztalatuk van a személyes adatokkal való visszaéléssel. A kassai régióban a hoaxok, összeesküvés-elméletek terjedését tapasztalják leginkább.

Ami a megelőzést illeti, továbbra is rengeteg a hiányosság. „A biztonsági intézkedések figyelmen kívül hagyása jelentős probléma. A 2020-as évhez képest, amikor ugyanezt a felmérést végeztük, nem történt javulás, és a kulcsfontosságú intézkedéseket ignorálók aránya nem csökkent jelentősen. Átlagban a felhasználók körülbelül harmada ismeri a javasolt védekezési módszereket, de egyáltalán nem használja azokat. Szintén tartós probléma az oktatási deficit. Egyes megelőzési formákat a felhasználók egyáltalán nem ismernek. Ezek főként azok, amelyek a hétköznapi felhasználók számára kifinomultabbak – azaz digitális készségeket, tapasztalatot és elméleti ismereteket igényelnek” – mondta Velšic, a projekt szerzője. A szakember szerint egyes társadalmi csoportok és rétegek jelentősen alábecsülik a helyzetet. Különösen az 55 évnél idősebbek, az általános és középfokú végzettséggel rendelkezők, a nyugdíjasok és a munkanélküliek vannak nagy kockázatnak kitéve.

A kibertérben tanúsított magatartás kockázatossága szorosan összefügg a digitális írástudás szintjével. Minél magasabb a digitális készségek szintje, annál kevésbé kockázatos a felhasználók viselkedése, és ez fordítva is igaz

– tette hozzá.

Felemás hozzáállás

Az elektronikus szolgáltatások térhódítása lehetőséget ad a társadalmi manipuláción alapuló fenyegetéseknek is. Az internetes felhasználók 80%-a veszélyesnek és károsnak tartja az álhíreket az összeesküvés-elméleteket, a politikai propagandát, a szélsőséges ideológiákat és narratívákat. Megalkuvást nem tűrő álláspontot a megkérdezettek 38%-a képvisel. A polgárok több mint harmada gondolja azt, hogy mindez ellen akár egyes jogok és szabadságjogok részleges korlátozása árán is fel kell lépni. Mérsékeltebb álláspontról számolt be a válaszadók 42%-a, akik szerint a probléma kezelését érzékenyen kell megközelíteni, különösen az emberi jogok és szabadságjogok tekintetében. A válaszadók ötöde liberális nézetet vall – szerintük ez a jelenség az internet szabadsága által előidézett természetes fejlődés része, és nem kell ellene semmit tenni. Velšic szerint az internetezők meglehetősen következetlenül viszonyulnak a konspirációs weboldalakhoz. A válaszadóknak ugyanis nem okoz gondot, hogy társadalmilag veszélyes dologként elítéljék azokat, ugyanakkor a fősodratú média szükséges alternatívájaként tekintenek rájuk, s úgy vélik, az alkotmányos jogok miatt védeni kell létjogosultságukat. „Ez a gondolkodásmód az internetezők felére igaz” – tette hozzá.

Az elemző szerint a válaszadók médiafogyasztási szokásaikkal jelentős teret adnak a dezinformációk és összeesküvések terjedésének. Az emberek csupán negyede ellenőrzi az internetről származó információ valóságtartalmát.  A felhasználók háromnegyede egyáltalán nem néz utána, igaz-e az adott tartalom. Ennek leggyakoribb okai között a kényelem szerepel – a válaszadók 24%-a azt állítja, nincs ideje vagy egyszerűen nincs kedve ellenőrizni a tényeket, 21%-uk felesleges lépésnek tartja ezt, 18%-uk nem tudja, hogyan járhatna utána a dolognak, 11%-uk pedig megbízik a sajtóban, illetve az adott személyben, aki közzétette.