A csalóknak könnyű prédák az internetező nyugdíjasok

Míg 10 évvel ezelőtt a nyugdíjasok fele nem volt hajlandó alkalmazkodni a modern találmányokhoz, idén már csak a megkérdezettek 23%-a zárkózik el tőlük. Azok közül, akik igyekeznek tartani a lépést a rohamosan fejlődő világgal, és tanulgatják az új eszközök alkalmazását, nagyon sokan (42%) arról számoltak be, nehezen megy nekik mindez.

Felzárkózó nyugdíjasok

A közvélemény-kutatást márciusban végezték ötszáz, 55 évnél idősebb személy bevonásával. Az intézet munkatársai a Szlovák Telekommal és az Accenture társasággal közreműködve elsősorban arra voltak kíváncsiak, miként alakult az idősek digitális írástudása az elmúlt évekhez viszonyítva. Az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest jelentős növekedés tapasztalható az internetfelhasználás terén – az idősek 70%-a használja az internetet, ami már kevésbé marad el az országos átlagtól (86%). Érdekesség, hogy az idősek esetében a legnagyobb csoportot a mindennapi felhasználók alkotják – a megkérdezettek 42%-a napi szinten használja az internetet, további 17% pedig arról vallott, hetente többször szörfözik a neten.

Az elemzés készítői kiemelik, hatalmas különbségek mutatkoznak a kor és az iskolai végzettség alapján – míg az alapfokú végzettséggel rendelkező válaszadók 22%-a mondta azt, hogy használja az internetet, addig a diplomás nyugdíjasok 83%-a számolt be ugyanerről. Az idősek körében a legnépszerűbb információs-kommunikációs eszköz az okostelefon, a megkérdezettek 63%-a használ ilyet, a második helyen a laptop (43%) végzett, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a klasszikus nyomógombos telefon került fel (37%). Hagyományos számítógépet és táblagépet a nyugdíjasok alig negyede használ. „A felmérés továbbá kimutatta, hogy az idősek alkalmazkodóképessége meglehetősen differenciált, főként az egyes társadalmi csoportok és az idősek környezete szempontjából. A kommunikációs és információs eszközökhöz való alkalmazkodási hajlandóság csökken a válaszadó korával, a végzettség, illetve a társadalmi státusz, valamint a gazdasági aktivitás csökkenésével. A modern technológiákhoz a 65 évnél idősebb, alacsony végzettséggel rendelkező emberek, illetve az alacsony bevételű háztartások alkalmazkodnak a legnehezebben, akik valamilyen manuális munkát végeztek – jelentette ki Marián Velšic, az IVO elemzője.

Veszélyes hiszékenység

A kutatás adatai alapján az idősek számára problémát jelent a biztonságos magatartás az online térben. Az elemzők figyelmeztetnek, a nyugdíjasok többségére jellemző a biztonsági kockázatok ignorálása. „Az idősek negyede, bizonyos esetekben pedig több mint harmada nem alkalmazza a biztonsági alapelvek és óvintézkedések nagy részét, annak ellenére, hogy ismeri azokat” – állítják a kutatás készítői azzal kiegészítve, nemcsak azokat az intézkedéseket hanyagolják el, amelyek fejlett digitális készségeket igényelnek, hanem az alapvető tudnivalókat sem tartják tiszteletben – példaként említik a gyanús üzenetek megnyitását és a fontos személyes adatok kiadását. Az intézet munkatársai hangsúlyozták, a laza hozzáálláson kívül az oktatási deficit lehet gond, a felhasználók ugyanis a védekezés bizonyos formáit egyáltalán nem ismerik. Velšic megjegyezte, az idősek viszonylag tapasztalatlan csoportnak számítanak az online biztonság terén, leggyakrabban a csaló hívásokkal, e-mailekkel és üzenetekkel találkoznak, melyeken keresztül érzékeny adatokat vagy egyenesen pénzt próbálnak kicsalni tőlük. „Ezzel a biztonsági kockázattal 43%-uknak van tapasztalata. Érezhetően kevesebb idős személy számol be vírussal, személyes adatokkal történő visszaéléssel, magánélet megsértésével, álhírterjesztéssel vagy hackertámadással kapcsolatos tapasztalatról. Nagyjából 35% nem találkozott ezekkel a veszélyekkel, de felismerte volna azokat. Sokkal nagyobb veszélynek van kitéve az a 44%, amely tagjai nem tudták megmondani, van-e ilyen tapasztalatuk, ami azt jelenti, nem ismerik fel az említett kockázatokat” – folytatta Velšic.

A kiberbiztonság területén a jelenlegi problémát az információval történő manipuláció különböző formái jelentik, mint például az álhírek, az összeesküvés-elméletek, illetve a propaganda és a szélsőséges ideológiák terjesztése. A közvélemény-kutatás adatai azt mutatják, a nyugdíjasokat csak a hírfogyasztáshoz való konzervatív hozzáállásuk védi – az elérhető források közül az idősek túlnyomó többsége továbbra is a hagyományos médiára hagyatkozik. Azok közül, akik internetes forrásból tájékozódnak, mindössze a 16% ellenőrzi az információ hitelességét. Az elemzés szerint problematikus az információ továbbadása is – bár az idősek nagy része továbbra is személyesen továbbítja a híreket, sokan interneten keresztül is megosztják is azokat anélkül, hogy ellenőriznék a tényeket.

Alena Kanabová, az Accenture képviselője hozzátette, a felmérés azt mutatta, hogy az idősek (különösen a nyugdíjaskorúak) nem tudatosítják az információs eszközök jelentőségét és előnyeit saját mindennapi életükre nézve. Úgy véli, ez a jövőben a digitális szakadék növekedéséhez vezethet, ezért fontosnak tartja, hogy az oktatásra fektessük a hangsúlyt – méghozzá arra összpontosítva, hogy a modern eszközök hogyan segíthetnek, könnyíthetik meg a nyugdíjasok életét konkrét helyzetekben. „A felmérés azt mutatja, az idősek nagyon kis hányada érdeklődik az oktatási tanfolyamok iránt, és ebben kulcs- szerepet játszik a család és a közeli személyek” – hangsúlyozta.