Stagnál a korrupciós helyzet Szlovákiában

Napvilágot látott a Transparency International új, korrupciós helyzettel foglalkozó jelentése, amely alapján Szlovákia és Magyarország is a sereghajtók közé tartozik az EU tagországai között. Mindkét ország kormánya az előző kormányokra mutogat.

A Transparency International (TI) nemzetközi civilszervezet szerdán Berlinben kiadott éves jelentése alapján Szlovákia az 54. helyen végzett 51 ponttal, Magyarország pedig az 57. az ún. Korrupció Érzékelési Index (CPI) listáján 2016-ban. A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál – 69 százaléknál – a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában.

Élen az északiak

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése. A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik.

Szlovákia 2016-ban az 54. helyen végzett 51 ponttal. Az ország tavaly is ugyanilyen értékelést kapott, a korrupció mértéke tehát stagnál. Az EU-tagállamok közül csak Horvátország, Magyarország, Románia, Olaszország, Görögország és Bulgária végzett gyengébben – mutatott rá a TI szlovák fiókszervezete (TIS). A TI a magyarországi korrupciós helyzetet 48 pontra értékelte, ezzel Magyarország az 57. helyre került Jordániával és Romániával.

Magyar közpénzszivattyú

Tavaly 51 pontot adtak Magyarországnak, az akkori eredményhez képest idén hét helyet csúszott vissza. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a magyar eredményeket úgy kommentálta, Magyarországon közpénzszivattyúk működnek, amelyek a közpénzt magánzsebbe nyomják át, ezért beszélhetünk arról, hogy a korrupció rendszerszintű és felülről vezérelt, több esetben legalizált.

A Bašternák-ügy

A Szlovákiára vonatkozó jelentés hangsúlyozza, hogy 2016-ban sem ítéltek el korrupciós ügyek miatt egyetlen magas beosztású politikust vagy vállalkozót. A Bašternák-ügy, illetve a Gorilla-ügy volt főnyomozójának nyilatkozata ugyanakkor rávilágított, hogy a kormányon levő politikusok „embereire” mintha nem vonatkoznának a törvények. A jelentés megemlíti a külügyminisztérium szlovák EU-elnökséggel kapcsolatos korrupciós botrányát is. Pozitívumként az offshore-ellenes törvény szigorítását és az ún. infótörvény előkészítését jelölte meg a TIS-jelentés.

A kormányok tagadnak

A szlovák és a magyar kormány is kommentálta a TIS korrupciós listáját. A szlovák kormányhivatal szerint Szlovákia valójában javított, hiszen 2011 óta, amikor a Radičová-kormány volt hatalmon, az ország a 66. helyen állt a listán. A Fico-kormányok azonban szerinte pozitív változást hoztak, több korrupcióellenes intézkedést is elfogadtak. A Transparency International egyébként 2011-ben a Radičová-kormányról egy elemzésben azt írta, háromszor aktívabban harcol a korrupció ellen, mint az első Fico-kormány.

Magyarország eredményeit Kovács Zoltán kormányszóvivő kommentálta. Érdekesnek tartja, hogy a TI 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban, holott a magyar baloldal kormányzása alatt „szétlopták az európai uniós forrásokat”. Szerinte a polgári kormány felelősen gazdálkodik a forrásokkal, és minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval. (TASR, MTI, fm, kk)