Smer: végre egy izgalmas kongresszus

MÓZES SZABOLCS

Ilyenre régóta, egészen pontosan 13 éve nem volt példa – rendkívüli közgyűlést tart a Smer. Az 1999 decemberében alakult párt minden év végén ünnepi kongresszust tart, ezeken jórészt értékelik az elmúlt évet és pártkitüntetéseket adnak át egymásnak. Semmi meglepetés, semmilyen személycsere.

Az elbukott államfőválasztás és a gyengére sikerült EP-választási eredmény után viszont – igaz hivatalosan munkajellegűnek titulált – rendkívüli kongresszust hívott össze a kormánypárt. Érzik, hogy valamit már nagyon tenni kell – vélekednek egyöntetűen az elemzők. Ám a kiszivárgott információk szerint maguk sem nagyon tudják, hány lépést tegyenek és milyen irányban.

Osztogatási program

A mai közgyűléssel szemben két elvárást fogalmaztak meg. Egyrészt személyi változásokról döntenek a küldöttek, másrészt Ficóék új prioritásokat kívánnak megnevezni. Utóbbi tűnik a biztosabbnak: az elmúlt hetekben folyamatosan több intézkedésről is beszéltek már. A Smer vezetői szerint elég volt a nadrágszíj-összehúzásból, a költségvetési konszolidációt be kell fejezni, meg lehet kezdeni az osztogatást – főleg, hogy bő másfél év maradt hátra a parlamenti választásokig, jövő ősszel már kezdődik a kampány.

A kormány várhatóan jelentősen megemeli a minimálbért – akár 400 euróra –, egyfajta rezsicsökkentést tervez, támogatná a szegény családokat stb. Háttér-információk szerint kb. húszpontos akcióprogramot fog elfogadni a Smer, amely – koalíciós partner híján – egyben a második Fico-kabinet új akcióterve lesz.

Zárt egység

A programprioritásoknál nagyobb médiafigyelmet kapnak a személyi változások, ám ezekről lehet a legkevesebbet tudni. Nem véletlenül. Egyrészt a párt erősen centralizált, a fajsúlyosabb változtatásokról csak a legfőbb vezetők tudnak. Ők pedig nem beszélnek – a Smer megalakulása óta zárt egységet képez, minimális információ szivárog ki a felsővezetésből. Míg más pártok esetében mindig kiszűrődnek a lényeges hírek – sokszor az egymással versenyben álló frakciók szivárogtatják ki –, addig a Smerre ez nem igaz, még a legjobban értesült lapoknál sem tudnak semmi biztosat.

A pártelnök posztja nem kérdéses: a Smert 1999-es megalapítása óta vezető Robert Fico jelenleg a legrégebben posztján lévő pártelnöknek számít. Az alelnöki tisztségekkel kapcsolatban több spekulációról is lehetett hallani – ám ezek ellenkezőjéről is.

Alelnökkeringő

A pártnak hat alelnöke van. Robert Kaliňák, Pavol Paška és Peter Kažimír posztja nincs veszélyben, Marek Maďaričé sem lenne, ám a kulturális miniszter a Fico számára sikertelen államfőválasztás után (kampányfőnök volt) lemondott. Korábban azt állította, akkor jelölteti magát újra, ha mélyreható változások lesznek a párt politikájában. Erre várhatóan nem kerül sor, ugyanis tegnap a SITA hírügynökség már azt szellőztette meg, hogy Maďarič nem vágyik vissza a vezetésbe.

A maradék két alelnök – Dušan Čaplovič és Vladimír Maňka – pozíciója több forrás szerint is veszélyben van. A régi-új EP-képviselő Maňka, akinek renoméját a tavaly őszi, Marian Kotlebával szemben elszenvedett megalázó veresége kezdte ki, állítólag mindenképpen távozik, ám a legfrissebb pletykák szerint Čaplovič a helyén marad. A SITA információi alapján egyébként ez Maďarič visszakozásának másik indoka: azt szerette volna, ha az oktatási minisztert Juraj Blanár, a párt zsolna megyei főnöke váltotta volna az alelnöki poszton. Čaplovič maradásának egyik oka az lehet, hogy búcsút inthet miniszteri posztjának – feltehetően nem akarják gyors egymásutánban kétszer is „lenyakazni” őt. Maňkát állítólag Peter Pellegrini pénzügyi államtitkár váltja majd, aki egyben az új oktatási miniszter is lehet. A minisztercserékről – amelyek érdekesebbek, mint a pártvezetésen belüli változások – várhatóan nem ma tájékoztatnak, leghamarább csak a jövő hét folyamán.

Kevés változás

A Smer korábbi személyzeti politikáját nézve egyébként is az inkább kevesebb, mint több változás valószínűsíthető. A jelenlegi vezetés 2010 óta változatlan felállásban működik – akkor választották alelnökké Kažimírt a lemondó Igor Federič helyett. A többi öt vezető politikus még régebben posztján van: Kaliňák és Paška 11 éve alelnök, Maňka 2005- től, Maďarič pedig 2006-tól.

Az állandóság a Smer jó eredményei mellett (2006 óta minden választást megnyertek, 2012-ig folyamatosan növekvő szavazatszámmal) a párt belső erőviszonyaival is magyarázható. A Smeren belül három erős blokkot szoktak megkülönböztetni: a pozsonyi bizniszfrakciót, melynek Kaliňák a vezető arca (ide tartozik Ján Počiatek és Martin Glváč is), a kassai szárnyat, melynek Paška a vezetője (az ő protezsáltja Peter Žiga környezetvédelmi miniszter), valamint a jelek szerint egyre gyengébb ideológiai szárnyat. Ez utóbbi vezetőjének Maďaričot tartják (de ide sorolták Čaplovičot is), aki most is a Smer markánsan balosabb megjelenése mellett kardoskodik. A párton és a kormányon belüli változásokat is főként ezen az optikán keresztül kell értelmezni.