Simon petíciózik a Fico-kormány ellen

Simon lapunknak megerősítette a petíció tervét. Elmondása szerint az ország áldatlan helyzetben van az olyan botrányok miatt, mint a Bašternák-ügy, és az ezen változtatni akaró, demokratikus folyamatokban gondolkodó emberek számára megoldást jelentene egy népszavazás a választási időszak lerövidítéséről. A kérdés Simon szerint a következőképpen hangzana: „Egyetért azzal, hogy a parlament képviselői elfogadjanak egy alkotmánytörvényt a 7. választási időszak lerövidítéséről úgy, hogy a parlamenti választásokra 2017-ben kerüljön sor?” Simon bízik a sikerbenA független képviselő elmondta, a kérdés értelmi szerzője nem ő, hanem Robert Fico. A 2004-es, Szakszervezetek Szövetségének Konföderációja (KOZ) által kezdeményezett népszavazási petícióban ugyanez a kérdés szerepelt, csak a választási időszakra vonatkozott – azt a petíciót pedig a KOZ Robert Fico támogatásával valósította meg. Az aláírásgyűjtés akkor sikeres volt, Rudolf Schuster akkori államfő pedig 2004. április 3-ára írta ki a népszavazást. A referendum azonban sikertelen volt, mivel csak a választók 35,86 százaléka vett részt rajta. Simon szerint ugyanakkor az alkotmány ezt szabályozó része azóta nem változott meg, így a kérdéssel kapcsolatban nem merülhet fel jogi kétely.A képviselő úgy véli, sikeres lehet a népszavazás, hiszen az embereket bosszantják a mostani botrányok. A Bašternák-botrányban érintett Robert Kaliňák belügyminisztert még politikai felelősségre sem vonták. „A kormány a tüntetők szemébe nevet. A kutya ugat, a karaván halad” – vélekedik Simon. Szerinte ez a hozzáállás a Kotleba-féle nacionalizmus felé taszítja az országot. Petícióját a közösségi hálón népszerűsítené, a petíciós íveket pedig le lehetne tölteni az internetről. A népszavazás kiírásához 350 ezer aláírásra lenne szüksége. Elmondása szerint ezzel kapcsolatban még nem vette fel a kapcsolatot a Bonaparte lakókomplexum elé tüntetéssorozatot szervező ellenzéki pártokkal, az Egyszerű Emberekkel és az SaS-szel. Kérdésünkre, hogy ha sikeres lenne a petíció és a népszavazás, melyik párt színeiben indulna a 2017-es választáson, annyit válaszolt, ez még korai. „Egyelőre a jelenlegi helyzetet kell megoldani” – tette hozzá. Hosszú út a referendumigGrigorij Mesežnikov politikai elemző az Új Szónak kétségeit fejezte ki az ötlettel kapcsolatban. Nem zárja ki, hogy sok ember üdvözölné az előrehozott választásokat, ám szerinte nagyon nehéz és bonyolult az út az ötlettől az aláírásgyűjtésen és az alkotmánytörvény elfogadásán át egy esetleg sikeres referendumig. Nehezen tudja elképzelni, hogy sikerre vihető az ötlet. Úgy véli, Simonnak egyedül nem lenne egyszerű összegyűjteni az aláírásokat. „Az ellenzéki pártok közül valakinek biztos a petíció mögé kellene állnia” – vélekedett. A tervnek szerinte több buktatója is van, hiszen a sikeres petíció nem garantálja a sikeres népszavazást, és a választási időszak lerövidítése nem járulna hozzá az alkotmányos intézmények stabilitásához. „Az emberek természetesen frusztráltak a botrányok miatt, ám ez nem vezet törvényszerűen ahhoz, hogy támogatnák az előrehozott választásokról szóló népszavazást” – vélte. „Mindez nem változtat semmit azon, hogy a képviselőknek, a polgároknak és a pártoknak is joguk van élni a népszavazás intézményével. Viszonylag gyorsan fény derül arra, támogatókra lel-e az ötlet, ha egyáltalán elindul a petíció” – zárta Mesežnikov. Simon egyébként nem először indít petíciót: 2007-ben, még az MKP színeiben az anyakönyvi hivatalok megőrzéséért gyűjtött aláírásokat, 2014-ben pedig a megyerendszer megváltoztatásáról akart népszavazást.