Sérül a magyarnyelv-használat a bíróságokon

Július elején három új törvénykönyv lépett hatályba, a polgári jogi eljárásról szóló törvény, a polgári nem peres eljárások törvénykönyve és a közigazgatási eljárásról szóló törvény – ezek váltották fel a korábbi szabályozást. A törvénykönyvek már arról beszélnek, hogy az írásos bizonyítékok államnyelvre fordításának költségeit már nem az állam állja, hanem maguk az érintettek.

Az új helyzetre a Magyar Közösség Pártja hívta fel a figyelmet. Kőrösi Ildikó, a párt alelnöke szerint Szlovákia szembemegy az Európa Tanács Nyelvi Kartájában foglalt kötelezettségvállalásaival, melyeket még 2002-ben fogadott el. Ezekben az ország vállalta, hogy az anyanyelvhasználat az ilyen eljárásokban nem okoz majd többletköltséget a feleknek. „A nemzeti kisebbségek tagjai ugyanúgy adót fizetnek az államnak, mint bármelyik más polgár, így a fordítások költségeit bőven megfizetik. Az MKP felháborítónak tartja, hogy olyan kisebbségellenes lépésre került sor, amilyenre legutóbb a Fico–Slota–Mečiar-kormány idején volt példa” – közölte a párt. Felszólították ezért Lucia Žitňanská igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul kezdeményezze a törvény módosítását – ennek érdekében levélben fordulnak a tárcavezetőhöz.

Az írásos bizonyítékok bármilyen jellegű polgári bírósági eljárás részeit képezhetik, így az emberek gyakran találkozhatnak a fordítási problémával. Lehet szó például nemzetiségi nyelvű adásvételi szerződésekről, vagy épp családügyi perek dokumentumairól – válási papírokról, vagy gyermekelhelyezéssel kapcsolatos iratokról. Ezek fordítása, főleg, ha többoldalas dokumentumokról van szó, meglehetősen költséges lehet. Az érintetteknek ezért most vagy maguknak kell fordítót keresniük, vagy ugyan lefordítják nekik az eljárás keretében, ám ennek díja megjelenik a perköltségben, az állam pedig nem téríti meg.

A jogszabály megváltoztatása ugyan a közeljövőben napirendre kerülhet, ám idén biztosan nem módosul. Az igazságügyi tárca nagy valószínűséggel jövőre foglalkozik az üggyel. Peter Bubla, az igazságügyi minisztérium szóvivője azt mondta, az új törvénykönyveket még az előző választási időszakban hagyták jóvá. A minisztérium új vezetése egy bizonyos idő eltelte után értékeli majd ki a jogszabályokat, és változtat majd, ha szükséges lesz.

Leghamarabb jövőre lehet változás

Az MKP jogi szakértője, Lancz Attila szerint tudnak olyan esetről, ahol már tapasztalható, hogy visszalépés történt a nyelvi jogokban. Egy folyamatban lévő polgári peres ügy érintettje fordult hozzájuk, amikor a bíróságtól kapott egy határozatot, hogy a fordítás költségeit mostantól magának kell állnia.

Lancz Attila hozzátette: a bírósági gyakorlat egyébként eddig is elég hektikus volt az anyanyelvhasználattal kapcsolatban, ám papíron ez egy létező kisebbségi nyelvi jog volt, melyet érvényesíteni lehetett.

Peter Bubla, az igazságügyi minisztérium szóvivője lapunk kérdéseire megerősítette, hogy az új szabályok szerint valóban az érintettek viselik a fordítások költségeit. Hozzátette: az új törvénykönyveket még az előző választási időszakban hagyták jóvá. A minisztérium új vezetése egy bizonyos idő eltelte után értékeli ki a jogszabályokat, és változtat rajtuk, ha szükséges lesz. Bubla szerint az MKP még nem szólította meg őket az ügyben.

Bukovkszky László kisebbségekért felelős kormánybiztos az Új Szónak elmondta, a most hatályba lépett törvénykönyvek még Tomáš Borec, az előző kormány igazságügyi miniszterének műhelyében készültek, és 2014-ben hagyta őket jóvá a kormány. A szabályzás a biztos szerint is hátrányosan érinti a kisebbségeket – ennek ellenére elődje, Mária Jedličková, aki megbízottként vezette a kormánybiztosi hivatalt az előző időszakban, nem kifogásolta a véleményezési eljárásban.

Bukovszky László kormánybiztos elmondta, már egyeztetett Lucia Žitňanská miniszterrel, a tárcától pedig azt az információt kapta, hogy az új törvénykönyvekkel kapcsolatban több egyéb kifogás is felmerült már. Ezeket összegyűjtik, és várhatóan a jövő év közepén módosíthatják majd a szabályzást.