Romlott a kisebbségek helyzete

Romlott a kisebbségek helyzete Szlovákiában, állítják szakemberek és a magyar kisebbségi szervezetek képviselői. A kormány szerint azonban minden rendben van, az előző választási ciklushoz képest nem változott a helyzet, vagyis maradt a status quo, ahogyan azt Robert Fico miniszterelnök megígérte a választások után.
„Minden kérdésben a kormány dönt, és még nem volt olyan döntés, mely ártott volna a kisebbségi status quónak“ - jelentett ki Robert Fico miniszterelnök. Hasonlóan vélekedik Dušan Čaplovič, a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnökhelyettes. „Igyekszünk biztosítani a kisebbségek számára a standard feltételeket“ -mondta lapunknak Čaplovič. Szakértők és a magyar kisebbség képviselői szerint azonban a feltételek egyértelműen romlottak. „A kisebbségi törvénykezés egyik célja, hogy a kisebbségekhez tartozó állampolgárok effektív egyenlőségét biztosítsa - magyarázta lapunknak Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet szakértője. - Ez hiányzik Szlovákiában.“ Példa erre szerinte a kisebbségi kultúra támogatása. „Ha a kulturális tárca költségvetése mondjuk 25 százalékkal emelkedett, a kisebbségi kultúrák támogatására szánt összeg viszont maradt vagy nem emelkedett ilyen mértékben, akkor ugyan állíthatjuk, hogy a status quo nem változott, de ez csak formális szempontból igaz - mondta Petőcz. - A ténylegesen, hatékonyság szempontjából ez regresszió, visszafejlődés.“ A kulturális tárca költségvetése idén 27,5 százalékkal magasabb a tavalyinál, a kisebbségeknek szánt támogatás azonban csak 12 százalékkal nőtt. Ennél is rosszabb a helyzet a magyar kultúra támogatásában. „Összességében ugyan nagyobb összeget hagytak jóvá a kissebségi kultúrára, de a magyar kultúrára kevesebb jutott 7-8%-kal, ami körülbelül hatmillió korona kisesést jelent“ - mondta Hrubík Béla, a Csemadok elnöke. Hozzátette, ismét olyan ügyekkel kell foglalkoznunk, amelyekkel tizenöt évvel ezelőtt, a nemrég elfogadott közoktatási törvény is egyértelmű visszalépés. Hasonlóan vélekedik Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke is. „Arra, hogy a kormány nem tartja be a status quót, főleg az oktatás területéről tudnék példákat felhozni, de a közhivatalokban is egyre ritkábban hangzik el magyar szó. Így sérülnek a nyelvhasználati jogok“ -foglalta össze tapasztalatait az SZMPSZ elnöke. (lpj, jéem)
A teljes cikk nyomtatott kiadásunkbal olvasható.