Robert Kaliňák: a tízéves mélyrepülés vége

Kaliňákot a 2006-os parlamenti választások után nevezték ki először belügyminiszternek. Karácsony előtt a rendőrségi témákkal foglalkozó újságírók személyre szóló meghívót kaptak tőle egy ünnepélyes vacsorára. A meghívásnak én is eleget tettem. A káposztaleves mellett volt puncs, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az est kellemes hangulatban teljen. Robert Kaliňák akkor még jókedvűen és kötetlenül beszélgetett mindenkivel, érdeklődött, mi kell nekünk, újságíróknak a munkánkhoz, hogyan segítse a belügyminisztérium zökkenőmentes kommunikációját a sajtóval. Abban az időben még interjút is adott, bármikor. Arra is volt példa, hogy ha felhívtam, felvette a mobiltelefonját és probléma nélkül válaszolt a kérdéseimre. Már azon a kötetlen karácsonyi találkozón érezni lehetett, milyen magabiztos, mennyire élvezi a posztját. Nem kellett sokáig várni, s a magabiztosság olyan önbizalommá változott, amely nem tette lehetővé, hogy reálisan lássa a körülötte zajló eseményeket. 

Vállalkozóként kezdte 

Mint a jelenlegi kormány számos képviselője, Kaliňák is a vállalkozói közegből került a politikába. Még mielőtt belépett volna a Smerbe, szórakozóhelyeket, később kávézókat üzemeltetett. Legelső bárját a kilencvenes években, a szlovákiai alvilág virágkorában nyitotta meg Pozsony Malomvölgy városrészében. Ebben az időszakban ismerkedett meg Ján Počiatekkel, aki akkoriban már vállalkozott, a közismert Harley pub társtulajdonosa volt. Ez a szórakozóhely sokak szerint a pozsonyi Takáč-bűnbanda védelmét élvezte. Állítólag itt egyezett meg Kaliňák Počiatekkel a Steam&Coffee kávézóhálózat megnyitásában. Mivel akkoriban Robert Ficóval már nagyon jó kapcsolatot ápolt, nem csodálkozhatunk azon, hogy a Smerben üzlettársára és barátjára, Počiatekre is tárt kapuk vártak. 

Kaliňák a vagyonbevallások alapján a leggazdagabb politikusok közé tartozik. Nem tagadta, hogy jól menő bizniszt sikerült kiépítenie, vagyonának jelentős részét viszont -elmondása szerint - részvénybefektetéseinek köszönheti. A kilencvenes években megvette az Apple és a Walt Disney néhány részvényét, amelyek értéke évekkel később jelentősen megnőtt. Kaliňák nyíltan beszélt arról, hogy nincsenek anyagi gondjai, többször hangsúlyozta, hogy évente több adót fizet az államnak, mint amennyi a miniszteri fizetése. 

Botrányok sora 

Nem kellett sokáig várni a botrányokra. Az egyik legemlékezetesebb, s egyben legelső, Malina Hedvig esete volt. 2006 augusztusában az akkor fiatal diáklányt máig ismeretlen személyek megtámadták és megverték Nyitrán, amiért magyarul beszélt. Kaliňák, aki rendszeresen hangoztatta, hogy soha nem szokott beavatkozni a nyomozók munkájába, és nem nyilatkozik konkrét esetekről, nem sokkal az incidens után Ficóval tartott sajtótájékoztatóján hazugsággal vádolta meg Hedviget, s közvetve jelezte, a diáklány saját magát verte meg azért, hogy megússza a vizsgát. „Aki elolvassa a vádiratot, azt hiszem, azonnal megérti, miről szól ez az egész“ - mondta tegnap Kaliňák. Hedvig ügye máig nincs jogerősen lezárva. 

Az első bizalmatlansági indítványt a miniszter ellen legelső megbízatási idejének legvégén nyújtotta be a parlamentben az ellenzék, az úgynevezett bombabotrány miatt. A rendőrök gyakorlatozás közben egy Pozsonyból Írországba utazó férfi bőröndjébe robbanóanyagot tettek, amelyet a szolgálati kutyának kellett volna kiszimatolnia. A robbanószert később elfelejtették kivenni a poggyászból, a férfit pedig Dublinban terrorizmus gyanújával letartóztatták a reptéren. Fico kiállt Kaliňák mellett, a parlament pedig nem menesztette, az érintett férfi anyagi kártérítést kapott a belügyminisztériumtól. A közvélemény az egyszínű Smerkormány idején is többször élesen bírálta. Nagy botrányt kavart, amikor a rendőrök tüzet nyitottak egy fiatalokkal teli személyautóra a D1-es autópályán. A rendőrség azzal érvelt, hogy a gépkocsi egy körözött bűnözőé volt korábban, később viszont kiderült, hogy már hét éve nem volt az illető tulajdonában. Kaliňák először határozottan elutasította az autóban utazó fiatalok kritikáját, nem is volt hajlandó találkozni velük, végül saját zsebből fizetett nekik kártérítést a történtekért. 

Siker a Smerben 

A pártban és a Smer szavazói körében a sokasodó botrányok ellenére is egyre jobban nőtt népszerűsége. A 2016. márciusi parlamenti választásokon 360 ezer preferenciaszavazatot kapott, ami Fico után a második legjobb eredmény volt, amit egy politikus a választáson elkönyvelt. A párton belül is a második legfontosabb és legbefolyásosabb embernek tartották. Amikor Fico 2014-ben indult az államfőválasztáson, nyílt titokként kezelték, hogy utána ő vehetné át a stafétabotot a Smerben. 

Ebben az időszakban jelentek meg az első gazdasági botrányok, Kaliňák neve például a 75 millió eurós adócsalás kapcsán is felmerült. Az ügy főszereplője, Milan Chovanec vallomásában azt állította, hogy a belügyminiszter Ján Počiatek pénzügyminiszterrel tudatosan a szőnyeg alá söpörte az ügyet, s védte a csalást. A tárcavezetők tagadták a vádakat, és bűnvádi feljelentést tettek. 

Újabb rendőrségi botránya sem kellett sokáig várni. Kaliňák védte a romák elleni agresszív razziát Szepsiben, mely után több sérült maradt, s melyről kamerafelvétel sincs. Ebben az időben kezdte a belügyminiszter támadni Jana Dubovcová ombudsmant, aki az incidens kapcsán a romák érdekeit védte. 
Kaliňák vezetése alatt a rendőrség speciális nyomozócsoportja nem tudta befejezni az oligarchák és politikusok kapcsolatairól szóló hírhedt Gorilla-akta kapcsán indított nyomozást. A nyomozócsoport tagjai többször jelezték, hogy az ügyészség és a rendőrség vezetése nehezíti a munkájukat, ellehetetlenítenek bizonyos kihallgatásokat, így gyakorlatilag lehetetlen előrelépni a nyomozásban. 

A Bašternák-ügy 

A gazdasági botrányok sora sem ért véget. Azt, hogy a belügyminisztert gyanús üzleti kapcsolat kötheti az adócsalásba keveredett Ladislav Bašternák vállalkozóhoz, a rendőrség és a pénzügyőrség is észrevette, az esetet viszont rejtélyes okokból nem vizsgálták ki. Később előkerült egy jelentés, mely szerint Bašternákot egy közlekedési szabálysértés után elengedték, mert a rendőr az igazoltatás során azt az információt kapta telefonon, hogy az a „mi emberünk“. Kaliňák mindvégig tagadta, hogy bármi köze lenne a vállalkozóhoz. Filip Rybanič, az SaS-es Jozef Rajtár parlamenti képviselő asszisztense végül nyilvánosságra hozta a belügyminiszter bankszámlakivonatait, amelyek igazolták, hogy üzleti szálak kötik Bašternákhoz, ám még ez sem jelentette politikai karrierje végét. 

Az utolsó csepp 

A bársonyszékről csak tegnap volt hajlandó lemondani, igaz, ezt a döntést sem önszántából hozta meg. A Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője, Martina Kušnírová meggyilkolását követő események zsákutcába kergették. Az ország történetének eddigi legnagyobb tüntetései miatt nem távozott volna, mint ahogy azt sem tartotta megfelelő indoknak, hogy Vasil Špirko speciális ügyész szabotázzsal és állami megrendelésből származó kenőpénz elfogadásával vádolta meg. Lemondásához nagy valószínűséggel a kormánykoalícióban kialakult feszült helyzet vezetett, távozása a Híd egyik feltétele a koalíció fennmaradásáról szóló tárgyalások folytatásához. Tekintettel számtalan botrányára és arra, hogy sohasem vállalta tetteiért a politikai felelősséget, a tegnapi lemondása politikai gesztusnak is kevés. Tegnap csupán annyi történt, hogy a Smer második embere - még ha ő maga ezt továbbra sem hajlandó elhinni - eljutott oda, ahonnan már egyszerűen nincs visszaút.