Részvételi rekordok a magyar járásokban

Az első közvetlen államfőválasztásra 1999-ben került sor, kevesebb mint egy évvel az 1998-as, Mečiart leváltó legendás parlamenti választás után. Mindez – és az, hogy Vladimír Mečiar is jelöltette magát – rendkívül magas részvételi arányt eredményezett. Valószínűleg soha annyian nem fognak már az urnákhoz járulni elnökválasztáson, mint 1999-ben.

Csúcstartó Csallóköz
1999-ben az első fordulóban 73,9, a két héttel későbbi második körben pedig 75,5 százalékos volt a részvétel. Az első fordulóban még vegyes volt a kép a részvételt tekintve (82,4 százalékkal a Turdossini járás volt a legaktívabb, az első tíz járás közül csak három volt magyarlakta), a második fordulóban viszont már a déli régióban járultak a legtöbben az urnákhoz. A Dunaszerdahelyi járásban mért 85,1 százalékos részvételi mutató azóta is elnökválasztási csúcsnak számít. A részvétel alapján összeállított ranglista első négy helyét magyarlakta járások foglalták el: a második a Komáromi járás volt, utána a Kassa-vidéki és az Érsekújvári következett.

A két jelölt közül természetesen Rudolf Schuster tartolt délen – a már említett Dunaszerdahelyi járásban pl. 96,9 százalékkal –, ám nem mondható, hogy csak a magyar szavazatoknak köszönhetően győzött. Schuster ugyanis 434 ezer szavazattal előzte meg Mečiart, közel ennyi az összes magyar nemzetiségű választópolgár száma – a voksoláson részt vett magyarok száma pedig mintegy 350 ezerre tehető.

Ignorált második kör
2004-ben pont fordítva történt minden, mint öt évvel korábban. A magyar választók gyakorlatilag tudomást sem vettek a választásról. Az első fordulóban még úgy-ahogy elmentek – habár ekkor is a déli járások voltak a sereghajtók: pl. a Dunaszerdahelyi járásban 20,2, a Komáromiban 22,4 százalékos volt a részvétel. A második kört viszont – amelybe Vladimír Mečiar mellett egykori szárnysegédje, Ivan Gašparovič jutott tovább – szinte teljesen ignorálták. A Dunaszerdahelyi járásban mért 11,7 százalékos részvétel az elnökválasztások történetében a legalacsonyabb érték. Ezzel a járás ismét csúcstartó lett. A 20 legalacsonyabb részvételt produkáló járás között volt mind a 14 magyarlakta régió.

Ami pedig az eredményeket illeti: hiába állt be az akkor még Bugár Béla vezette MKP a KDH-s František Mikloško mögé, a déli járásokban Eduard Kukan sokkal több szavazatot kapott, néhol még a független Martin Bútora is. A második fordulóban az a kevés magyar, aki elment voksolni, túlnyomó többségében Gašparovič neve mellé tette az ikszet. A győztes 357 ezer szavazattal előzte meg Mečiart, nem nehéz kitalálni, hogy ismét nem a magyarokon múlott a siker.

Vegyes kép
2009-ben – a tíz évvel korábbihoz hasonlóan – ismét két nagy esélyese volt az elnökválasztásnak. Iveta Radičová mögé felsorakozott az – akkor még egységes – MKP is, Gašparovičot a Smer mellett az SNS is támogatta.

Ennek ellenére a déli járásokban gyér volt az érdeklődés. Csak egyben, a Szenci járásban volt magas a részvétel (49,8%) – ez is feltehetően a Pozsonyból kitelepülők nagy aránya miatt, mivel a fővárosiak közül is sokan itt szavaztak. A Dunaszerdahelyi járásban átlagos, az összes többiben mélyen átlag alatti volt a szavazókedv, a sereghajtó Tőketerebesi járásban pl. csak 34,5 százalékos. Az első kört délen természetesen Radičová nyerte meg, ám összesítésben Gašparovič bizonyult erősebbnek.

A második fordulóban kissé nőtt a magyarok szavazókedve – talán az egyre agresszívabban kijátszott magyarkártyának köszönhetően is –, ám ez nem minden régióra volt igaz. Míg a Dunaszerdahelyi járás 64,7 százalékos mutatóval az első volt a listán, addig a magyarok által is lakott déli járások kétharmadában átlag alatti volt a részvétel. A Vágsellyei járásban pl. csak 37,7, a Tőketerebesiben pedig 34,5 százalékos. A leadott voksokat tekintve Radičová fölényesen verte ellenfelét délen.

Összesítésben viszont a régi-új államfő 246 ezer szavazattal nyert, ez pedig azt jelenti, hogy a jobboldali jelöltön egy kimagasló magyar részvétel sem segített volna. Parlamenti, megyei és helyhatósági választások végeredményét komolyan befolyásolta a magyarok hozzáállása, elnökválasztást először dönthetnek el most szombaton a magyarok.