Miért menjünk szavazni?

Talán nem túl nagy motiváció, hogy ma a szlovákiai szavazók megválaszthatnak 13-at a 751 európai parlamenti képviselőből. Mintha egy csepp összetételéről dönthetnénk a tengerben – alighanem ennek tudható be az eddigi borzasztóan alacsony hazai részvétel az európai parlamenti választáson. Persze a mindenkori negatív rekordra, az öt évvel ezelőtti 13 százalékos szlovákiai részvételre ez sem lehet magyarázat.

Mégis sántít ez a logika. Képzeljük el, hogy ez a tizenhárom képviselő a „miénk” lesz – holott a jelöltek között vannak, akikre soha nem adnánk a voksunkat.

Éppen fordított a helyzet. Az a tizenhárom képviselő, akiket kiküldünk Strasbourgba (és Brüsszelbe), nem Szlovákiát fogja képviselni, hanem a mi nézeteinket, politikai meggyőződésünket. Valamelyik európai pártcsaládba fognak tartozni, aminek köszönhetően hangosabban hallathatják a hangjukat. Tehát nemcsak az az EP-képviselő képvisel bennünket, akire a szavazatunkat adtuk, hanem valamennyi kollégája is az adott európai parlamenti frakcióban.

Egyszóval az EP-képviselők a hasonló értékeket valló európai polgárokat képviselik. Annyiban hasonlít ez a hazai parlamenti választásra, hogy ott sem az alapján voksolunk, hogy az adott jelölt például a földink-e.

Azt se felejtsük el, hogy egyetlen képviselő is sok mindent el tud érni kollégáinál, és így az egész Európai Parlamentben. Ha felkészült, ha jó tárgyalópartner, és persze nyelveket beszél, akkor meg tudja nyerni a többieket, hogy támogassák a javaslatait.

Persze, tudjuk azt is, hogy az Európai Parlament sem képes csodákra. Európa nem egy állam, az Európai Parlamentnek nincsenek olyan jogosítványai, mint a nemzeti parlamenteknek. És mint a szlovákiai példa is igazolja, valóban kicsit messze van a választóktól.

Mindezek ellenére az Európai Parlament számos hasznos és fontos dolgot indítványozott és fogadott el az elmúlt években – ilyen volt a roamingdíjak csökkentése, a banki illetékek szabályozása és csökkentése külföldi pénzkivételnél, a külföldi internetes vásárlás egyszerűsítése, a műanyag termékek használatának korlátozása vagy betiltása, és ez csak néhány a számos kézzel fogható intézkedésből. 

Szélesebb összefüggésben pedig az Európai Parlament az EU egyik fontos intézménye, amely garantálja, hogy immár 74 éve háborúk nélkül élhetünk. És hogy ez így is maradjon.

Valójában ez a lényeg, és minden más kérdés másodlagos: Európában nem háború van, hanem párbeszéd, és a ma leadott szavazatunk is ennek a párbeszédnek a része. Mit szól hozzá?
A szerző a TASR hírügynökség munkatársa