Pénztudatos egyetemisták

Az egyetem nemcsak szaktudást nyújt diákjainak, de az életre és pénzügyi helyzetük menedzselésére is felkészíti őket – derült ki a felmérésből. Lenka Buchláková, a takarékpénztár elemzője szerint „

a pénz a főiskolások számára eszközt jelent, mely segítségével megszerzik a számukra szükséges dolgokat, szabadságot, kényelmet és felelősséget. Éppen a főiskola tanítja meg a fiatalokat okosabban gazdálkodni”. Az elemző megállapította, szinte minden diák rendszeresen vagy ritkábban, de részmunkaidőben dolgozik tanulmányai mellett.

A szülők szerepe azonban még a főiskola alatt sem tűnik el teljesen, a válaszadók egyharmadát továbbra is rendszeresen szponzorálják szülei. A diákok elmondása szerint bevételeik szempontjából fontosak az ösztöndíjak és a születésnapra vagy karácsonyra kapott ajándékok. Ha pénzügyi nehézségeik támadnak, szintén szüleikhez fordulnak elsőként. Ezt megerősítette az egyik válaszadó is „Magamra keresek, általában nem kérek pénzt a szüleimtől, de tudom, hogy baj esetén számíthatok rájuk.”

A felmérés azt mutatja, a sztereotípiákkal ellentétben sok fiatal gondol a jövőre, az étkezés és szállás után spórolásra költik a legtöbb pénzt. 10-ből 6 diák spórol rendszeresen, a vidéken élő fiatalok többet meg tudnak takarítani, mint a városiak.

Regionális szempontból Közép-Szlovákia bizonyult a legtakarékosabbnak, a megkérdezettek kétharmada állította, hogy spórol egyetemi évei alatt. Pozsony környéke és Nyugat-Szlovákia végzett az utolsó helyen, ahol 52%-ra csökkent a spórolók aránya. Ezt azzal magyarázzák a szakértők, hogy az ott élőknek lényegesen magasabb költségekkel kell számolniuk (drágább lakhatás, közlekedés stb.), ezért egyszerűen nem marad pénzük a jövőre.

A főiskolások, akik rendszeresen félretesznek, leginkább biztonságot szeretnének teremteni maguknak nehezebb időkre. Aránylag sokan viszont saját lakást szeretnének vásárolni, és mivel a lakáshitel feltételei szigorodtak, az igényléséhez magasabb saját összeggel kell rendelkezniük. Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője azt is közölte, hogy a fiatalok előnyben részesítik az állami hitelt, mely alacsonyabb kamatokkal jár.

A szórakozás és szabadidő kisebb prioritást élvez, anyagi forrásaik 12%-át költik csak kikapcsolódásra vagy hobbira.

Több munka, kevesebb tanulás?

1200 fiatalt kérdeztek meg arról, hogyan gazdálkodnak, abban a felmérésben, amelyet a Szlovák Takarékpénztár hajtott végre a nyáron. Zuzana Kusá szociológus szerint több oka van, hogy az egyetemisták önellátók szeretnének lenni, ez azonban az oktatás minőségének rovására mehet.

Zuzana Kusá szociológus úgy véli, a diákok nemcsak azért dolgoznak, hogy könnyítsenek szüleik terhein, hanem így szeretnének elszakadni a rendszertől, például az olcsóbb kollégiumok házirendjétől, mely korlátozza szabadságukat. A szociológus szerint sok diákot nem csak az önállósodás, függetlenedés vagy éppen a spórolás motivál. A fiatalok egy része saját szakmai fejlődésükbe invesztál, amely szakmai tapasztalatszerzéshez és hasznos ismeretekhez vezet. Továbbá úgy véli, a mai egyetemisták szülei sem boldogultak volna családi támogatás vagy ösztöndíj nélkül. A tanulás azonban akkor elégnek bizonyult, úgy tekintettek rá, mint valódi munkára, amely 100%-os összpontosítást igényel. Szerinte az elvárás, hogy a diákok egyre több munkát vállaljanak az egyetem mellett, negatív következményekkel járhat. Nem tartja helyesnek, hogy alábecsülik az egyetem igényességét, szerinte fennáll a veszélye, hogy a diákok tudása hiányos és felszínes lesz.

A felmérés azt is bizonyítja, hogy a fiatalok életét nagyban meghatározzák a digitális eszközök, a közösségi médiák közül elsősorban a Facebookot emelték ki, amely szerintük szó szerint elengedhetetlen részét képezi diákéletüknek. Robert Krause pszichológus és a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) munkatársa szerint az internet eltüntette ugyan a távolságot az emberek között, de nem hozta őket közelebb egymáshoz. Az okostelefonok is nagy szerepet töltenek be a pénzügyek terén, a megkérdezettek 59%-a aktívan használja mobilját az egyenleg ellenőrzésére.

A végzősöket gyakran bírálja az idősebb generáció, amiért hajlandók a jobb munkalehetőség érdekében utazni és elhagyni Szlovákiát. Ehhez képest a válaszadók többsége szívesen dolgozna Szlovákiában, ha megfizetik. Első munkahelyükön minimum 1000 eurót szeretnének keresni, de fontosnak tartják azt is, hogy élvezzék munkájukat.