„Öt százalék felett minden eredmény jó”

A kampány során már végigjárták az országot, milyennek látja az MKP esélyeit?

Az előrehozott választások és a korrupciós botrányok miatt a választási kedv alacsonyabb, mint a legutóbbi választások során, de ami a rendezvényeinket illeti, meglepően tapasztalom, hogy nagyon sokan jönnek. Akkor is, ha nincs fellépő, ha nincs kultúrműsor. A visszajelzések alapján úgy látom, hogy a parlamenti képviseletet visszaszerezzük.

Az MKP két éve a kisebbségi kérdéskörre helyezte a hangsúlyt, most érezhető egy erőteljesebb elmozdulás a szociális, gazdasági témák felé. Miért?

Több dolgot megfogalmaztak a választók két évvel ezelőtt, igyekeztünk az elvárásoknak megfelelni. Az egyik ez volt: a magyarság megmaradásának az ügyei mellett sokkal átfogóbban foglalkozzunk a szociális kérdésekkel, a munkahelyteremtéssel, az infrastruktúra-fejlesztéssel, a beruházásokkal, mezőgazdasággal. Ez megtörtént. Programunkat jelentős szlovák intézmények értékelték, szerintük a második és harmadik legjobb választási programunk van.

A következő évek a gazdaságpolitikai döntésekről fognak szólni. Erőteljesen vissza kell szorítani az államadósságot, a túlköltekezést. Mi erre az MKP válasza?

Ötezerrel több alkalmazottja van ma az államigazgatásnak, mint öt évvel ezelőtt. Hiába beszéltek a kormányok arról, hogy csökkenteni fogják az államigazgatásban dolgozók számát, nem így történt. A kerületi szinteken teljesen fölöslegesek a kerületi államigazgatási szervek. Az államigazgatásban túlzott a jutalmak nagyságrendje is.

A pártok választások előtt nem szívesen beszélnek megszorításokról. Gazdasági elemzők szerint viszont jobb lenne őszintén megmondani, hogy a következő években vagy adóemelések, vagy más jellegű megszorítások jönnek, ha több milliárd eurót meg akarunk spórolni.

Nem annyira katasztrofális a helyzet, miután tudjuk, hogy nemcsak idén volt gazdasági növekedés Szlovákiában, hanem jövőre is az lesz. Ami azt jelenti, hogy lesz bevétele a következő kormánynak is, kérdés, hogyan fognak vele gazdálkodni. A programunkban mi azt mondjuk, be kell vezetni a bankadót, meg kell adóztatni a nagy pénzügyi tranzakciókat, meg kell adóztatni a részvénytársaságok és felügyelőtanácsok tagságából származó jövedelmeket és ezt járulékterhekkel is kell terhelni. Továbbá azt mondtuk, hogy a luxustermékek adóját kell emelni.

Ha a program gazdasági és szociális részét nézzük, érezhető egyfajta baloldali elmozdulás. Eltörölnék pl. az egykulcsos adót. Miért ez az elmozdulás?

Amikor az egykulcsos adóval minden szinten egyetértettünk, akkor Szlovákia csatlakozó ország volt a nagyon dinamikusan fejlődő unióhoz. A helyzet megváltozott. Ma Szlovákia a gazdasági növekedés tekintetében egy sziget az EU e vidékén, és ennek megfelelően változtatni lehet az adótörvényeken. Úgy, hogy az emberekre több terhet ne rójunk, sőt, vegyünk le a vállukról. Nem mi mentünk el balra, az ország ment el túlságosan jobboldali irányba, mi igyekeztünk középen maradni, s a programunk ezt tükrözi.

A munkanélküliség az utóbbi években folyamatosan nő, a déli régiókban még érezhetőbben, mint országosan. Mit kezdenének ezzel?

Ellentmondásnak tartom azt, hogy a gazdasági növekedés mellett nő a munkanélküliség. Azért állhat elő ilyen helyzet, mert tovább terhelik a jelenlegi munkavállalókat. Ami annak köszönhető, hogy túlságosan liberalizálták a munkatörvénykönyvet, a munkavállalók lehetőségei önmaguk megvédésére kisebbek, mint korábban. Ezt nem tartjuk jónak, ezért írtuk bele a programunkba, hogy el kell fogadni egy kódexet, amely kiegyensúlyozza a munkavállalók és a munkaadók lehetőségeit, felelősségét, de a jogait is.

Piacgazdaságban viszont a munkáltatóknak nem lehet előírni, hogy több embert foglalkoztassanak.

Ezt nem. De azt igen, hogy a munkavállalóknak olyan hatásköreik legyenek, hogy egyenrangú partnerként tudjanak tárgyalni a munkaadókkal. Hogy ne növeljék tovább a 8 órás foglalkoztatási időt. Járva a vidéket, az emberek elmondják, hogy bizony a munkahelyi körülmények, a munkáltatók igényei túlmennek az ésszerű szigorúság határán. Például az alkalmazottakat arra kényszerítik, hogy egyéni vállalkozóként dolgozzanak tovább, hogy ne kelljen járulékokat fizetni utánuk. Vagy gyakran minimálbért kapnak, és zsebből egészítik ki a fizetésüket. Ez a későbbiek során hiányozni fog a nyugdíj megállapításánál.

Visszatérve az eredeti kérdéshez: mit kezdenének a déli régió munkanélküliségével?

Egyrészt, s ez már örökzöld téma, de mondani kell: fejleszteni kell a közúthálózatot. Beruházókat lehet találni, de a dél-szlovákiai közúti rendszer katasztrofális állapotban van – modern, hozzáférhető közúti hálózat nélkül pedig senki se fektet be egyetlen régióban sem. Nagy esélyt látunk továbbá a mezőgazdaságban. Ez a vidék mezőgazdaságra alkalmas, és a szakértők azt mondják, a tartósan munkanélküliek leginkább a mezőgazdaságon keresztül hozhatók vissza a munkapiacra. A harmadik terület, ahol rövid távon is látunk esélyt a munkahelyteremtésre, az a helyi önkormányzatok munkáltatói szerepének növelése. Sokkal inkább támogatnánk azt, hogy az állam ne a munkanélküliekre költse a pénzt, hanem a munkanélküliek visszaterelésére a munkapiacra, s ebben az önkormányzatok tudnának jelentősen segíteni. A negyedik terület a kis- és középvállalkozók támogatása. A legtöbb embert ma ők foglalkoztatják, nem a nagyvállalatok. Az ő tényleges megtámogatásukkal lényegesen csökkenthető a munkanélküliség – egyszerűsíteni kell az adminisztrációs terheiket, támogatjuk, hogy évente egy összegben kelljen kifizetniük az adót és a járulékokat is.

A gazdasági témák mellett mintha kissé háttérbe szorulnának a kisebbségi témák. Mik a fő célkitűzéseik ezen a téren?

Nem szorultak vissza, hanem kiegészültek. Elsősorban: a kisebbségi nyelvtörvény tényleges módosítása, mert a mostani törvény nem előrelépés. Azért sem, mert a kisebbségi nyelvtörvénynek köszönhetően nem lett több magyar felirat, sehol sem lehet több helyen használni a magyar nyelvet. Járjuk a vidéket, s mindenhol felteszem a kérdést: látnak pozitív elmozdulást, mióta hatályba lépett az új törvény? Sehol sem számoltak be ilyenről. Láttuk, a kormány még a magyar falutáblák kihelyezését sem tudta elérni. Több mint 30 ajánlást fogalmaztak meg az európai intézmények, ezeket kell beültetni a nyelvtörvénybe, s akkor lesz pozitív elmozdulás. S persze nem szabad hagyni, hogy egy Igor Matovič kivegye a kezdeményezést az előterjesztő kezéből. A másik célkitűzés: a kollektív bűnösség eltörlése. Mi vagyunk az egyedüli párt, amely ezt felvállalja.

A teljes interjú keddi nyomtatott kiadásunkban olvasható