Örök vita: magas vagy alacsony a minimálbér?

A 646 eurós minimálbér a munkáltatók számára 873 eurós bérköltséget jelent, így gyakran inkább megválnak alkalmazottaiktól, mint hogy fizessék az egyre növekvő összegeket. Chovanculiak ezzel magyarázza, hogy az utóbbi fél évben a gazdaságilag elmaradott régiókból került ki az új munkanélküliek jelentős hányada. „2020 novembere és 2021 májusa közt 15 ezer új álláskereső volt. Csaknem a felük 10 olyan járásban, ahol az ország teljes lakosságának alig 16 százaléka él. Ide tartozik a Losonci, a Nagyrőcei, a Rimaszombati, a Kassa-vidéki és a Tőketerebesi járás is. Az elmaradottabb területeken a közgazdaság-elmélet alapján a minimálbérnek visszás hatása van. Miniszter úr, meg tudná magyarázni, hogyan segít ezeken a járásokon az újabb emelés?” – kérdezi az INESS elemzője.

Populista lépés?

A szlovákiai minimálbér-emelésnek európai viszonylatban is alig akad párja. Ha az arányokat vesszük figyelembe, akkor Chovanculiak szerint 2019-ben az uniós tagországok közül Szlovéniában volt a legmagasabb a minimálbér: az átlagbér 51 százalékát tette ki. Szlovákiában idén elérte az átlagbér 52 százalékát, míg 2013-ban ez az arány még 41 százalék volt. „Miniszter úr, magyarázza meg, miért nem igyekeznek a fejlettebb országok behozni a Szlovénia– Szlovákia tandemet” – üzente Chovanculiak. A szakértő meggyőződése, hogy a miniszterek az állandó emelést a politikai szimpátia növelésére használják, és nem veszik figyelembe a döntésük káros gazdasági mellékhatásait.

Mi a megoldás?

Az INESS elemzője úgy véli, ha a politikusok valóban segíteni akarnak az alacsony bérű munkavállalókon, akkor a minimálbér-emelés helyett az adó- és járulékterheket kell csökkenteni. „2015 és 2021 között a minimálbérért dolgozók adó- és járulékterhei 30 százalékról 40 százalékra nőttek. Ezt azt jelenti, hogy 2015-ben a munkások 70 centet kaptak minden egyes megkeresett euróból. 2021-ben ez már csak körülbelül 60 cent. A többit az állam elviszi adókra és járulékokra. Miniszter úr, miért nem növelik a dolgozók nettó bérét az adó- és járulékterhek csökkentésével?” – írta a szakértő. Chovanculiak a felsoroltak mellett további szakmai kérdéseket is feltett Milan Krajniaknak. A munkaügyi miniszter a cikkünk megjelenéséig nem reagált.