Nyugdíjak: túl bőkezű a rendszer

Nyugdíjrendszerek szempontjából összehasonlított 50 ország közül Szlovákia a 35. helyen végzett. Nálunk jobb a helyzet a legtöbb uniós államban, de a kelet-európai országok közül is csak Szlovénia van rosszabb helyzetben. A Global Pension Atlas tanulmány szerint a nyugdíjrendszer a fenntarthatóság szempontjából komoly kockázatot jelent. „Az ok az, hogy a második pillérben felhalmozott forrásokat a költségvetés rövid és középtávú problémáinak a megoldására használják – áll a jelentésben. – Ha kevesebb pénz lesz a nyugdíjkasszában, az veszélyeztetheti az alacsony állami nyugdíjak kiegészítését, ami tovább növeli a nyugdíjasok elszegényedésének veszélyét. Az államnak szociális támogatásokkal kellene segítenie a nyugdíjasokat, ami még jobban megterhelné az államháztartást.”

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"215768","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"261","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"400"}}]]

„Bőkezű” a rendszer

A tanulmány eredménye nem lepte meg a szakembereket. Miroslav Kotov, az Allianz Magánnyugdíjpénztár befektetési menedzsere szerint a hazai nyugdíjrendszer túlságosan nagyvonalú. „Még ha rossz is ezt hallani, a nyugdíjrendszerünk a gazdaság teljesítőképességéhez mérten nagyon bőkezűre van állítva. Egy nyugdíjasra jelenleg két járulékfizető jut. Néhány évtized múlva már egy járulékfizetőnek kell eltartania egy nyugdíjast” – magyarázta lapunknak a szakember. Vagyis a legfőbb ok a szlovák társadalom hirtelen elöregedése. „A születések számának meredek csökkenése, a Husák-korszak erős populációs évfolyamaival párosítva nagyon gyorsan öregedő társadalmat mutat. Az első pillér jelenlegi bőkezűsége fenntarthatatlanná válik, a jövő nyugdíjasainak szükségük lesz a megélhetéshez megtakarításokra is” – mondta Kotov.

A második legrosszabb

Szlovákia még rosszabb helyzetben van, ha csak a szűkebb régió országaihoz hasonlítjuk. A volt szocialista államok közül csak Szlovéniát előzi meg, jobb helyzetben van nála Csehország, Lengyelország, Oroszország és még Magyarország, is, pedig például Magyarországon néhány évvel ezelőtt államosították a második nyugdíjpillért. „Az értékelés során rengeteg tényezőt vettek figyelembe a tanulmány készítői – magyarázta Kotov. – Magyarországgal összehasonlítva a várható születésszámban mutatkozó eltérés lehet a döntő, a demográfia ott kicsit jobb előrejelzéseket mutat, de befolyásolja például az is, hogy mekkora az emberek várható életkora.” A várható élettartam mind a nők, mind a férfiak esetében egy évvel magasabb Szlovákiában, mint Magyarországon. „A jobb helyezéshez elég, ha néhány tényező jobb a nyugdíjrendszer szempontjából” – mondta a szakértő.

A kulcs a demográfia

A szakértő szerint nemcsak a nyugdíjrendszeren kellene változtatni, hanem elsősorban a családpolitikát, a kisgyermekes szülők támogatását kellene átalakítani olyan formában, hogy az segítse a gyerekvállalást. „A tartós fenntarthatóság szempontjából a legnagyobb jelentősége a demográfiának van – véli Kotov. – A születések számát kellene növelni, ami nálunk az egyik legalacsonyabb Európában.” Szerinte azt semmilyen rendszer nem tudja kezelni, ha egyszer egymillió járulékfizetőre kétmillió nyugdíjas jut majd. „Leegyszerűsítve kétmillió nyugdíjasra kell legalább kétmillió járulékfizető – magyarázta az elemző. – Emellett természetesen a mai 30–40-éveseknek spórolniuk kell, hogy ki tudják majd egészíteni nyugdíjukat.”

Nyugaton sem tökéletes

Európában a legjobb helyzetben a skandináv államok és Hollandia vannak, ahol a nyugdíjrendszer mutatója a 10-es skálán közelít a 8-ashoz. A jobbak közé sorolhatjuk még Svájcot, Nagy-Britanniát, más kontinensekről pedig Ausztráliát, Új-Zélandot, az USA-t és Kanadát. Németország és Ausztria inkább a középmezőnybe tartozik mintegy 6,25-ös értékkel. A nyugat-európai országok közül azonban a szlováknál is rosszabb helyzetben van a francia, a spanyol, az olasz és természetesen a görög nyugdíjrendszer. Globális szinten a legkevésbé fenntartható nyugdíjrendszerrel Kína, Brazília és Thaiföld rendelkezik.