Nincs pénz a gettósításra sem

Gettók váltanák fel a putrikatSomogyi Tibor illusztrációs felvételeA tervezet kidolgozója Štefan Kúsek és Ivan Mačura, utóbbi jelen volt a nyitrai romatanszék alapításánál, jelenleg a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karának Testnevelési és Sport Tanszékén tanít. A projektum három részből áll: tartalmazza a romaügyi hivatal létrehozását, a kormánybiztosi hivatal alapszabály-módosítását és a romaügyi misszionáriusi program tervezetét.

A romaügyi hivatal

Az ANO szakértői és az őket támogató Roma Közösségek Nonprofit Szervezeteinek Tanácsa az utóbbi négy évben kialakult, romaproblematikával foglalkozó hivatali struktúrák szemére veti a Pozsony-központúságot, ezért egy új hivatal létrehozását javasolja kassai székhelylyel. Erre a célra húszmillió korona támogatást tartalmaz a jövő évi állami költségvetés. A hivatal 30 tervezett alkalmazottal az államigazgatást másolná, tehát lenne szociális, egészségügyi, iskolaügyi stb. osztálya. A felépítésből nem világos, ki foglalkozna az EU támogatásával megvalósuló projektumokkal, melyek a kormánybiztosi hivatal tevékenységének legnagyobb részét teszik ki. Az sem világos, hogy a szociális, vagy az egészségügyi osztály milyen feladatokat látna el. A jelenlegi kormánybiztos, Klára Orgovánová szerint ez egy kísérlet a romák gettósítására, hiszen általános problémáikkal is a romaügyi hivatal foglalkozna. Nem tisztázott a hivatal és a kormánybiztos közötti viszony sem, habár a tervezet szerint a kormánybiztos a hivatal fölé rendelt szerv lenne, azonban nem tudni, ki nevezi majd ki a hivatal vezetőjét.

A kormánybiztos

A tervezet további része a kormánybiztosi hivatal alapszabály-tervezete. Ez a dokumentum néhány módosítástól eltekintve megegyezik a jelenleg hatályban lévő modellel. Az egyik legnagyobb változás a biztos jogköreit illetné, ugyanis „miniszteri” szintre emelné jogállását. Ezzel csak az a baj, hogy nem világos, hogyan lehet ezt megvalósítani és mit is jelent pontosan. Ha miniszteri szintre kerülne, miniszternek kellene lennie, azaz a kormányfő javaslatára az államfő nevezné ki. Ez szóba sem jöhet, mert a koalíciós szerződés módosítását jelentené. Pavol Rusko szerint van egy másik lehetőség is: biztosítanák a kormánybiztos számára azt a jogot, hogy önállóan terjesszen be anyagokat a kormány ülésére. Ezzel az a gond, hogy a pártfüggetlen kormánybiztosnak nincs támogatása a kormányban, azaz javaslatainak elfogadása érdekében végig kellene kilincselnie a koalíciós pártokat. A kormánybiztosi hivatal pénzügyi hátteréről a tervezet nem szól, pedig már a jelenlegi biztos is javasolta, hogy hivatalának önálló költségvetési fejezette legyen, költségvetése ne a kormányhivatal vezetőjének jóindulatán múljon. A kormánybiztosi hivatalnak ezt a jelentős pénzügyi függetlenedését az ANO tervezete nem javasolja, pedig már megjelenhetett volna az idei költségvetésben is. Ha az ANO komolyan gondolja, hogy a kassai romaügyi hivatal a kormánybiztos hatáskörébe kerül, a hivatal vezetőjét is a biztosnak kellene kineveznie.

Romaügyi misszionáriusok

Ez az ANO elképzelésének legvitatottabb része. Összesen 500 „miszszionárius” elhelyezésével számol, akik a helyi lakosokhoz hasonlóan a roma telepeken laknának, a kormány által vásárolt „kalyibákban”. Itt már maga a vásárlás is problematikus, hiszen ezeken a telepeken nincsenek rendezett tulajdonviszonyok, kérdés, mi az, amit meg lehet vásárolni. A „misszionáriusok” a tervezet szerint mintegy 150 millió koronába kerülnének, ehhez jönne még 250 egészségügyi asszisztens, és folytatnák a már ma néhány helyen működő oktatási asszisztensi programot is. Ezek újabb százmillió koronákat emésztenének fel, miközben nem biztosított a feladatokra alkalmas emberek képzése sem. A projekt számol a helyi roma rendőrség kiépítésével is, összesen tehát az elmúlt négy évben romaprogramokra fordított anyagiak többszörösét igényli a tervezet megvalósítása. Külön figyelmet igényel a tervezet szóhasználata, mely rasszista elemeket tartalmaz. Egyszerűsítve kezeli a roma kérdést, egyfajta átnevelő táborokat hozna létre az „aszociális” romák számára, ami a kisebbség gettósodását segítené elő. A tervezet állítja, hogy a telepeken nagymértékű a bűnözés, a lakosság fertőző betegségekben – AIDS, szifilisz, egyéb nemi betegségek – szenved, fennáll a radikális iszlám és egyéb veszélyes szekták terjedése. A tervezetnek ez a része összemossa a roma közösségek közötti különbségeket.

Közösségi házak

A projektum további pénzigényes része a közösségi házak építése a telepeken belül. Mintegy 600 településen számol nagy befogadóképességű – 300 fős étkező, amely színházteremként is szolgálna –, többfunkciós épület felépítésével, mely körül alacsony komfortú lakóházak épülnének. Az épületek és a hozzájuk tartozó infrastruktúra kiépítésének költségeit nem tartalmazza a projekt, mintahogyan a megvalósítás időrendi beosztását sem.