Népszámlálás: nincs egyetértés abban, hogy egy vagy két nemzetiség bevallására legyen-e lehetőség

A kormány szerdán tárgyal a népszámlálás kapcsán felmerült kérdésekről, így a február közepén esedékes felmérésnek, vagy egy részének az elhalasztásáról. A kabinet honlapján kedden este megjelent a halasztásról szóló törvénymódosító-javaslat tervezete. Eszerint a népszámlálás kérdezőbiztosok által végzett részét a járványhelyzet függvényében április 1. és október 31. között valósítanák meg. Úgy tudjuk, a kabinet arról is dönt, a kutatásban lehetőség legyen-e arra, hogy egy második nemzetiséget is megadjunk. A kérdőív jelenlegi formájában ugyanis két nemzetiség bevallására ad lehetőséget. Cikkünk megjelenésekor a második nemzetiség jelölhetőségének eltörlésre vonatkozó kormányhatározat-tervezet nem volt a kabinet honlapján.

Gyimesi kezdeményezte

Azt, hogy a „Mi az ön nemzetisége?” kérdés után a népszámlálási kérdőívekből töröljék az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdést, Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő indítványozta. „Attól tartok, hogy sok kisebbségi ember az első helyen jelölné be, hogy szlovák, és csak második lehetőségként nyilatkozna arról, hogy az adott nemzetiséghez tartozik” – mondta lapunknak Gyimesi. A képviselő korábban azzal is érvelt, hogy az egyes jelölés következtében egyszerűen értelmezhető adatok jönnének létre, illetve hogy az eddigi népszámlálásokban is egy nemzetiséget adhattunk csak meg, illetve a közjogi gyakorlat is erre épül.

Gyimesi szerint a miniszterelnök, Igor Matovič és a Sme rodina által jelölt tárcavezetők támogatják a javaslatot, egyes információk szerint azonban az SaS és a Za ľudí kormánypártok kedden még ellenezték azt. A kérdésről tárgyalt a koalíciós tanács is. Arra hivatkozva, hogy a tanácson elhangzottakból nem hoznak nyilvánosságra információt, az SaS szóvivője nem kommentálta ezeket az értesüléseket. A Za ľudí sajtóosztálya pedig csak azt erősítette meg, hogy nincs egyetértés a témában, de hajlandóak addig tárgyalni, míg közös álláspontra nem jutnak.

Az SaS parlamenti frakciójának tagja, a kisebbségi ügyekkel gyakran foglalkozó Ondrej Dostál (OKS) képviselő azonban úgy nyilatkozott, ő a kettős jelölés mellett van. „Azt gondolom, hogy ez a módszer a nemzetiségi kisebbségek érdekeit szolgálja” – mondta lapunknak.

A Statisztikai Hivatal honlapján egyébként a pontos kérdőív nincs fent, korábban publikáltak egy próbaverziót, de már az sem elérhető. Csak a vonatkozó törvény mellékletében találtuk meg a kérdéssort. A kérdőív módosítása egyébként jogilag a hivatal hatáskörébe tartozik, amely azonban ennek ellenére csak egy kormányhatározat után hajlandó megnyitni ezt a politikailag érzékeny kérdést. „Teljes mértékben tiszteletben tartjuk a kormány döntését” – mondta el kérdésünkre Jasmina Stauder, a hivatal szóvivője, és hozzátette, a halasztás ügyében az országos tiszti főorvos utasításait követik.

Mi legyen a romákkal?

Az ügyben megkerestük az OĽaNO által jelölt romaügyi kormánybiztost, Andrea Bučkovát, hiszen a két nemzetiség bejelölhetősége fontos kérdés lehet a szlovákiai romák számára, akik például szlováknak vagy magyarnak és romának is vallják magukat. A kormánybiztos a kérdésünkre azonban inkább kitérően válaszolt. A közleményéből azonban az látszik, mintha az egyes jelölést támogatná. „A romaügyi kormánybiztos hivatala támogat minden olyan megoldást, amely a népszámlálási adatok legegyértelműbb és legvilágosabb értelmezéséhez vezet” – olvasható a nyilatkozatban.

A kormánybiztos válasza a népszámlálás adatainak értelmezését emeli ki, amely nem világos, miként nézne ki, ha két nemzetiséget is meg lehet jelölni, ahogy erre Fiala-Butora János jogász is rámutat. „Nem tudjuk, mi a szakmai cél a kettős nemzetiséggel, milyen módon akarják ezt figyelembe venni a nyelvhasználati, kultúra-finanszírozási szabályok alkalmazásánál” – nyilatkozta lapunknak.

A kettős jelölés mellett

Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi biztos, aki aktív részese volt a kettős jelölés bevezetésének, Bučkovára reagálva lapunknak elmondta, szerinte bárki is töltse be a hivatalt, annak alapvető érdeke, hogy megtudja, hol élnek a romák. „A kettős jelölés pedig pont ebben segít” – fogalmazott. Ravasz kiemelte, a V4-ek többi tagállama is lehetőséget ad arra, hogy a népszámlálási ívben a polgárok több nemzetiséget is megjelöljenek. „Ez fontos lehet azoknak, akik vegyes családban nőttek fel, de a kis kétszámú nemzetiségeknek is, akik már jelentősen asszimilálódtak” – mondta. Az utóbbi esetben például egy nemzetiséghez tartozónak vallhatja magát valaki azért, hogy segítse az adott közösséget még úgy is, ha már nem beszéli annak a nyelvét. Rámutatott, a környező országokban a kettős jelölés a nemzetiségek létszámának emelkedését eredményezte.

Ravasz szerint a két nemzetiség bejelölhetősége a romáknak is nagyon fontos, hiszen sokan nem roma anyanyelvűek. „Például a gömöri magyar romák identitásában egyrészt benne van a roma, másrészt nyelvi jogaik akkor vannak, ha a magyar nemzetiséghez tartozónak is vallják magukat. Ezért a lehetőség, hogy mindkettőt beírják, sokat segít nekik” – mondta. Hozzátette, ha a kérdőívben csak egy lehetőség lesz a nemzetiség bejelölésére, érdekellentétbe kerülnek a magyar és a roma identitás megjelöléséért kampányoló szervezetek. „Egyfajta testvérháború kezdődik” – tette hozzá azzal, hogy az országban hozzávetőlegesen 80 ezer magyar ajkú roma él.

Az egykori kormánybiztos szerint ugyancsak az egyes jelölés ellen szól, hogy a szakmai előkészítés szempontjából nagyon kevés idő van a népszámlálás február 15-ös tervezett kezdetéig, egyes nemzetiségek pedig már a kettős jelölésre épülő kampányukat is elkezdték. Ravasz egy nyílt levelet is útjára indított, amelyben a kettős jelölés megtartását kérik. A kezdeményezéshez 50 akadémikus és kisebbségjogi aktivista csatlakozott. Az aláírók között van Iveta Radičová korábbi kormányfő, Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, de Grigorij Mesežnikov politológus is.

Két szakmai nézőpont

A kérdésben megkerestük Mrva Marianna szociológust is, aki nem tartja jó ötletnek a kettős jelölés eltörlését. „Azt gondolom, hogy a több nemzetiség megadása lehetőséget ad a társadalom sokszínűségének pontosabb felmérésére” – nyilatkozta. Gyurgyík László demográfus ellenben azt hangsúlyozza, hogy a két nemzetiség bejelölhetőségével nem jönnek létre olyan adatok, amelyek nagyban eltérnek az szimpla nemzetiség és az anyanyelv által mutatott adatoktól.

A magyar pártok ebben sem egységesek

A népszámlálás kérdésében nincs összhang az egyesülési szándékát kinyilvánító három magyar párt között sem. A Híd Ravasz Ábel álláspontján van, aki egyébként a párt elnökségi tagja is egyben. Eszerint a két nemzetiség bejelölhetősége hozadékot jelent az ország kisebbségei számára.

Az MKP a kérdésben azonban már óvatosabb. Králik Róbert, az MKP sajtótitkára kérdésünkre elmondta, egyelőre nem tudnak egyértelműen állást foglalni az egyes vagy a többes nemzetiség bejelölhetősége kérdésében. Többször kérték ugyanis a Statisztikai Hivataltól a pontos módszertanát annak, hogy miként értékelik majd ki a nemzetiségre vonatkozó két kérdésre adott válaszokat, de az intézmény ezt nem küldte el. „Amíg nem tudjuk, hogy ők ezt hogyan fogják kiértékeli, addig nem tudjuk eldönteni, hogy a két nemzetiség bejelölhetősége jó, vagy rossz” – magyarázta Králik.

Az Összefogás pedig egyenesen elutasítóan állt a kettős nemzetiség jelölhetőségének kérdéséhez. „A kettős identitást társadalmi vita és előkészítés nélkül csempészték be a népszámlálásba. Ha az utolsó pillanatban is, de érdemesebb lenne visszatérni az egyértelműbb egyes jelöléshez” – nyilatkozta Mózes Szabolcs pártelnök.

Halasztás lehet

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a népszámlálás a tervek szerint február 15-től március 31-ig tartana, de a koronavírus-járvány miatt felmerült, hogy egy későbbi időpontra halasszák legalább azt a részét, amelyhez személyes kapcsolat szükséges. A kormány terve szerint az online felmérést, amely során a polgárok maguk tölthetnék ki az ívet, az eredeti időpontban tartanák. A kabinet kedden este nyilvánosságra hozott határozat-tervezetéből kiderül, a kérdezőbiztosok április 1. és október 31. között vennék fel az adatokat azoktól, akik online nem töltötték ki a kérdőívet. Ennek érdekében törvényt is kell módosítani, amit a kormány várhatóan szerdán gyorsított eljárásba utal a parlament elé.