Nemzetrészek kényszersorsa

A Rubicon című történelmi magazin idei első (első kettőként összevont) száma több mint száz oldal terjedelmet szentel a második Trianonnak is nevezett 1947-es párizsi békekötés népességmozgásának, kezdve térségünk 1939-től számított s mintegy egy évtizedet átölelő etnikai átrendeződésétől a tudatos népirtáson át a ki- és áttelepítések eredményezte hontalanság-állapotig. A hatvan évvel ezelőtt aláírt párizsi békeszerződés (Romsics Ignác terjedelmes tanulmánya) képezi a lap törzsanyagát. Ez a részletekre is nagy figyelmet fordító, az időrendiséget az érintettek szempontjaival ötvöző összefoglaló a tárgynépszerűsítés érdekfeszítő stílusában, de mindenkor a forrásokat megszólaltatva láttatja az eseményeket. Melyeknek tényszerű szomorúsága a mondatok szomorú tényszerűségében is meglátszik: „…területi követelését a magyar delegáció ezek során 4 ezer négyzetkilométerre redukálta. Ezt sem támogatta azonban egyik nagyhatalom sem.” A szlovák revíziós tervek (Janek István elemzése) és a csehszlovák revizionista szándékok és törekvések (G. Vass István), kiegészítve a jugoszláv területi követelésekkel és hátterükkel (Hornyák Árpád), valamint a román háborús és háború utáni jövőképpel (L. Balogh Béni és Olti Ágoston) – mindez tovább árnyalja az összképet, rengeteg színes képpel, korabeli felvételekkel, humoros és kevésbé humoros plakátszövegekkel. Szemléletesek a főszereplők rövid jellemzései; magyar részről a szerződést aláíró Gyöngyösi János külügyminiszter pályája kap nagyobb teret – ezt Szakály Sándor követi végig Gyöngyösi katonai anyakönyvi lapja szerint, nyomozást idéző izgalmassággal. Mindszenty bíborosnak a csehszlovákiai magyarok védelmében kifejtett tevékenységét Janek István értékeli, az erdélyi magyarság számára hasonló jelentőségű Márton Áron püspökét Nagy Mihály Zoltán. Stark Tamás tanulmánya a Kelet-Közép-Európában lezajlott tisztogatások és telepítések összefoglalójaként a népirtás, a kitelepítések és deportálások országonként eltérő gyakorlatát mutatja be. A körkép a magyarországi németek és a tolnai svábok tragikusan kényszerű sorsával indul, ezen belül külön kitér a soproni németekére: a népszavazással is kifejezett hűség nem nyerte el jutalmát, könyörtelenül bevagonírozták a magukat németnek vallókat. Hasonlóan a szlovákiai magyarokhoz, akiknek kálváriáját Popély Árpád írja le (Deportálás Csehországba). A lakosságcsere a magyarországi szlovákok szemszögéből – ez Kugler József dolgozatának témája, míg Végső István azoknak a különleges mentőakcióknak a körülményeit és ellentmondásos szereplőit mutatja be, melyek során jelentős összegekkel és áruval korrumpált SS-tisztek által vált lehetővé zsidók ezreit kimenekíteni a biztos halálból.