Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a rendszerváltás

A statisztikai hivatal is készített hasonló felmérést, s ez alapján a megkérdezettek mintegy 40 százaléka gondolja, hogy nem teljesültek az 1989 utáni elvárások. A lakosok harmada úgy véli, bizonyos álmaik megvalósultak, bizonyos dolgokban csalódtak. Az emberek 20 százalékának nem is voltak semmilyen elképzelései, így nem is csalódhattak.

Akik elégedettek az elmúlt 15 év történéseivel, azok általában 30-39 év közöttiek, vállalkozók, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, javarészt a Pozsonyi kerületből származnak, s főleg az ANO-val, a KDH-val vagy az SDKÚ-val rokonszenveznek. Az elégedetlenek zöme túl van a negyvenen, 53 százalékuk már ötvennél is idősebb, 48 százalék nem szlovák nemzetiségű, 44 százalék alapfokú végzettséggel rendelkezik, sőt munkanélküli. A jelenlegi helyzet a KSS, a HZDS és a Smer szimpatizánsainak nem tetszik, de ebben a tárborban sokan vannak az MKP választói közül is.

A harminc évnél fiatalabbaknak alig voltak elvárásaik: a forradalmat iskolásként élték meg, s 10-13 évesen csak kevesen fontolgatták, a rendszerváltás mit jelenthet. Hasonlóan gondolkodik a munkanélküliek többsége és a nagyobb városok lakossága.

A politikai, gazdasági, szociális és kulturális változásokat a polgárok egyharmada úgy értékelte, hogy főleg az emberi jogok tiszteletben tartása terén tapasztalható pozitív elmozdulás. Csak a megkérdezettek 15 százaléka gondolja, hogy manapság lakhelyén már jobban beleszólhat a lakosokat érintő közügyekbe. Mindössze 14 százalék véli, hogy emelkedett az életszínvonala, 13 százalék tud érvényesülni és képes kamatoztatni tudását. Az emberek tíz százaléka lát javulást a fizetések terén, de csak hat százaléknak van biztonságérzete. Azaz a szakértők szerint lényegében nem változott az emberek megítélése: legtöbben ugyanúgy látják az ország gazdasági és szociális helyzetét, mint 15 évvel ezelőtt, olvasható a statisztikai hivatal szerkesztőségünkbe eljuttatott anyagában.

A polgárok az MVK felmérése alapján sem hiszik, hogy 1989 óta javultak életkörülményeik. 54 százalék úgy véli, rosszabbul él, mint a kommunizmus alatt, és csupán a megkérdezettek 21 százaléka elégedett jelenlegi helyzetével. A lakosok harmada rendkívül rossz életkörülményeire panaszkodott, ellenben csak hat százalék fogalmazott úgy, hogy sokkal jobban él, mint a rendszerváltáskor. A statisztikai hivatal szerint főleg a középkorúak, az SDKÚ választói és az egyetemet végzett személyek ismerik el, hogy javult az életszínvonaluk. Az MKP-vel rokonszenvezők általában úgy fogalmaztak: roszszabbul élnek, mint valaha, életkörülményeik szinte elviselhetetlenek. (sza, s)