Nem tudták, hogy lopnak?

Pozsony. A Roma Parlament szerint legalizálni kellene a romatelepeken engedély nélkül felhúzott építményeket, hogy a romák részesülhessenek lakhatási hozzájárulásban. Ugyancsak szeretnék elérni, hogy dolgozzanak ki speciális programot a roma vállalkozók és a romákat alkalmazó vállalkozók támogatására. Az uzsora ellen pedig úgy tudnák eredményesen felvenni a harcot, ha a rendőrség a romák köréből is alkalmazna beépített ügynököket. Pavol Hrušovský házelnök üdvözölte a kezdeményezést, és köszönetét fejezte ki, hogy a zavargások idején a Roma Parlament tagjai megpróbálták stabilizálni a helyzetet. Hrušovský szerint a kormánynak és a parlamentnek jól felfogott érdeke, hogy a romák problémájára megoldást találjon, ám ennek számos gátja van. Az egyik a romák alulinformáltsága.

Varjú Katalin romaügyi oktatási szakértő és tankönyvszerző lapunknak elmondta, a zavargások során sokszor bemutatott, egyébként viszont nem túl nagy médiaérdeklődésnek örvendő kelet-szlovákiai gettókban egyfajta zárt szubkultúra alakult ki. Az ott élők többsége szinte csak a telep szűk vonzáskörzetében él, így fogalma sem lehet a társadalmi változásokról és azok hatásáról. Ezek az emberek a szakértő szerint legelemibb jogaikkal sincsenek tisztában, és a jelenleg is vizsgálati fogságban levő mintegy ötven roma túlnyomó többsége vélhetően azt sem tudatosította, mibe keveredik valójában.

Ezt látszik igazolni Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány-helyettes helyzetértékelése is. Spišiak az egyik televíziós vitaműsorban elmondta, a fosztogatások során kihallgatott romák közül többen úgy vallottak, hogy nekik „azt mondták, nyugodtan elvihetnek a boltokból ezt-azt”. (kcr, s)