Nem tapsolnak a Híd kétnyelvűsítő tervezetének

Kétnyelvű vasúti táblák – lehetőség legyen vagy kötelesség? Ki fizesse? Átfogó megoldásra vagy a jelenlegi lehetőségek szerinti félmegoldásra van-e szükség? A Híd május elején nyújtotta be tervezetét, mellyel a vasúti törvényt és a kisebbségi nyelvtörvényt módosítaná. Ha a parlament megszavazza a javaslatot, a legalább 15%-ban magyar települések kérhetnék a magyar nyelvű vasúti tábla kihelyezését is. A kérvényt a vasúti társaság bírálná el, a táblaállítást a község fizetné. A kétnyelvű táblák elhelyezésére elvileg most is lenne lehetőség, ám a vasúti társaság (ŽSR) elutasítja az ilyen jellegű kérvényeket. A 2011-es kisebbségi nyelvtörvény ugyanis nem fogalmaz pontosan, a joghézagot pedig a társaság ki is használja. Nem komplexA Kerekasztal legnagyobb problémája a módosítással, hogy az ismét csak lehetőséget ad az állami szerveknek, nem pedig kötelességet ír elő. „A törvényi rendelkezéseket kötelező érvényűvé kell tenni a vasút és a minisztérium számára, és minden módosító javaslatnak ezt kell megcéloznia” – véli a Kerekasztal. A civilek szerint ha csak lehetőséget teremtünk, a végeredmény több mint kétséges lesz. „Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem számíthatunk az érintett szervek jóindulatára, megbízható megoldást csak a kötelező kétnyelvűsítés jelenthet” – vélik. Őry Péter, az MKP közigazgatási alelnöke szerint bármiféle törvénymódosítás csak akkor hordoz magában hozzáadott értéket, ha kötelezővé teszi a magyarlakta településeken a magyar táblák kihelyezését. A vasúti kétnyelvűség ügyét „performanszaival” a közbeszédben először tematizáló Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) szerint szakmai szempontból elfogadhatatlan a Híd javaslata. „Megvalósulása esetén semmivel sem vinne közelebb a vasúti kétnyelvűség rendezéséhez. A magyar táblák kihelyezése továbbra is az állami szervek hozzáállásán múlna” – írták lapunk kérdésére az anonim aktivisták. Híd: többet nem lehet„Én is el tudok képzelni sokkal jobb törvényt is, de 83 képviselője van a Smernek. Nekik még ezzel a javaslattal is problémájuk van – mondta lapunknak Bugár Béla. – Ha majd lesz ötször ennyi képviselőnk, mint most, akkor más törvényeket tudunk keresztülnyomni a parlamenten.” A Híd elnöke rámutatott: a Smer dönti el, mit akar. „Tárgyaltam a kormányfővel, a parlament elnökével, jelenleg még vonakodnak, hogy egyáltalán ezt a tervezetet megszavazzák-e” – tette hozzá a javaslat egyik beterjesztője. Tokár Géza szerint a jelenleginél jelentősen több képviselője a magyarságnak soha nem lesz. „Nem érdemes arra építeni a stratégiát, hogy a jó törvényeket majd akkor fogadjuk el, ha erre meglesz a megfelelő politikai erő” – nyilatkozta lapunknak a Kerekasztal szóvivője. „Én is örülnék annak, ha olyan törvényt sikerülne beterjeszteni, amely ezt kötelességként írja elő az államnak. Adhatunk be ilyet, ám amíg a Smer van kormányon, ez szemfényvesztés, politikai marketing. Mert nem menne át” – nyilatkozta lapunknak Solymos László, a Híd frakcióvezetője. „Veszélyes módszer”Tokár Géza szerint komoly problémát jelenthet, hogy a kisebbségi nyelvtörvényhez hasonlóan, most is „alkalmatlan passzusok kerülhetnek a jogszabályba”, és utólag kellene újra meg újra felvetni a témát a szlovák törvényhozás előtt. „Ez sokkal nehezebbé teszi az érdemi változásokat” – tette hozzá a Kerekasztal szóvivője. A civilek a Híd javaslatát a társadalomra nézve is veszélyesnek tartják. A vasúti nyelvhasználat kapcsán ugyanis „páratlan társadalmi egység alakult ki” a magyar politikai és civil szférában. „Amennyiben a vonatkozó jogszabály az említett javaslat szerint módosul, akkor az évekre befagyasztja a törvény újratárgyalásának lehetőségét. Így a vasúti kétnyelvűség kérdése valószínűleg beláthatatlan időre megoldatlan marad” – állítja Tokár. Solymos úgy véli, a Híd kötelessége az, hogy a lehetőségekhez mérten kínáljon megoldást, még ha ez kis lépés is. „Ha nem tudjuk kötelességként átültetni, akkor miért ne harcoljunk ki legalább ennyit?” – mondta a frakcióvezető. Szerinte ha átmenne a tervezet, akkor nyomást kellene gyakorolni mindenkire – s itt számítana a Kerekasztal együttműködésére is –, hogy éljen jogával. „A mi feladatunk az lesz, hogy ha olyan pozícióba kerülünk, akkor kiharcoljuk, hogy a lehetőség kötelességé váljon. Ez egy következő szint, de ezt most nem lehet megugrani” – tette hozzá Solymos. A KDSZ szerint viszont a semmi is jobb lenne, mint a Híd aktuális javaslata. „Ha egy kötelező érvényű jogszabályra valóban nincs esély a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között, a Híd törvénytervezetének akkor sem szabad ebben a formában a törvényhozás elé kerülnie” – vélik az aktivisták. Jogbővítés is, meg nem isA Híd frakcióvezetője szerint javaslatuk nem jogbővítést jelent, „csak” a technikai akadályok elhárítását. „A Smer rögtön a kormányalakítás után status quót hirdetett. Nem fog semmit hozzáadni a meglévő jogokhoz, de nem is akar elvenni. 83 képviselővel ezt egyelőre tartja” – mutatott rá Solymos, aki szerint ez alapján fogalmazták meg a módosítást. „Ezzel a javaslattal semmi mást nem csinálunk, csak azt, hogy megpróbáljuk ezt a jogi problémát, amit a vasút felhasznál, eltávolítani. Ha ezt visszautasítja a Smer, már nem tartja a status quót, mert nem enged minket élni azzal a jogunkkal, ami már megvan” – véli Solymos, aki beterjesztőként is jegyzi a tervezetet. Az MKP szerint a tervezet egy következő hátulütője, hogy – mivel a kétnyelvűsítést kérvényezni kell –, várhatóan csak a magyar többségű önkormányzatok fognak élni a lehetőséggel. Azok a települések, ahol kisebbségben vannak a magyarok, várhatóan kimaradnának ebből, ugyanis a helyi képviselő-testületben a szlovák többséggel kellene elfogadtatni az indítványt, amely ebben nem biztos, hogy érdekelt lenne. Könnyen elbukhat a javaslatA Híd és a civilek, valamint az MKP közötti vita könnyen lehet, hogy akadémiai jellegű. A Smer ugyanis eddig nem adta tanújelét annak, hogy támogatná a javaslatot. A kisebbségi kormánybiztos hónapokon keresztül tárgyalt eredménytelenül a módosításról a közlekedésügyi tárcával, mielőtt a Híd májusban az „előremenekülés” taktikáját választva benyújtotta a tervezetet. Berényi József, az MKP elnöke azt sejti, hogy a Híd a javaslat támogatásában már előre megegyezett a Smerrel, ám lapunk információi szerint eddig úgy néz ki, hogy a kormánypárt nem fogja megszavazni a kétnyelvűsítést. Ha májusban első olvasatban elfogadnák is a javaslatot, júniusban egy – várhatóan sokkal keményebb vita tarkította – második olvasat várna a tervezetre.