Nem segítettek a határon túliak Orbánnak

Mintegy 600 ezer szavazásra jogosult határon túli honosított magyar állampolgár élhetne szavazójogával, ám közülük csak mintegy 275 ezren regisztráltak a választási névjegyzékbe, és voksolhattak a vasárnapi népszavazáson. Bár a magyar kormány igyekezett kiterjeszteni kampányát a környező országokba is, az végül közel sem lett olyan intenzív, mint Magyarországon, és ez meg is látszott a határon túli magyarok részvételi arányán is: a választásra jogosultak kevesebb mint harmada, körülbelül 92 ezer ember voksolt levélben. A határon túliak szavazataikkal így nemcsak, hogy nem juttatták közelebb Orbánék népszavazását az érvényességi küszöbhöz, de még rontottak is a részvételi arányon.

A levélben szavazó határon túli magyarok véleménye nem tért el a magyarországi szavazók véleményétől: mindössze 630 érvényes igen, és 57 392 nem szavazat érkezett be. A nemek tehát 98,91 százalékkal nyertek.

Anyja neve

A Nemzeti Választási Iroda honlapján közölt adatok szerint a szavazatok között kiemelkedően sok, körülbelül 30 százaléknyi lett az érvénytelen – mindazonáltal nem ugyanazon okok miatt, mint amiért Magyarországon. A jelenség már a 2014-es országgyűlési választásokon is megfigyelhető volt. Elsősorban azért fordulhatott elő, mert a levélszavazatokban nagyon könnyű formai hibát elkövetni. A borítéknak tartalmaznia kell a helyesen kitöltött, aláírt azonosítót, és egy szintén zárt, névtelen borítékban magát a szavazólapot, s ha nem teljesülnek a feltételek, érvénytelennek számít a szavazat. Az NVI korábban közölte: az érvénytelenül szavazók többnyire nem a nyilvántartásban szereplő adatok szerint adták meg az anyjuk nevét. A Magyar Nemzet cikke szerint ugyanis Magyarországon mindig a lánykori nevet kell feltüntetni, más országokban ez azonban nem gyakorlat, ráadásul Romániában az anyja neve rubrikába az „aktuális” nevet kell beírni.

Aktív volt a Vajdaság

A legtöbben az értesítési címek szerinti bontás alapján a várakozásoknak megfelelően Erdélyből és a Vajdaságból szavaztak. Romániából 139 ezer regisztrált szavazóból csupán mintegy 36 ezer voks érkezett be, Szerbiában azonban jóval magasabb volt a választási kedv, itt 38 ezer regisztráltból több mint 18 ezer szavazott. A meglepő az alacsony erdélyi részvételi arány lehet – annak dacára, hogy a Fidesz több prominens politikusa is igyekezett kampányolni, elmaradt a hatás. Ennek magyarázata minden bizonnyal az, hogy az RMDSZ, a legnagyobb erdélyi magyar párt – mely nem nevezhető a Fidesz szövetségesének – nem vett intenzíven részt a mozgósításban. Emellett ráadásul magukat magánemberként bemutató aktivisták kampányt is indítottak a népszavazás ellen, és bojkottra szólítottak fel. A Vajdaságban a Fidesznek ugyanakkor nagyobb klientúrája van, a Vajdasági Magyar Szövetség a párt egyik legközelebbi partnere – ennek megfelelően meglehetősen nagy kampányt folytattak, és sikeresebben mozgósítottak, mint Erdélyben.

ÍGY REAGÁLTAK A SZLOVÁK POLITIKUSOK A NÉPSZAVAZÁSRA

Az ukrajnai és szlovákiai adatokról az NVI honlapján nem kapunk teljes képet, ezekben az országokban ugyanis tiltott a kettős állampolgárság, így az itteni szavazóknak rejtőzködniük kell. Az itteni voksolók táborát sem könnyű megtalálni az NVI értesítési cím szerinti bontásában. Őket takarja a „kettős állampolgárságot tiltó országok” kategóriában beérkezett 1162 szavazat, nagy valószínűséggel a 729 magyarországi értesítési című levélszavazat, valamint az e-mailes értesítési című 28 275 szavazat nagy része. Azt ezekből az adatokból sem lehet kitalálni, hogy milyen arányban oszlottak el a szavazatok a Kárpátalja és a Felvidék között.

CSÁKY SZERINT A NÉPSZAVAZÁS ORBÁN EGÓJÁRÓL SZÓL

Szlovákiában igazi mozgósító kampány az elmúlt hónapokban nem volt. A Híd teljesen ignorálta a magyar népszavazást, az MKP pedig ugyan nyilatkozatban is kiállt mellette, kampányt mégsem folytatott, a kettős állampolgárság tiltására hivatkozva.