<p>Nem segít a roma munkanélkülieknek a „kényszermunkaprogram”, derül ki az Etnikai és Kulturális Kutatások Központjának (CVEK) elemzéséből. A szociális segélyért végzett kötelező munka nem javítja helyzetüket a munkaerőpiacon, inkább képezni kellene őket.</p>
Nem segít a „kényszermunka”
2014 júliusától csak az kaphat szociális segélyt – havi 61,60 eurót –, aki legalább havi 32 óra közmunkát vállal. Az intézkedés bevezetését Peter Pollák akkori romaügyi kormánybiztos az „aki nem dolgozik, ne is egyék” jelszóval vezette fel. A szociális ügyi minisztérium akkori kommunikációjában megjelent az az ok is, hogy ezzel a tartósan munkanélküliek megszerezhetik a munkába álláshoz szükséges készségeket, amelyeket a munka nélkül töltött hosszú időszak alatt már elveszítettek. A CVEK tegnap bemutatott tanulmánya arra az eredményre jut, hogy a munkanélküliek „kényszermunkaként” élik meg a kötelező közmunkát, amely egyáltalán nem segíti őket az elhelyezkedésben. „A közmunka gyakorlata sokféle, van ahol inkább csak formalitásnak tartják, mert maguk az önkormányzatok sem látják értelmét” – magyarázta lapunknak Jarmila Lajčáková, a CVEK munkatársa. A romák diszkriminációja megjelenik a közmunkák elosztása során is. „Egyes régiókban azt tapasztaltuk, hogy a közmunkaprogramra elsősorban a romákat kötelezik, habár vannak nem roma munkanélküliek is” – mondta Lajčáková. A közmunka ugyanis csak annak kötelező, akinek ajánlanak munkát, aki nem kap ajánlatot, annak nem kell dolgoznia sem a szociális segélyért.
A közmunkaprogram eredményeit ellentmondásosnak tartja Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos is. „Az nem rossz, ha a szociális juttatások egy részét aktivációhoz kötjük, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy Szlovákiában ez gyengén működik, nem sikerült jó rendszert kialakítani – mondta lapunknak Ravasz. – Azt a visszajelzést kaptuk a legtöbb helyről, hogy az emberek nem igazán értékteremtő munkát végeznek. Persze vannak pozitív kivételek is. Hiba volt represszív intézkedésnek beállítani.” Szerinte változásra lenne szükség, és ezt segítheti a CVEK jelenlegi tanulmánya is.
A szociális ügyi minisztérium szerint szó sincs kényszermunkáról, és nem tervezik a szabályozás módosítását sem. „Az alapjuttatás ledolgozásának bevezetésével a minisztérium csak reagált arra a vitára, amely a célzott szociális támogatások bevezetéséről folyt” – válaszolta lapunk kérdéseire a szaktárca. Igyekezett cáfolni azt is, hogy az intézkedés a romák ellen irányulna. „Ez nem a romák munkanélküliségének csökkentésére szolgál, kötelező mindenkinek, tekintet nélkül a nemzetiségre” – válaszolta a minisztérium azzal, hogy a roma munkanélküliség csökkentésére több más programot indított vagy indít az állam még idén.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.