Nem beszélni, hanem tenni kell

– Az összes kormánytagban megbízomSomogyi Tibor felvételeAzon kívül, hogy jó csapatot sikerült kialakítania a kormány törvény-előkészítő tanácsában és a minisztériumban, mit tud felmutatni?

Sok minden majdnem kész, most hajrázunk. Az első száz nap arra volt elég, hogy feltérképezzem a terepet és elkezdjem a problémák megoldását.

Konkrétan mi az, ami majdnem kész?

Például a speciális ügyészről és bíróról szóló törvény, mely remélhetőleg februárban a törvény-előkészítő tanács elé kerül. A büntető törvénykönyv módosító tervezetét, mely szigorítja az erőszakos bűncselekményekért és a visszaesőknek járó büntetést, már holnap megvitatja a tanács, és március végéig elkészül a koronatanú intézményét bevezető módosító tervezet is. Ezenkívül a tárcán belül rövid időn belül bevezetjük, hogy akit egyszer korrupción kapnak, az soha többé nem lehet bíró, ügyvéd, jogász, ehhez módosítani kell az egyes hivatásokról szóló normákat.

A kormány korrupcióellenes tevékenységének irányítását is magára vállalta, és egyelőre nem tapasztalható javulás, sőt a Transparency International jelentése szerint Szlovákia – akárcsak egy évvel korábban – ismét az 52. helyen van, azaz elég korrupt országnak számítunk.

Nem beszélni, hanem tenni kell a korrupció ellen. Már dolgozunk az összeférhetetlenségi és a vagyon eredetéről szóló törvényeken. Mindkettő a parlament és a kormány közös szakmai bizottságában készül. Az összeférhetetlenségi törvénynek abból a változatából indultunk ki, melyet az elmúlt időszakban a képviselők nem fogadtak el. Mivel az összes frakció képviselteti magát a bizottságban, igényes munka összehangolni a különböző nézeteket. De e nélkül nem lehet végrehajtható, mindenki számára elfogadható, ugyanakkor szigorú alkotmánytörvényt megalkotni. Egy spanyol jogász javaslatára felvetettem, hogy az öszszeférhetetlenségi törvény megsértése bűncselekménynek minősülhetne, ami azért sem jelentene problémát, mert mint említettem, hamarosan előterjesztjük a büntető törvénykönyv módosítását. A vagyon eredetéről szóló norma pedig lehetővé tenné, hogy az ügyész eljárást indítson, ha a tényleges vagyon és a vagyonbevallás között nagy az eltérés. Az eljárás során a vagyon eredetét az alperesnek kellene bizonyítania. Mivel teljesen új intézményről van szó, nem lehet elkapkodni.

Robert Fico, akinek már volt ilyen törvénytervezete, tagja a bizottságnak?

Igen, és jár is a bizottság üléseire, aminek őszintén örülök.

Az összeférhetetlenségi törvénynyel kapcsolatban az elmúlt időszakban vitát váltott ki az államtitkárokkal, a polgármesterekkel és a vagyonbevallásokkal kapcsolatos rész.

A törvény a szó szerinti alkotmányos tényezőkre, és nem az államtitkárokra fog vonatkozni. Természetesen érinti majd a polgármestereket is, és mivel a pártok számára elfogadhatatlan, hogy a polgármester ne lehessen parlamenti képviselő, e két funkció nem lesz összeférhetetlen. Személy szerint úgy vélem, mindkét funkció egész embert kíván, de ez inkább filozófiai kérdés, mely nem igazán függ össze az átláthatósággal.

A vagyonbevallások viszont igen. Sokan ódzkodtak attól, hogy hozzátartozóiknak is vagyonbevallást kelljen készíteniük. Most mi a helyzet?

Ehhez továbbra is ragaszkodunk.

Évek óta korrupciót emlegetnek a nemzeti emberjogi központtal kapcsolatban is. A vonatkozó törvényt az igazságügyi minisztérium egyszer már megpróbálta módosítani, sikertelenül. Gondolja, hogy most lesz politikai akarat?

A parlament egyszer már elfogadta, csak az államfő visszautalta a parlamentbe, másodszor pedig már nem volt annyi szavazat...

Meggyőződésem szerint Ondrej Srebala, a központ igazgatója most is megmozgat minden követ, csak hogy ne módosuljon a jogszabály.

Biztosan próbálkozni fog, és nagyon örülnék, ha Rudolf Schusternek is érdeke lenne átláthatóvá tenni az intézményt, mert jelenleg senki nem ellenőrzi a központ gazdálkodását, ráadásul az igazgatótanács tagjait az igazgatótanács választja, ami abszurdum.

Miniszterkedése első száz napjába az is beletartozik, hogy Mikuláš Černák ismét szabadlábon van, ami rossz fényt vet az igazságszolgáltatásra, nem gondolja?

Nem értek egyet azzal a kerületi bírósági döntéssel, mely értelmében Mikuláš Černákot feltételesen szabadlábra helyezték. Szerintem törvénysértés történt, mert az olyan bűncselekményekért elítélt személyeket, amilyenért Černák is börtönbe került, csak a büntetés kétharmadának a letöltése után lehet feltételesen szabadlábra helyezni, és ez a feltétel nem teljesült. Ezenkívül arra sincs garancia, hogy Mikuláš Černák normális polgári életet fog élni, ezért rendkívüli óvással éltem, panaszt emeltem a törvénysértés ellen...

Vagyis van remény arra, hogy Černák ismét rács mögé kerül?

Ha a Legfelsőbb Bíróság elismeri a panaszomat, igen.

Ha már a Legfelsőbb Bíróságot említette: első száz napját ugyancsak megbélyegezte az ön és Štefan Harabin közötti konfliktus. A Bírói Tanács elnöknek választotta Harabint, az ellenjelölt Sergej Kohut pedig az alkotmánybíróságon emelt panaszt, amire a taláros testület felfüggesztette a döntés végrehajthatóságát, azaz az államfő nem nevezheti ki tisztségébe Harabint. Egyesek szerint kérdéses, az államfő által kinevezett alkotmánybírók korlátozhatják-e az államfői jogköröket. Önnek mi a véleménye az egészről?

Nem szívesen kommentálnám a panaszt, mert érdemi döntés még nem született. Meglepett, hogy nemcsak politikusok, hanem egyes bírók is előre véleményt mondanak, ráadásul olyan következtetésre jutnak, hogy a végrehajthatóság felfüggesztését nem kell figyelembe venni. Döbbenetes! Olyan emberekről van szó, akik ingerülten reagáltak, amikor a végrehajtó hatalom kommentált ugyan, de tiszteletben tartott bizonyos bírósági döntéseket, most pedig ugyanezek az emberek állítják: az előzetes bírósági intézkedést nem kell figyelembe venni.

Harabin megválasztását ön rossz hírnek minősítette.

Emellett kitartok. A Bírói Tanács döntése nem Harabinról szól, hanem arról a kilenc tanácstagról, támogatták szavazatukkal, pedig az utóbbi hetekben a sajtó is többször negatív értelemben foglalkozott Harabinnal, hogy a Legfelsőbb Bíróságon törvényt sértenek. Mérhetetlenül sajnálom, hogy az a személy, aki a törvénysértésekért felel, kilenc ember bizalmát élvezi, mindez a bíróság helyzetét tükrözi, és – sajnos – rossz fényt vet a bíróságokra.

Meglepte, hogy Ján Drgonec képviseli a Bírói Tanácsot az alkotmánybíróság előtt?

Kicsit meglepett, és bár ő tett megjegyzéseket a minisztérium címére, én szeretném megőrizni a hidegvéremet, és nem kommentálom a dolgot.

Holnap ülésezik a Koalíciós Tanács, ismét a KDH, az ANO és az SDKÚ közötti konfliktusról lesz szó. Szinte havonta van koalíciós válság, az emberek nem ezt várták önöktől...

Nem is jó, hogy ez így van, a kormányzást is nehezítik a viszályok, bár kormányszinten nem észleltem ezeket a konfliktusokat. Az ANO-s miniszterekkel zavartalan a kommunikáció, és szerintem az Új Polgári Szövetségnek kitűnő szakemberei vannak. Természetesen más a helyzet pártelnöki és parlamenti szinten. Sajnálom, hogy elpárolgott a partnerek közötti bizalom, de remélem, hogy helyreáll.

Bugár Béla – az elmúlt időszak tapasztalatai alapján – úgy véli, százszázalékos bizalom soha nem lesz a partnerek között.

Abszolút bizalom valószínűleg nem létezik, de legalább a legalapvetőbb dolgokkal kapcsolatban jó lenne, ha automatikusan nem rosszat, hanem jót feltételeznénk a másikról.

Ön megbízik az összes koalíciós partnerében?

Az összes kormánytagban megbízom.

Hogyan értékeli az ANO-nak a keresztellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát, illetve azt, hogy az ANO szívesen irányítaná a belügyi tárcát, cserébe pedig más minisztériumot adna a KDH-nak?

Három hónappal a kormányalakítás után nem lenne szerencsés változtatni, mert a legtöbb minisztériumban már beindult valamilyen reformfolyamat, luxus lenne néhány hónap után megint mindent elölről kezdeni. Ami a keresztellenőrzést illeti, az már működik: a belügyminiszter KDH-s, de államtitkára SDKÚ-s. Ugyanakkor az összes minisztériumban nem lehet három államtitkár, nem szaporíthatjuk mesterségesen az állami hivatalnokokat. Az ANO többi javaslatáról pedig majd a tárgyalóasztal mellett mondunk véleményt.