Négy út vezet a kormány bukásához

Ezzel megadta az események folyásának új irányát. A helyzet azonban továbbra is nehezen átlátható, és folyamatosan változik. 

Bár Fico Kiska beszéde után kizárta, hogy szó essék az előrehozott választásról, kormánya sorsa nem az ő kezében van. Az ellenzéki pártok azonnal reagáltak, értelemszerűen előrehozott választást akarnak. A Smer koalíciós partnerei pedig rekonstrukcióban gondolkodnak – az SNS óvatosabban, a Híd hangosabban. Bár a dolgok alakulása nehezen megjósolható, néhány forgatókönyvet azért felvázolunk. 

Kormányátalakítás 

Az nem világos, Andrej Kiska pontosan milyen kormányátalakítást értett a „kormány alapvető rekonstrukcióján”, de nyilván nem holmi kozmetikázásra gondolhatott. Bár a Smerből olyan információk szivárognak, hogy a párt nagy része egyáltalán nem ellenkezne, ha Robert Kaliňák belügyminisztert leváltanák, nagy valószínűséggel ez már nem lenne elég – még akkor sem, ha a Híd elnöke, Bugár Béla nemrég még arról beszélt, Kaliňák menesztését alapvető politikai gesztusként várná el a Smertől. Kiska szavait ugyanakkor könnyű úgy értelmezni, hogy számára Kaliňák távozása már nem elég, Robert Fico kormányfő fejét követeli. Grigorij Mesežnikov politikai elemző rámutatott, Kiska tárgyalni hívta a pártokat, és az ellenzék mellett a Híd és az SNS is úgy nyilatkozott, hajlandók tárgyalni az államfővel a dolgok állásáról és a megoldási javaslatokról – ugyanakkor Fico rövid beszédében elutasította az államfő szerepét a kormány átalakításában. 

Kormánybukás 

Ha a tárgyalások nem járnak eredménnyel, akkor a kormány könnyedén megbukhat, ez pedig az első lépés lenne az előrehozott választások felé. A kormány bukásához négy út vezet. Az első, hogy Robert Fico kormányfő bizalmi szavazással köti össze a szavazást valamilyen dologról – ezt tette 2011-ben Iveta Radičová is, ebbe bukott bele a kabinetje. Most azonban ez talán a legvalószínűtlenebb lehetőség egy másik forgatókönyv mellett, mely szerint Fico önként mond le a kormányfői posztról, és vele együtt távozik a kormány. 
A legvalószínűbb út, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormányfő ellen, amit megszavaz a parlament. Ez a lehetőség már reálisabb, és arra is van példa az önálló Szlovákia rövid történetében, hogy ez egy elnöki beszéd után történik meg: 1994 márciusában Michal Kováč akkori államfő beszéde után bukott meg a Mečiar-kormány. A jelenlegi helyzet ugyanakkor az, hogy az ellenzéknek most nincs 76 szavazata a bizalmatlansági indítvány megszavazásához. A Denník N összesítése szerint jelenleg a kormány megtartása mellett valószínűleg 66-an szavaznának (a Smer 48, az SNS 15 képviselője, valamint a Sme rodinából távozott 3 képviselő). A kormány megbuktatása és az esetleges előrehozott választások mellett az ellenzék 54 képviselője szavazna, a függetlenekkel kiegészülve. 30 képviselő (beleértve a Híd és az ĽSNS 14–14 képviselőjét is) azonban bizonytalan. „A kormánytöbbség jelenleg nagyon törékeny, 3–4 képviselő elég a bukáshoz” – véli Mesežnikov, aki szerint reális, hogy egy bizalmatlansági indítványra 3–4 képviselő a Hídból szavazna át az ellenzékhez. 
 

Előrehozott választások 

Az előrehozott választások a negyedik lehetőség, ám eddig nem a legegyszerűbb eljutni. Két út vezet idáig: az egyik, hogy a parlament jóváhagy egy alkotmánytörvényt, mely lerövidíti a választási időszakot. Ehhez azonban 90 szavazat kellene, ami jelenleg nincs meg – és a Smer vagy az ĽSNS képviselői nélkül nem is lesz. Itt érdemes egy kicsit elkalandozni az ĽSNS irányába: a szélsőséges párt kommunikációja borotvaélen táncol, hiszen eddig Fico-ellenes pózban tetszelegtek választóik előtt. A pártot azonban megroppantotta a megyei választások eredménye, ráadásul a feloszlatásukról szóló főügyészi beadvány már a Legfelsőbb Bíróságon van. Mesežnikov szerint így az ĽSNS az előrehozott választásokon a puszta létéért küzdene. Milan Uhrík, a párt második embere és beszélő feje a Facebookon ennek megfelelően arról ír, hogy egyik oldalhoz sem akarnak csapódni. „Kiskáék és Ficóék közt nincs különbség, az előbbiek a külföldet, utóbbiak a pénzt szolgálják. Mindet le kell cserélni” – írta a szélsőséges politikus. 

Az előrehozott választásokhoz egy másik út is vezet. Ha elbukik a Fico-kormány, de nem jön össze elég szavazat a választási időszakot lerövidítő törvényhez, akkor új kormányra van szükség. Itt pedig a nagy kérdés, kikből állna össze egy ilyen kormány – ugyanis a jelenlegi erőviszonyok szerint a Smeren és az ĽSNS-en kívül minden pártra szükség lenne, és azt nem tudni, melyik politikus lenne képes ezt az egységet összehozni. Az új kormánynak 30 napon belül jóvá kellene hagyatnia a parlamenttel a programnyilatkozatát, s ha ez nem sikerül, az új kabinet is bukna. Ha hat hónap alatt nem születik elfogadott programnyilatkozat, Andrej Kiska államfő feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat írhat ki. 

Van egy másik lehetőség is: Kiska nem bíz meg senkit kormányalakítással Fico bukása után, hanem hivatalnokkormányt nevez ki. Ebben az esetben is érvényes azonban, hogy szükség van egy parlament által elfogadott programnyilatkozatra. 

Nem lehet félvállról venni 

A fent vázolt forgatókönyvek mindegyikében kódolva van egy esetleges elhúzódó politikai válsághelyzet. És mindből kitűnik, hogy jelen pillanatban a Híd felelőssége óriási. Mesežnikov szerint pedig látszik, hogy a pártban óriási a feszültség – így az sem zárható ki, hogy a párt végül nem alakít ki egységes álláspontot, és többen távoznak a soraiból. Több fontos jelöltjük ugyanis nagyon egyértelműen fogalmazott – például Ondrejcsák Róbert, a védelmi minisztérium államtitkára, aki ugyan nem párttag, de a párt számára kulcsember, azt mondta, nem hajlítja meg a gerincét. Mesežnikov számára furcsa, hogy a Híd húzza az időt és egy hétig halasztgatja a döntést. „Egy hét alatt annyi minden történhet, hogy talán a Híd Országos Tanácsának döntése nem is lesz releváns” – vélekedett. 

Kérdésünkre, mi lehet az, azt mondta, megnyilvánulhat az utca embere, és komolyabb tüntetésekbe is átcsaphat az elégedetlenség. „Sok múlhat azon is, milyen eredménnyel zárulnak a tárgyalások a pártok és az államfő között. S az is előfordulhat, hogy a Kuciak-gyilkosság, vagy az újságíró által feltárt ügyek nyomozása hoz rendkívüli fordulatot. Egy hét a mostani helyzetben rengeteg idő, percről percre változhatnak a dolgok” – jegyezte meg az elemző.