Nagy hűhót csaptak semmiért

Czucz István: „A részvénycsomag eladásakor sem szakmai, sem formális hibát nem követtünk el.” A gazdasági minisztérium január 11-től tegnapig vizsgálatot folytatott a Transpetrolnál arról, hogy a cég nem károsította-e meg az államot azzal, hogy tavaly decemberben egyesek szerint áron alul értékesítette a Kelet-szlovákiai Vasmű (VSŽ) 21,2 százalékos részvénycsomagját. Milyen eredménnyel zárult a belső vizsgálat?

Az állami vállalatnál folytatott tüzetes vizsgálódás eredményeként kiderült, hogy a részvénycsomag eladásakor sem szakmai, sem formális hibát nem követtünk el, semmilyen előírás ellen nem vétettünk és gazdasági károkozás sem történt.

Ezzel lezárult a komoly médiavisszhangot kiváltott ügy?

Részünkről igen, habár a Pénzpiaci Felügyelet csak február első hetében zárja le a saját vizsgálatát. Azonban ez arra irányul, vajon a tőzsdei ügymenetben nem történt-e szabályokba ütköző cselekedet, de ez minket közvetlenül már nem érint.

A Transpetrol számára – az osztalékból adódó nyereség ellenére – csak kényszerű terhet jelentett a vasmű részvényeinek 2000 májusában történt megvásárlása, majd tavalyi értékesítése.

Valóban így van, bár az osztalékból 500 millió korona, az eladásból 422 millió korona volt a bruttó és 333 millió korona pedig a tiszta nyereségünk, mégis folyamatosan gondot okozott számunkra a részvénycsomag. Ez nem véletlen, hiszen fő területünk a kőolaj szállítása és tárolása, nem pedig részvényügyletek lebonyolítása, ennek dacára ez utóbbiból is nyereséget csiholtunk ki. 2000-ben a kormány felkérésére vettük meg a részvénycsomagot, ezzel segítettük a vasmű sikeres privatizálását, az amerikai US Steel belépését a régi vasműbe. A kívülállók már akkor ostoroztak a részvények megvétele miatt, azonban a Számvevőszék vizsgálata sem tárt fel semmilyen hiányosságot. Most az értékpapírok eladása támasztott vihart, ám már bizonyítékokkal alátámasztva kijelenthetjük: indokolatlanul vádoltak minket az áron aluli értékesítéssel.

Mi lett volna, ha 2001. december 21-én nem válnak meg a kassai cég értékpapírjaitól?

Ha ezt nem tesszük meg, akkor a részvények ellentételezésére 328 millió koronás tartalékalapot kellett volna képeznünk, ezáltal összességében veszteséggel zártuk volna az évet. S van itt egy még komolyabb indok. A Citibank által vezetett néhány pénzintézettől korábban komoly hitelt vettünk fel (35 millió márka és 6,6 millió dollár); a hitelezőink egyik feltétele volt, hogy az év végéig továbbadunk a részvénycsomagon, mert ez rontotta gazdasági mutatóinkat. A bonyolult pénzügyi manőverek részletezését mellőzve elég legyen annyi: ha tovább halogatjuk e lépés megtételét, akkor valamennyi hitelezőnk a nekünk nyújtott összes hitel azonnali visszafizetését igényelte volna, ami csődközeli helyzetbe hozott volna bennünket. Az ügy hátterének megértéséhez tudni kell, hogy a cégünk annak idején állami garancia nélkül vett fel számottevő hitelt, vagyis állami segédlet nélkül kellett volna állnunk a bankok rohamát.

A Transpetrolt az elmúlt hetekben sokan vádolták a részvények eladásának rossz levezénylésével. Most, hogy az ellenőrzés sem mutatott ki hiányosságot, nem perelik be a céget jogtalanul ostorozókat?

A gazdasági minisztériummal karöltve keressük annak lehetőségét, hogy a Transpetrol és a szaktárca nevét leginkább besározókkal szemben jogi úton lépjünk fel és kérjünk elégtételt.

Mit gondol, kiknek állt érdekében a Transpetrol folyamatos ostorozása?

Úgy látom, ha akkor a részvényeket nem darabonkénti 160 koronáért, hanem 130 koronáért értékesítettük volna, akkor nem lett volna ilyen cirkusz. Egyes érdekcsoportoknak azt fájt, hogy nyilvánosan a tőzsdén adtuk el az értékpapírokat és nem kevésbé áttekinthető módon. Az érintettek arra számítottak, hogy cégünk az időhiány szorításában engedni fog, és beérjük alacsonyabb árral. Tervük nem jött be, ennek folyományaként megindult ellenünk a lejáratási kampány.

A részvénytársaság kisebbségi részesedését a napokban vásárolta meg az orosz Jukosz olajcég. Az új tulajdonos milyen elképzelésekkel rukkolt elő?

Az orosz befektető ténylegesen csak két hónap múlva veszi át az irányítást. A Jukosz előzetes tervei szerint csak kisebb változásokat hajt végre a Transpetrol vezetőségében. Úgy tűnik, érdekeink egybeesnek: a Jukosz a jelenleginél jóval több olajat szállítana a Transpetrol vezetékein keresztül, mi pedig az évi 21 millió tonnás kapacitásunkat a mostaninál hatékonyabban szeretnénk felhasználni, hiszen tavaly például csak 9,5 millió tonnát szállítottunk.

Talán kevésbé ismeretes, hogy a Transpetrol az utóbbi időben alaposan hozzájárult az államkassza feltöltéséhez. Igaz, hogy csak a benzinkúthálózata minapi eladásából 1,1 milliárd korona bevétele származott?

Valóban jelentősen hozzájárulunk a költségvetéshez. A vállalat részleges privatizálásából 3,7 milliárd korona folyik be, a vasmű részvényeinek eladásából 1,1 milliárd korona várható, ezen belül bruttó 422 millió korona lesz a nyereség, végezetül a Transpetrol 13 töltőállomásának értékesítéséből 350 millió korona hasznot húztunk.