Módosul az infotörvény

2001-ben hagyta jóvá a parlament az információs törvényt. A jogszabálynak köszönhetően már számos előnytelen szerződés, korrupciós ügy és visszaélés került napvilágra. Két évig készült a törvénymódosítás, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a Fair-Play Szövetség, a Transparency International és a Via Iuris is véleményezte. Tomáš Borec igazságügyi miniszter szerint kompromisszumos megoldás született. Ha a parlament jóváhagyja a módosító javaslatot, akkor az év második felében hatályba léphet a törvény. Bár a tervezet több pozitívumot tartalmaz, több érzékeny területtel nem foglalkozik. Továbbra sem lesz nyilvános a botrányos ügyek rendőrségi kivizsgálása, s azt sem tudhatjuk meg, miért állítanak le egy-egy vizsgálatot. Pozitív változások„Teljes egészében nyilvános lesz az állami cégek menedzsereinek, felügyelő bizottsági tagjainak életrajza, végzettsége, bérük, egyéb jutalmazásuk, lelépőjük összege” – mondta Róbert Dobrovodský, az igazságügyi tárca munkatársa. Az önkormányzatoknak és a megyéknek nyilvánosságra kell hozniuk az üléseken elhangzottakat, a szerződéseket, azok módosítását. A kis települések weboldalain nehéz megtalálni ezeket a dokumentumokat, számukra lehetővé tesszük, hogy a Kereskedelmi Közlönyben (Obchodný vestník) tegyék közzé szerződéseiket – közölte Tomáš Borec. A hivatalok oldalanként 5 centet kérhetnek az olyan információk kiadásáért, melyek terjedelme meghaladja a 200 oldalt. Az infotörvényre hivatkozva kikért információkat az igénylő nyilvánosságra hozhatja majd, ez most nincs pontosan szabályozva, korábban eljárás indult emiatt egy újságíró ellen. A faliújságtenderből tanulva kiküszöbölik az információk kiadásának szándékos késleltetését. Akkor is nyilvánosságra kell majd hozni egy-egy szerződést, ha még tart annak ellenőrzése. A tervezet pontosan definiálja az információ fogalmát, és azt is, ki és milyen információt köteles kiadni. Előfordult ugyanis, hogy egy-egy hivatalnak óriási mennyiségű adathalmazt kellett összegyűjtenie egy-egy kérés miatt. NegatívumokA hivatalok 8 napon belül kötelesek voltak kiadni a kért információt, különben 1650 euró büntetést kaphatnak. A javaslat indokolt esetben 20 napra tolná ki a határidőt.  „Minden igyekezetünk ellenére nem sikerült elérnünk, hogy az olyan állami vállalatok adatai is nyilvánosak legyenek, amelyek több millió eurós vagyonnal rendelkeznek. A törvény nem fog vonatkozni olyan cégekre, melyek magánvállalatokként jöttek létre, és később kerültek az állam, a megye vagy az önkormányzat kezébe. Ilyen például a JAVYS atomenergetikai cég – mondta Peter Kundera Fair Play Szövetség munkatársa. Sok állami vállalat arra hivatkozva nem adja ki a szerződésekkel kapcsolatos információkat, hogy „üzleti titokról” van szó. Ezen nem sikerült változtatni, a módosítás után is így marad. Jozef Dvonč, a ZMOS elnöke pozitívan értékeli, hogy az önkormányzatoknak nem kell majd nyilvánosságra hozniuk olyan hétköznapi szerződéseket, mint például a sírhelyek bérleti szerződése. Az viszont még nem dőlt el, milyen összeg alatt nem kell nyilvánosságra hozni a szerződéseket, megrendeléseket. Ez a kiskapu lehetőséget ad a kis megrendelések célzott szétosztására és a korrupcióra. Továbbra sem lesz nyilvános, hogy a rendőrség milyen okból szüntet meg egy-egy eljárást. A Fair-Play Szövetség szerint a tervezet ugyan megold néhány hiányosságot, de messze van a tökéletestől, mert a polgár számos területről nem kap használható információt a közügyek ellenőrzéséhez. (ie, TASR)