Módosult az infotörvény: hosszabb idő alatt, néha csak pénzért kapunk majd információt a hivataloktól

Hosszabb ideig várakoztathatják majd az állami hivatalok az információtörvény alapján hozzájuk kérdéssel fordulókat. A hivataloknak az eddigi 8 nap helyett 12 napjuk van a válaszadásra. A Vojčík & Partners ügyvédi iroda szerint ennek lehet negatív hatása is. 

A válaszadási idő hosszabbítása egyes esetekben lassíthatja az információhoz jutást, ami ronthatja a hatalom ellenőrzésének hatékonyságát

 – áll az ügyvédi iroda elemzésében. Bizonyos mértékű pozitívumnak tartják azonban, hogy a hosszabb válaszadási idő színvonalasabb, alaposabb válaszok elkészítésére ad lehetőséget a hivatalnak, de ezt csak a gyakorlat fogja megmutatni. Nem árt azt sem tudatosítani, hogy 12 munkanapról van szó, vagyis az már közel 2,5 naptári hét, és a hivatalok sokszor élnek azzal a lehetőséggel, hogy az utolsó pillanatban válaszolnak.

Információt pénzért?

Ennél is komolyabb változás azonban, hogy a hivatalok a módosítás értelmében pénzt kérhetnek az információért. „A törvénymódosítás elsősorban a rendkívül nagy terjedelmű információmennyiség kérése esetén teszi lehetővé a hivataloknak, hogy pénzt kérjenek az információszolgáltatásért” – magyarázza Pavol Daubner, az iroda képviselője. Elismeri azonban, hogy ez a rendelkezés bizonyos esetben nehezítheti az információhoz jutást, lesznek, akik nem tudják kifizetni a kért díjat. Igaz, a kérvényező tiltakozhat, és kérheti a fizetés elengedését, de ez újabb határidőkkel jár és még tovább nyújtja az információhoz jutást.

Gumitörvény, határidő nélkül

A törvényt tavaly novemberben fogadta el a parlament, mind a 79 koalíciós képviselő igennel szavazott. Az ellenzék már az elfogadása idején bírálta a módosítást, amellyel szerintük a koalíciónak csak egy célja volt: megnehezíteni az információhoz jutást a polgárok számára. Kifogásolták, hogy a törvény nagyon homályosan fogalmaz, a hivatal ugyanis az adathordozó, esetleg a fénymásolás költségei mellett kiszámlázhatja a kérvényezőnek „a rendkívül nagy mennyiségű információ összegyűjtésére célzottan fordított költségeket”. Emellett nem szab határidőt arra, hogy milyen gyorsan kell döntenie a hivatalnak a fizetés elengedéséről. 

A módosítás ugyan lehetőséget ad, hogy a kérvényező tiltakozzon a díjfizetés ellen, de a törvényben nincs semmilyen határidő, hogy milyen gyorsan kell elbírálni a tiltakozást

 – magyarázta Lucia Plaváková (PS), hogy miért káros az új szabályozás. Plaváková teljesen feleslegesnek tartja a válaszadás határidejének az emelését a korábbi 8-ról 12 napra. Az ellenzék kérte Peter Pellegrini köztársasági elnöktől a törvény megvétózását, de az aláírta azt.

Az infotörvény alapján a lakosság a kormányzati hivataloktól, a kormány tulajdonában lévő cégektől, a helyi és megyei önkormányzatoktól igényelhet információkat.