Harmadik olvasatba utalta a parlament a civil szervezetekről szóló törvénymódosítást

A törvénymódosítás megszavazását tizenkét óráig tartó, kötött hosszúságú parlamenti vita előzte meg. A kormánypártok – némi meglepetésre – még a vita napján is egy kiterjedt módosítást fűztek a többször is megváltozó tervezethez. Richard Glück (Smer) még a szavazás napján is beterjesztett egy kisebb módosítócsomagot, ami a PS előző nap felmerült kifogásainak javítását tartalmazta. 

Még a vaddisznó sem sejti, miről fogunk szavazni

– jelentette ki a DenníkN portál szerint a voksolás előtt Branislav Vančo (PS).

Ondrej Dostál (SaS) a Facebookon jelentetett meg egy státuszüzenetet arról, hogy a húsz oldalasra hízott dokumentum jelentős része az elmúlt napokban megváltozott - nagyjából nyolc oldalnyi szöveget töröltek, tizenhárom oldalt pedig hozzáírtak a legutóbbi ismert variánshoz. A képviselő szerint "kő kövön nem maradt" a tervezetből.

Hektikus ülés

A koalíció képviselői a parlamenti vita során sokat beszéltek Soros Györgyről, egyben a civil szervezetek által irányított puccsot emlegettek. A kormánypárti felszólílók cáfolták, hogy a tervezet „orosz” mintára született volna, ahogy azt a nonprofit szervezetek nevezik, állításuk szerint az európai uniós értékekkel összhangban levő törvény született, mivel az átláthatóságot az Európai Számvevőszék is megköveteli.

Az ellenzék arra figyelmeztetett, hogy a törvény célja a civil társadalom ellehetetlenítése. Különféle társadalmi szervezetek – amelyek embereken segítenek, és a hiányzó állami feladatokat látják el – nyilatkozatait olvasták fel, amelyben arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvényt. Többek között a túlzott adminisztratív terhelésre panaszkodnak. 
 

Több pont megváltozott

A második olvasatban elfogadott törvénytervezet valóban még csak nyomokban sem emlékeztet arra a dokumentumra, melyet az SNS képviselői tavaly tavasszal megismertettek a nyilvánossággal. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői előzetesen azt szerették volna elérni, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek a bevételeik bevallása után kötelezően nevet is változtassanak - az uniós szervek jelzései után azonban őszre a kormánykoalíció már elállt ettől a tervtől. Helyette a „lobbitevékenység” szabályozása került előtérbe, a szervezeteknek negyedéves beszámolókban kellett volna felsorolniuk, milyen módon befolyásolták a közszereplőket. Az elképzelések kapcsán ütköztek egymással a koalíciós partnerek elképzelései. 

Végül a Hlas törvénymódosítási javaslata szerint a törvényben már nem szerepelne a civil szervezetek lobbistaként való megnevezése, és az sem fenyegetné őket, hogy megszüntetik őket, ha nem teljesítik adminisztratív kötelezettségeiket. A belügyminisztériumi beavatkozás aránytalan jellegét ugyanis több civil szervezet kritizálta.

Az elfogadott törvény elsősorban a transzparens gazdálkodásra összpontosít. A 35 ezer eurós éves bevétellel rendelkező civil szervezeteknek továbbra is kötelező lenne „átláthatósági jelentéseket” készíteniük, és nyilvánosságra kell hozniuk az 5 ezer eurót meghaladó adományozókat - beleértve a személyes adataikat. A civil szervezetek tiltakoznak a törvénytervezet kapcsán. (DenníkN, Sme)