Miután a koalíció elfogadta a civiltörvény módosítását, erre készülhetnek a civil szervezetek

Június elsején lép életbe a civil szervezetekről szóló törvény módosítása, amely ugyan több ponton finomodott a tavaly márciusi beterjesztése óta, de még így is több új terhet ró a civil szervezetekre. 

Ugyan van még egy esély: a köztársasági elnök még megvétózhatja, de mivel a Hlas módosításait elfogadta a parlament, erre most kicsi az esély. 

Az elmúlt hétvégén amiatt értetlenkedett, hogy miért tartanak a szervezetek attól, hogy nyilvánosságra kell hozniuk adományozóik névsorát, hozzátette azonban azt is, hogy nem szeretné, ha „túlzott bürokrácia” terhelné a szervezeteket. 

A tervezet célja az ellenzék szerint még mindig a civil társadalom elhallgattatása, még ha a törvényből ki is esett az a paragrafus, hogy a belügyminisztérium adminisztratív hibák miatt akár be is tilthat szervezeteket. A tervezetet a módosítások után is bíráló ellenzéki képviselők egyrészt a kaotikus törvényalkotást, másrészt pedig a felesleges adminisztratív terheket emelték ki, de szerintük a módosítás jellege maga azt mutatja, hogy a kormány nem bízik a civil szervezetekben, az aktív társadalomra gyanakvóan, ellenségesen tekint. 

A Smer szigorítani akar 

Az SNS és a Smer egyébként elégedetlen az elfogadott változattal, Adam Lučanský (SNS-frakció) előterjesztőként egyszer sem szólalt meg a vitában, nem kommentálta a benyújtott módosítást sem, habár azt SNS-Hlas módosításként adták elő. Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke a törvény vitája során kijelentette a tervezetről: 

Ez az én szempontomból csak a kezdet.

Mire készüljenek a civil szervezete, és mitől nem kell tartani? 

Nem lesznek „külföldi ügynök” és nem lesznek „lobbiszervezetek” sem a civil szervezetek, ezek a részek ugyanis kiestek a tervezetből. A lobbizásra vonatkozó részt a civilek diszkriminatívnak tartották, mert nem vonatkozott volna például a vállalkozásokra, pedig sok törvénynél például az egészségbiztosítók, a nyugdíjalapok vagy a gyógyszergyártók és – forgalmazók komoly lobbitevékenységet végeznek a parlamentben vagy akár az egyes minisztériumokban is. A képviselőik sok esetben a minisztériumok által szervezett egyeztetéseken, bizottságok munkájában is részt vesznek. A Hlas várhatóan egy komplexebb lobbitörvényt készít elő. 

Az infotörvény a civilekre is vonatkozik 

Továbbra is benne maradt azonban a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó rész. 

Azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek közpénzből, állami, uniós vagy önkormányzati forrásból több mint 5 ezer eurós támogatást kapnak. 

Ez nem olyan nagy összeg, sok kisebb polgári társulás vagy alapítvány is kap ekkora támogatást rendezvényszervezésre vagy akár könyvkiadásra. Ha tehát valaki az infotörvényre hivatkozva ilyen civil szervezethez fordul, akkor válaszolni kel neki. A kérdés azonban csak a közpénzek elköltésére vonatkozhat, egyéb kérdést a szervezetnek nem kell megválaszolnia.

A támogatók listáját nyilvánosságra kell hozni 

Új kötelezettség, hogy a szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk az őket támogató természetes vagy jogi személyek listáját. A jogi személyek esetében nincs alsó határ, tehát ha egy cég egy eurót ad egy szervezetnek, akkor már felkerül a listára, a neve mellett a székhelye és az azonosító száma (IČO) is szerepel majd. 

A természetes személyek esetében az alsó határ 5 ezer euró, vagyis azt az adományozót kell név szerint feltüntetnie a szervezetnek, aki 5000 vagy ennél nagyobb összegű támogatást adott egy évben, természetesen az adományozott összeggel együtt. 

Ha többször adott kisebb összeget, de összességében többet 5 ezernél, akkor is a listára kerül. 

Mivel a törvény idén június 1-jén lép életbe, a szervezeteknek csak a június és december közti adományokat kell feltüntetniük. 

Ha a szervezet elmulasztja a tájékoztatást vagy a tájékoztatás hibás, akkor első körben legfeljebb 1000 eurós bírságot kaphat. Ha a szervezet nem javítja ki a hibát 30 napon belül, újabb bírságot kaphat, a felső határ itt már 10 ezer euró. A törvényből viszont kihúzták azt a részt, amely szerint a belügyminisztérium egyszerűen megszüntethette volna a szervezetet, ha nem javítja ki az adminisztratív hibát. 

Az alapítványok esetében azonban könnyebbséget jelent a törvény. Nekik már eddig is nyilvánosságra kellett hozniuk az adományozók névsorát, de a határ 331 euró volt. Ez most 5000-re emelkedett.