Módosítanák a tanárok képzési rendszerét

Egy 2013-as felmérés szerint az OECD-tagországokban (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a pedagógusok 71%-a vesz részt évente legalább nyolcnapos csoportos képzésen. Szlovákiában ez mindössze a pedagógusok 39%-ára igaz, és itt hét napig képezik magukat. „Bár a képzés időtartamával közelítünk az OECD-tagországokhoz, a részvételi arány az összes tagország közül nálunk a legalacsonyabb” – figyelmeztet Jozef Miškolci, az Értelmet Nyer (To dá rozum) projekt elemzője.

A pénz a motiváció

Miškolciék 687 hazai oktatási intézmény mintegy 5469 pedagógusának és igazgatójának bevonásával készítettek felmérést. Ez alapján a hazai pedagógusokat jobbára két dolog ösztönzi a továbbképzéseken való részvételre. Az egyik, ha érdekli őket a témakör, a másik, ha a gyakorlatban szükségük van rá. Ezt a választ a felmérésben résztvevők 63,9%-a jelölte be. A válaszadók 44,8%-át az motiválja a továbbképzéseken való részvételre, ha cserébe fölemelik a fizetését. Ezen alapul a Szlovákiában sokat bírált kreditrendszer. Ugyanis az összegyűjtött kreditekért a pedagógusok fizetésemelést kapnak.

További 25,7% azért vesz részt a képzéseken, mert ez elkerülhetetlen például az atesztációs vizsgához. A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai pedagógusok többsége az akkreditált képzéseket részesíti előnyben a nem akkreditáltakkal szemben még akkor is, ha az utóbbiak jóval színvonalasabbak.

Amikor a részvétel is elég

Jozef Miškolci szerint a kreditrendszernek több komoly hibája van. Az egyik, hogy a kreditek megítélését pusztán a képzésen való részvételtől teszik függővé, ugyanakkor nem vizsgálják vagy tesztelik, hogy a képzéseken megszerzett új ismereteket a pedagógusok felhasználják-e a tanórákon, és hogy ezáltal valóban színvonalasabbá vált-e az oktatói-nevelői munka. Miškolci szerint a nem akkreditált képzéseket alulértékelik, ennek következtében a perifériára szorulnak, miközben kielégíthetnék az iskolák egyéni szükségleteit. Az elemző úgy véli, az is komoly gondot okoz, hogy a pedagógusok jobbára a fizetésemelés miatt vesznek részt a képzéseken.

Miškolci véleménye szerint nem csak azt kellene ellenőrizni, hogy a képzéseknek van-e kézzelfogható eredménye az oktatási-nevelési folyamatban. Az országos képzésekről át kellene állni egy olyan rendszerre, amelynek az lenne a lényege, hogy mindig az adott iskola igényei, szükségletei alapján képeznék tovább az ott dolgozó pedagógusokat.

A pedagógusokról szóló törvény módosító javaslatának tárcaközi egyeztetése nyáron zárult le. Az akkor közzétett javaslat arról árulkodott, hogy a tárca nem akarja gyökeresen átalakítani a kreditrendszert. Tegnap viszont a Martina Ľubyová (SNS-jelölt) vezette oktatási tárca már azt állította, véget vet a kreditek hajszolásának, és egy olyan élethosszig tartó képzési rendszert igyekszik kidolgozni, mely a szakmai szempontú fejlődésre fogja ösztönözni a tanárokat. „A javaslat bevezetné a szakmai ellenőrzés intézményét, amellyel szeretnénk kiszűrni azokat, akik nem teljesítik a képzésekkel és az atesztációs vizsgával szemben támasztott elvárásokat” – közölte a tárca sajtóosztálya. Részleteket egyelőre nem közöltek. (TASR, ie)