Mit akar a kormány?

A kormányfő és kedvenc pénzügyminisztere. Súlyos terhet vállalt Ivan Mikloš (balról): tárcájának kell megteremtenie a feltételeket egy olcsóbb és működőképesebb állam kialakításáhozSomogyi Tibor felvételeA dokumentum bevezetőjében a kabinet leszögezi: legfontosabb számára „egy működőképes és nem drága állam kialakítása”. Elsődleges szempontok közé tartozik a korrupció elleni harc, a közjogi méltóságok mentelmi jogának csökkentése, a lobbitevékenység szabályozása, új választásitörvény-tervezet elfogadtatása. A harmadik szektor nagyon fontos pillérként szerepel.

Gazdaságpolitika

Az állami kiadások visszafogása és hatékonyabb adórendszer – ezek az új kormány gazdasági programjának legfontosabb tézisei. A kormány és a jegybank gazdasági és pénzpolitikai intézkedéseivel azt szeretnénk elérni, hogy Szlovákia 2006-ra az Európai Pénzügyi Unió (EMU) teljes jogú tagjává váljon – állítja Mikuláš Dzurinda kormányfő. Ehhez a kormánynak a választási időszak végére el kell érnie, hogy az ország teljesítse az EMU-tagsághoz szükséges kritériumokat. Dzurinda ezek közül elsősorban a közkiadások hiányának a csökkentését emelte ki, aminek 2006-ra a bruttó hazai össztermék 3 százaléka alá kellene csökkennie. Ehhez azonban elengedhetetlen az állami kiadások csökkentése. A kormány célja, hogy megállítsák a túlköltekezést, vagyis az adófizetők pénzéből élő intézmények nem költhetnének többet, mint amenynyit a költségvetésben elkülönítenek számukra. A kormányprogram elsősorban az olyan intézményekre gondol, mint a vasutak, az egészségügy és a közszolgálati média. Ugyanígy vissza kívánja magát fogni a kormány az állami vállalatoknak nyújtott hitelgarancia folyósítása terén is, ami az elmúlt években milliárdokkal terhelte le a szlovákiai adófizetőket. Körültekintőben kívánják azonban felhasználni a magánosításból befolyt pénzeket is. Ezeket elsősorban az állami tartozások visszafizetésére, a nyugdíjreformra és az iskolaügy reformjára fordítják. A kormány a jelenlegi progresszív személyi jövedelemadózást lineáris adórendszerrel kívánja felváltani, vagyis az szja-fizetőkre bevételtől függetlenül azonos adókulcsot vetnek ki. A hozzáadottérték-adó jelenlegi két kulcsát 2004-ig összevonják. Ezekkel az intézkedésekkel az adóterhek csökkentését, és az adózás hatékonyságának növelését szeretnék elérni. Az elkövetkező négy évben a kormány emellett több külföldi tőkét kíván bevonni az országba és folytatják a hazai vállalkozók támogatását is. A program három oldalon keresztül taglalja a környezetvédelem fontosságát. A kormány támogatja a határon átnyúló természetvédelmi területek kialakítását. Hangsúlyozza, hogy több figyelmet szentelnek a Tátrai Nemzeti Parknak. A természetvédelmi területeken kívül is szorgalmazni fogják a környezet megóvását.

Mezőgazdaság

A földtulajdoni viszonyok rendezése, a mezőgazdasági dotációkkal való visszaélés lehetőségének a megszüntetése, az EU-csatlakozással kapcsolatos intézmények gyors kiépítése, az állami erdészeti vállalat állami részvénytársasággá történő transzformációja – ezek a kormány legfőbb célkitűzései az agrárszektorban. A programnyilatkozat leszögezi, a mezőgazdaság bizonyos jellegzetességeit figyelembe véve az ágazatban a szabad piac és a szabad verseny megteremtését szorgalmazza. Jelentősebb mértékben kívánja támogatni az intenzív termelést, igyekszik bővíteni az ökológiai termelés alá volt területeket. Az eddig hátrányosabban kezelt kistermelők bizonyára örömmel veszik, hogy az állami alapokból való támogatások nyújtását minden földön gazdálkodó számára egyformán hozzáférhetővé kívánják tenni. Nagyon fontos, hogy a klientelizmus megszüntetése érdekében nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a támogatások folyósításának és felhasználásának ellenőrzésére. Különös figyelmet kíván szentelni a kormány az EU-alapokból érkező pénzek elszámolását lehetővé tevő intézmények kiépítésére. Rendezni kívánja továbbá az ismeretlen tulajdonú földek kérdését is: 2007 elején a még rendezetlen tulajdonú földek állami tulajdonná válnak.

Szociálpolitika

A kormány célja a szociális juttatások és támogatások célzott kiosztása, a rászorultság szigorúbb vizsgálata és a visszaélés lehetőségének csökkentése. A kormányprogramban leggyakrabban előforduló gondolat az egyén felelősségének hangsúlyozása, ez egyébként egy jobbközép kormánytól nem meglepő. Át akarják alakítani a családtámogatás rendszerét, a családi pótlékot csak a gyermek tizennyolc éves koráig tervezik folyósítani, az egyetemista fiatalok számára szociális ösztöndíjrendszert akarnak kialakítani. A kormány fontolgatja, hogy a közvetlenül folyósított családi pótlék helyett adócsökkentéssel segíti majd a kisgyermekes családokat. A legnagyobb és legköltségesebb feladat a nyugdíjrendszer átalakítása, a biztosításon alapuló rendszer kiépítése lesz. Megszorítások várhatók a szociális juttatások terén is, szigorúbban ellenőrzik majd a munkanélküli segély és a szociális segély kifizetését. A kormány tervezi, hogy rövid ideig tartó betegség esetén a munkáltató térítené alkalmazottja bérkiesését, aminek köszönhetően tovább csökkenhet a munkáltatót terhelő elvonások mértéke és javulhat az ellenőrzés. Folytatódik majd a szociális rendszer decentralizációja, nagyobb szerepet kapnak helyi és megyei önkormányzatok a segélyek kiosztásában és a jogosultság megítélésében.

Egészségügy

Csökken az egészségügyi alapbiztosításból – az úgynevezett szolidaritási csomagból, mely a mindenki által kötelezően fizetett egészségbiztosítási járulékból áll – térített gyógykezelések száma, azaz nem lesz minden orvosi beavatkozás ingyenes. A betegnek térítenie kell majd a kórházi kezelésével összefüggő, nem gyógykezelési költségek egy részét, a kórházi étkezés és a szállásdíj egy részét. Bővíteni akarják az úgynevezett egynapos sebészi beavatkozással elvégezhető műtétek körét, és egyben javítani az otthoni ápolói hálózat színvonalát. A szolidaritási csomagból térített gyógykezelések körének szűkítése nagyobb teret hagy a kiegészítő egészségbiztosítók számára. A kormány arra is kötelezi magát, hogy az egészségügy költségvetése reálértékben nem csökken a 2002-es szint alá. Csökken majd a támogatott árú gyógyszerek száma is, és átalakul a gyógyszer-kategorizáció rendszere.

Régiófejlesztés

A régiópolitikának külön fejezetet szentelnek. A dokumentum leszögezi, hogy a kormány tisztában van a pozsonyi régió és az ország más területei közötti gazdasági eltérésekkel, ám ennek megváltoztatásához meg akarja teremteni a feltételeket a decentralizáció folytatásával. Középtávú régiófejlesztési programot fogadnak majd el. Átértékelik a közhasznú munkák sikerességét, növelik a lakosság tájékozottságát a régiópolitikát illetően. A lakáspolitikával kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy a lakásfejlesztés leginkább a helyi önkormányzatok felelőssége, ám a kormány továbbra is támogatja a lakásépítéseket.

Oktatásügy

A kormány az új közoktatási törvény megalkotásakor figyelembe veszi a Milénium elnevezésű, hoszszú távú oktatáspolitikai tervezetben megfogalmazott célokat és törekvéseket. A tervek szerint erősödni fog az iskolák és más oktatási intézmények jogi önállósága. A kormány támogatja az állami, az egyházi és a magániskolák egyenjogúságának gondolatát. Az oktatás és nevelés szerkezeti átalakításából adódóan a diákok képzése során a jövőben kiemelt szerep hárul a kommunikációs készségek fejlesztésére, a számítógépes ismeretek és az idegen nyelvi tudás elmélyítésére. A középiskolákban egységes érettségivizsga-rendszert vezetnek be. A kormány konkrét lépéseket tervez annak érdekében, hogy az oktatásra szánt költségvetési tétel összege fokozatosan növekedjék és az uniós értékekhez közelítsen. A tervek szerint felújítják az oktatási minisztérium nemzetiségi és egyházi oktatásüggyel foglalkozó részlegeit. A felsőoktatás többforrású finanszírozása jegyében a jövő tanévtől az egyetemeken bevezetik a tandíjat mind a nappali, mind a levelező tagozatos hallgatók számára. A kormány kiemelt figyelmet szán egy megfelelő szociálisösztöndíj-rendszer kiépítésének, és egy hatékonyan működő diákhitel-rendszert vezet be. Kötelezi magát, hogy a választási időszak első évében létrehozza a szlovákiai magyar nemzetiségű állampolgárok felsőfokú anyanyelvű képzését biztosító egyetemet.

Kultúra

A kormány kidolgozza és elfogadja az állami kultúrpolitika koncepcióját. Ez alapján biztosítani akarja az állampolgárok számára a kulturális értékekhez való hozzáférés alapvető jogát: olyan legiszlatív és gazdasági intézkedéseket léptet életbe, amelyek megőrzik és segítik a kultúra fejlődését annak szemléleti, intézményi és gazdasági pluralitásában, professzionális és amatőr szinten, az állami és a nem állami szférában, beleértve a nemzetiségek és az etnikai csoportok kultúráját is. A kabinet tökéletesíti az egyházak és vallási csoportok finanszírozásának áttekinthetőségét. Befejezi a közigazgatási reformot a kultúra területén, és könyvvizsgálatot végez azoknál a szervezeteknél, amelyeket a kulturális minisztérium alapított. Közvetlen és közvetett támogatás révén a kormány kialakítja a kulturális és művészeti tevékenységek stabil, áttekinthető finanszírozási rendszerét, amely a különböző típusú intézmények és szubjektumok esetében alkalmazható. A kormány elindítja az „Újítsuk fel a házunkat” elnevezésű országos műemlékvédelmi programot. Biztosítja a könyvtárak fejlesztésére kidolgozott stratégiai program megvalósítását. Előkészíti az új médiatörvényt, továbbá a közszolgálati televízióról és rádióról szóló törvényt, ez utóbbiba belefoglalja az önálló magyar szerkesztőségek létrehozását és ezek adásidejének bővítését a Szlovák Televízióban és a Szlovák Rádióban.

Igazságügy

Előterjesztik a különleges ügyészről és a koronatanúról szóló jogszabályok tervezetét, létrehoznak egy, kizárólag a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel foglalkozó bíróságot, és akit egyszer korrupción kapnak, többé nem gyakorolhatja majd eredeti hivatását. Bevezetik a „háromszor és elég” elvet, azaz a brutális, többszörös gyilkosokat abszolút életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtanak majd, a legveszélyesebb bűnözőket pedig speciális fogházakba akarják zárni. A kabinet előterjeszti a büntetőtörvénykönyv módosítását, befejezik a büntetőjog évek óta húzódó rekodifikálását. A polgári jog átfogó módosítása elmarad, viszont várhatóak kisebb változtatások, melyek a polgári eljárások gyorsításához és egyszerűsítéséhez vezetnek. Optimalizálják a kerületi és járásbíróságok számát, néhányat megszüntetnek. Létrehozzák a bírósági menedzser intézményét; ez irányítja majd a bíróságot, így a bírónak több ideje marad felkészülni a tárgyalásra és a döntéshozatalra. A bírósági menedzsmentet az összes bíróságon bevezetik.

Belügy

A kormány befejezi a közigazgatási reformot. Fokozzák a terrorizmus, valamint a számítógépes és a szervezett bűnözés elleni harcot. Létrehoznak egy különleges egységet, mely a bűncselekményekből vagy illegális forrásokból szerzett vagyon elkobzásával foglalkozik majd. Biztosítják a különleges ügyész és bíró, valamint hozzátartozóik védelmét. Megerősítik a szlovák–ukrán határszakaszt, kiépítik a schengeni információs rendszert. Hatékonyabbá alakítják a regionális rendőrőrsöket, szigorúan fogják büntetni a rendőrök által elkövetett kihágásokat és bűncselekményeket. Elemzik a járási és kerületi hivatalok rendszerét, ez alapján karcsúsítják az államigazgatást és megszüntetik a járási hivatalokat.

Külpolitika

A külpolitikában az eddigi prioritások megőrzését tartja fő feladatának a kormány, stratégiai célként fogalmazva meg a NATO-tagság, s 2004-től az uniós tagság elérését. Ehhez végre kell hajtani a megfelelő szerkezeti változásokat, megteremteni az intézményi-jogi kereteket. Fontosnak tartja az európai alapok hatékony és átláthatóbb kihasználásához szükséges feltételek megteremtését, csakúgy, mint az EU-tagságról szóló népszavazás megrendezését. Nagy súlyt helyez a szomszédpolitikára, az emberi és történelmi kötődésekre való tekintettel különösen jó viszonyra törekszik Csehországgal, továbbá Lengyelországgal és Magyarországgal – a visegrádi csoport hatékony együttműködése érdekében. Nagy jelentőséget tulajdonít a partneri kapcsolatok fejlesztésének Ausztriával, pillanatnyilag egyetlen uniós szomszédunkkal. A nemzetközi szervezeteken keresztül is aktívan részt kíván venni a globális problémák megoldásában, s továbbra is szeretné a 2006-2007-es időszakra elnyerni a tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A nemzetiségi és kulturális sokszínűséget a modern polgári társadalmat gazdagító elemnek tekinti, s aktívan fellép az etnikai és faji összeférhetetlenség minden formája ellen. (ú)