Mit jelent ma a Felvidék? Miért zavarja a szlovákokat a kifejezés és mi az eredete?

Ahogy arról beszámoltunk, Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt a Felvidék szó használata miatt hallgatták ki rendőrök. A feljelentést a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) tette, mivel szerintük a kifejezés revizionista jelentéssel bír, a dunaszerdahelyi önkormányzat pedig két rendezvényének nevében is ezt használta: Felvidéki Vágta és Felvidéki Fesztivál. Hogy bűnösnek találják-e Hájost alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásában, kérdéses. Maga az eset viszont jól rávilágít egy létező problémára:

helyénvaló vagy jogtalan a Felvidék kifejezés?

Mit jelentett?

A történelmi tények alapján eredetileg a „Felvidék”, illetve korábbi változatai, mint a „Felföld” vagy „Felső-Magyarország”, földrajzi kifejezések voltak, amelyek a történelmi Magyarország északi, illetve hegyvidéki területeire utaltak.

Liszka József néprajzkutató szerint a „Felvidék” szó első említése konkrétan Kossuth Lajostól származik 1848-ból, amikor

a történelmi Magyarország északi, főként szlovákok és németek lakta részeit illette ezzel a névvel.

A 19. század második felében viszont beállt egy jelentésváltozás, vagy legalábbis a fogalom politikai töltetet kapott.

Hogyan vált terheltté?

Grünwald Béla magyar nacionalista politikus 1878-ban például A Felvidék. Egy politikai tanulmány címmel jelentetett meg röpiratot, és ebben már tükröződik egyfajta lenéző attitűd a szlovák közösség felé.

„Ebben Grünwald meghatároz egy programot, amelynek lényege kettős. Egyrészt Magyarország erőteljes központosítását javasolja a nemzetiségi régiók nagy száma miatt. Másrészt arra mutat rá, hogy amikor ő ezt 1878-ban megírta, Magyarországon nagyjából 8 millió nem magyar és 7 millió magyar élt. 

Ezért szerinte a 19. század végi magyarság missziója »nem az, hogy hódítsunk, terjeszkedjünk az országon kívül (…) A mi missziónk az ország határain belül van, s abban áll, hogy töltsük be az államot legvégső határáig.« 

Azaz nem gyarmatosítani kell valahol Afrikában és a Távol-Keleten, hanem az országot kell magyarrá tennünk” – mondta Grünwlad felfogásáról Szarka László történész, hozzátéve:

„Ennek érdekében az akkori országgyűlési képviselő szerint az iskolákat olyanná kell tenni, mint egy gép. 

Ebbe az egyik oldalon be kell tenni a tót fiúcskát, a másik oldalon pedig előjön belőle egy magyar úriember. 

Grünwald szélsőséges nacionalista okfejtése miatt a Felvidék szó használata erősen irritálta a szlovák közösséget” – fejtette ki a történész, milyen hatást gyakorolt Grünwald publikációja.

Arról van szó tehát, hogy a Felvidéket mint kizárólag csak magyarokat illető vagy magyarok lakta területi egységet próbálták láttatni egyesek. Ez pedig, mint eredeti használata is suggalja, távol állt a valóságtól, mivel ahogy Liszka is írja:

„a »Felvidék« (már ha egyáltalán pontosan körvonalazható ez a térség, amit kötve hiszek) multietnikus régió, s nem csak magyarok lakják”.

A helyzet tovább bonyolódott Csehszlovákia létrejöttével 1918-ban. Ekkor a magyar közvélemény számára a Felvidék már egyértelműen a Magyarországtól elcsatolt északi területeket jelentette.

1938-ban pedig, amikor a magyar többségű dél-szlovákiai területek visszakerültek Magyarországhoz, a magyar sajtó „a Felvidék visszatéréséről” írt, ami tovább erősítette a kifejezés politikai konnotációját.

Mit jelent ma?

Ma főként a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megnevezésére használják a kifejezést. Érdemes ezzel együtt tudatosítani, hogy politikailag mennyire terhelt, jelentése folyamatosan változott és mára nem egy behatárolható földrajzi területet, hanem sokkal inkább identitást jelöl.

A Felvidék szó mára – tetszik vagy nem tetszik – olyan területi önmegjelölés, amelyet a szlovákiai magyarság használ, a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő területre. Hivatalosan dél-szlovákiai magyarok vagyunk, de nemzeti önmegjelölésként mára egyre gyakrabban felvidékieknek nevezzük magunkat

– véli Szarka.

Előfordul viszont az is, hogy a magyar nyelvhasználatban időnként Szlovákia egészére alkalmazzák, ami szlovák részről joggal válthat ki ellenérzéseket, mivel sokan ezt a magyar történelmi narratíva folytatásának vagy a magyarosítási törekvések visszaidézésének tekintik. És egyébként is hiba lenne nem belátni: Szlovákia teljes területére Szlovákiaként hivatkozni nemcsak pontosabb, de értékítéletmentes.

„Vannak, akik egész Szlovákiát továbbra is Felvidéknek nevezik, s még az is előfordul, hogy délfelvidéki magyarokról beszélnek, amit én abszurdnak tartok. 

Az viszont szerintem teljesen rendben van, ha önmegjelölésként felvidéki magyaroknak nevezzük magunkat. 

Sajnos itthon és az egynyelvű Magyarországon sokan nem tudnak mit kezdeni ezekkel a jelentésbeli árnyalatokkal és különbségekkel, ezért fontos, hogy ezt a történelemoktatásban és magunkban is tisztázzuk” – hangsúlyozta a történész.

A dunaszerdahelyi eset árnyalatai

Hájos feljelentésénél azt mindenképpen figyelembe kell venni, ki is jelentette fel egy szó miatt. A Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete egy szlovák nacionalista szervezet, amely nem először vádaskodik etnikai, nemzeti alapon magyar többségű falvak önkormányzatai vagy azok képviselői ellen. 2022-ben az szúrta a szemüket, hogy a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlévők a magyar himnuszt is elénekelték. Az pedig pláne kontextusba helyezi a történteket, hogy a Komunita Dunajská Streda polgári társulás, amely évek óta a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért dolgozik a dunaszerdahelyi régióban, egyértelműen kiállt a város polgármestere mellett. Azt tehát kijelenthetjük, hogy a ZSI hungarofób módon aktivizálta magát.

A magyar mint szitokszó?

A kormányellenes tüntetések során nem volt példa nélküli a hungarofóbia. Valósággal szokássá vált az aktuális szlovák kormány képviselőit párhuzamba állítani a magyarországi kormánnyal. Ez viszont nem mindig történt egyértelműen: jó példa erre a „Fico egy magyar disznó” transzparens. Mert egy dolog Robert Fico miniszterelnököt magyarországi kollégájához, Orbán Viktorhoz hasonlítani, és megint másik általánosan, szitokszóként használni a magyar jelzőt. Hasonló véleményen van Gyenge Veroni slammer is, aki Rastislav Káčer, volt külügyminiszter fogalmazásmódján háborodott fel:

Úgy használta a Felvidék szót, hogy gyakorlatilag egyenlőséget tett a magyarországi és a felvidéki magyarok közé, ráadásul Orbánnal hozta összefüggésbe a fogalmat

– mondta az aktivista, majd kifejtette, hogy ő a problémát az információhiányban látja.

A gond, hogy nincs valódi párbeszéd a két fél között. Szerintem annyi kéne, hogy tisztázzuk azt, ennek van történelmi meg mostani jelentése is. Mert jelenleg ez egy olyan szó, ami összeköt minden magyart Szlovákiában

– fogalmazott.