Minden harmadik magyar alapiskolás roma

15 százalék – szakértők óvatos becslései szerint ennyi magyar tanuló jár szlovák iskolába. 30-35 százalék – a romák aránya a magyar alapiskolások között. Az első számról – mely minimálisan változott az évek során – az utóbbi két évtizedben jóval többet beszéltünk, ám a második adat, amely növekvő tendenciát mutat, várhatóan sokkal inkább meg fogja határozni a közeli és távoli jövőben a hazai magyar oktatásügyet.

Mit jelent ez konkrétan? Évente kb. 3500 elsős van a magyar alapiskolákban, közülük tehát 1000-1300 kerülhet ki a cigányság soraiból. Országosan összesen évente kb. 52 000 elsőst mutat ki a statisztika, vagyis szűk 7 százalékuk jár magyar iskolába. Egy biztos: a romák országosan felülreprezentáltak a magyar iskolákban, tehát arányaiban kevesebb roma látogat szlovák intézményt, mint magyart.

Hivatalos adatok nincsenek a magyar iskolába íratott romákról, a fenti szám csak becslés, illetve nem nyilvános összeírás eredménye, ám szakértők szerint hozzávetőlegesen pontos. Ugyanakkor a fenti 30-35 százaléknyi tanuló sem képez homogén alcsoportot. Vannak köztük olyan magyar romák, akik integráltan élnek a többségi társadalomban, szociális helyzetük nem különbözik jelentősen a magyarokétól. Ezekben az esetekben általában nem jellemzik problémák az együttélést. A többséget viszont a mélyszegénységben, szegregáltan, a települések szélén található viskókban lakó, a többséggel minimális társadalmi érintkezésben levő romák gyerekei adják. Az ő integrálásukra nem született központi terv az elmúlt 25 évben, a közös – nem roma és roma – iskolai jelenlét pedig sok helyen feszültséget szül. Elsősorban nem etnikai, hanem szociális aspektusa miatt.

Az, hogy a helyi romák a magyar vagy a szlovák iskolát látogatták-e, régiónként változó volt. Ami közös a történetben, hogy az utóbbi másfél évtized magyar támogatáspolitikájának következtében sok roma szülő Dél-Szlovákiában inkább a magyar intézményt választotta. Tény ugyanakkor, hogy a beiratkozási támogatások nem kívánt „mellékhatására” nem mindenütt panaszkodnak: főleg a leszakadó régiókban egyre több olyan magyar iskola roma gyerekek nélkül már régen bezárt volna.

A gyerekek etnikai vagy szociális alapú szegregációját – tehát amikor a leszakadó romákat egy osztályba gyűjtik, míg egy másikba a magyar gyerekeket – törvény tiltja, ám általános gyakorlat. A szlovák iskolákban is, de például a magyarországi intézményekben is. Az utóbbi években volt néhány hatósági és bírósági végzés, amely konkrét panaszok után egy-egy iskolában elrendelte a gyerekek „összekeverését”, ám az eredmény általában nem a romák integrációja lett, hanem a „fehér gyerekek” átíratása más iskolába. A szegregáció másik, jogilag ugyanakkor gyakorlatilag be nem tiltható formája, amikor a két közösség külön iskolákba járatja gyermekeit.