Közélet
- Fotó: pixabay

Migránsok, terroristák és fekete furgonok: lassan a hoaxok paradicsoma leszünk

Demecs Péter

2018. február 10. 17:06

Pozsony | Tűzvészként terjedt az elmúlt napokban a hír, hogy Nyugat-Szlovákia déli járásaiban két férfi egy fekete furgonból szólított meg gyermekeket, s megpróbálta elrabolni őket. A rejtélyes autót állítólag Felsőpatonyban és Ekecsen is látták, ám kiderült, álhírről van szó.

Az Országos Rendőrfőkapitányság szerint rendszeresen jelennek meg információk gyermekeket figyelő gyanús furgonokról, ám eddig soha nem igazolódott be ilyen információnak a valóságalapja, s ebben az esetben is álhírről van szó. Az utóbbi hónapokban leggyakrabban menekültekről vagy terrortámadásokról jelentek meg Szlovákiában álhírek, a rendőrség ezekre a hoaxokra a Facebook közösségi portálon hívja fel a lakosok figyelmét. „Ilyen információk terjesztőinek egyetlen célja a szórakozás vagy a félelemkeltés” – állítja Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány. A hoaxok miatt egyelőre nincs tervben törvénymódosítás, a hatóságok úgy akarnak harcolni terjesztésük ellen, hogy közzéteszik, téves információkról van szó. A rémhír terjesztésének bűntettét ugyan tartalmazza a büntetőjogi törvénykönyv, ez alapján rendszerint csak a hamis bombariadók bejelentőit ítélték el.

2018. február 9. 10:28

Cáfolja a rendőrség a gyermekrablásokkal kapcsolatos híreket

A hoaxok terjesztése más nyugat-európai országokban is problémát jelent, ám mivel aránylag bonyolult és időigényes felderíteni, pontosan ki és hol kezdte terjeszteni az egyes tévinformációkat, a hatóságok inkább a hoaxokat terjesztő honlapok büntetésére vagy korlátozására összpontosítanak. Emmanuel Macron francia elnök például az év elején bejelentette, olyan jogszabályon dolgoznak, mely alapján a választások előtti időszakban lehetőség lenne leblokkolni vagy teljesen törölni a dezinformációkat terjesztő internetes portálokat. Hasonló jogszabály, úgynevezett Facebook-törvény érvényes idén januártól Németországban, a hoaxokat terjesztő honlap vagy közösségi portál üzemeltetője kerek 50 millió eurós bírságot is kaphat. Heiko Maas igazságügyi miniszter a törvény elfogadása után úgy fogalmazott: a szólásszabadság ott ér véget, ahol a büntetőjog kezdődik. A közösségi oldalak üzemeltetőinek 24 órán, de legfeljebb egy héten belül el kellene távolítaniuk oldalaikról a gyűlöletbeszédet, rágalmazást és az erőszakra felhívó tartalmakat. A jogszabály hatályba lépését követően Angela Merkel német kancellár telefonon tárgyalt a Facebook alapítójával, Mark Zuckerberggel, s közölte vele, hatékonyabban kellene fellépni az álhírek ellen, mivel ezek komolyan veszélyeztetik a demokráciát. A hoaxokra összpontosít az európai rendőrségek ernyőszervezete, az Europol is, melynek szakértői egyetlen délután több száz álhírt azonosítottak a Facebookon és az Instagram portálon.

Önnek ajánljuk