Mi a véleménye a kormány első 100 napjáról?

Csalódott vagyok. A miniszterelnök rendkívül magabiztosan olyasmit ígért, hogy a kabinet az első száz nap során nem ad okot a bírálatra. Ehhez képest szinte napok alatt kiderült, milyen gyenge lábakon áll a kormánykoalíció. Továbbra is pártérdekek és a személyes érdekek dominálnak, a legégetőbb problémákat pedig általában úgy oldják meg, hogy a kisembereken csattan az ostor. ĺgy a legegyszerűbb, hiszen megszokták, hogy az állampolgár zokszó nélkül vagy legalábbis kevés morgolódás után bármit lenyel. Gondolok itt főleg a szociális szférára, ahol nem látok rendszert az intézkedések erdejében. Az egészségügy a másik összeomlás előtt álló terület. Mintha nem is a betegek gyógyulása, hanem egy beteg rendszer erőszakos fenntartása lenne a cél. Továbbra is virágzik a korrupció, lassan az élet minden területén. Ráadásul a napokban szinte valamennyi miniszter azt nyilatkozta, hogy az elmúlt száz nap „tűzoltással” telt, nem pedig „építő jellegű” munkával. Mit csinált a Dzurinda-kormány négy évig, ha maguk után kell oltaniuk a tüzet?

Cirok Sándor, 47 éves vállalkozó, Komárom

Egyelőre nem mondhatok semmi jót erről a kormányról, nemigen különbözik az előzőtől. Az lehetséges, hogy néhány év múlva lesz valami eredménye a most hozott intézkedéseknek, de egyelőre csak az áremeléseket, a pénztelenséget érezzük. Mindennek megy fel az ára, a nagy áruházláncok bekebelezik a kisvállalkozókat. Nem csodálkoznék, ha a segélyek csökkentésével megnövekedne a bűnözés. A kormánynak elsősorban új munkalehetőséget kellene teremtenie, mert egyszer csak azt veszi észre, hogy az utcán tüntetnek az emberek.

Melczer Gábor vállalkozó, Zselíz

Nagyon rövid idő alatt kiderült, hogy a személyes és egyéb érdekek kezdenek túlnőni az eredeti célokon. A megszorító intézkedések azért is sokkolóak, mert elkéstek egy sor alapvető reformmal, például az árak liberalizálásával, az egészségügyi és a nyugdíjreformmal, az energiahordozók árának emelésével. Gondolom, ezt a választások előtt nem merték megtenni, csakhogy ez rossz taktika. A fokozatos változások elfogadhatóbbak lettek volna. Pozitívan értékelem az egészségügy megkezdett reformját, azt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokért és ellátásért fizetni kell. Eddig is fizettünk, és bármily keményen hangzik, eredményesebben működhet a rendszer, ha felhagyunk az álhumanista, álszolidáris alapállással. Elhibázottnak tartom a vasúti személyforgalom eltörlését, katasztrofális hatással lesz a régiókra. Az állam van a polgárokért és nem fordítva. Ilyen alapon várhatom azt is, hogy bármelyik településen lekapcsolják a villanyt. Látszatintézkedésnek tartom a munkanélküliek kéthetenkénti jelentkezési kötelezettségét, s azt, hogy pecsétes papírral bizonyítsák: munkát kerestek. Lehet, hogy pár ezer munkanélkülit kiszórnak a statisztikából, de új munkahelyek nem teremtődnek. (juk, vkm, buch)