Megyei előszkanderezés

A Magyar Közösség Pártja szerdán sajtóközleményében jelezte, az elnökség egyhangú döntése nyomán saját megyeelnökjelöltet állít Nyitra és Nagyszombat megyében. Menyhárt József azonban lapunknak azt mondta, ez nem zárja ki a tárgyalásokat, sőt, az esetleges együttműködést sem a Híddal.

A háttér-információkból az is kiderült, az MKP-ban két név is felmerült a két megyeelnöki posztra, az egyik Berényi Józsefé, a párt volt elnökéé, aki Tibor Mikuš megyefőnök alelnöke Nagyszombat megyében. Szerettük volna megkérdezni Berényit, aki már volt megyeelnökjelölt, ismét vállalná-e a megmérettetést, ám lapunknak azt mondta, semmilyen eddig megjelent információt nem hajlandó kommentálni. Így azt sem tudtuk meg tőle, hogyan látja a megegyezés lehetőségét a Híd és az MKP között a megyében.

Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke a párt Nyitra megyei elnökjelöltje lehet a hírek szerint - a politikus már hosszú évek óta megyei képviselő. Farkas az Új Szónak azt mondta, valóban érkezett hozzá ilyen megkeresés, ám egyelőre nem tartja időszerűnek, így sem igent, sem nemet nem mondott rá, gondolkodik rajta. Elmondása szerint a Híddal való esetleges együttműködés a választásokon ugyanakkor már hónapok óta prioritás a pártban járási és megyei szinten is, az MKP struktúrái tárgyalnak róla. „Nem vagyunk ellene, ez még nyitott kérdés. Az együttműködés megítélése járásonként, körzetenként eltérő lehet, de alapvetően nyitottak vagyunk a tárgyalásokra“ - nyilatkozta lapunknak. Arra a kérdésre, milyen feltételekkel vállalná a párt a megyei együttműködést, azt mondta, ezt először partnereikkel tárgyalják meg.

Bastrnák Tibor, a Híd Nyitra megyei elnöke megkeresésünkre azt mondta: azzal, hogy az MKP bejelentette, saját elnökjelölteket akar a két, magyar szempontból legfontosabb megyében, a négy évvel ezelőttihez nagyon hasonló hozzáállást mutat, akkor pedig kudarcba fulladtak a tárgyalások. „Akkor az MKP kimondta, csak ott akarnak együttműködni, ahol nekik megéri. Ilyen hozzáállással nehéz beszélni, szerencsétlennek tartjuk, ha diktátum elé állítanak minket“ - jelentette ki. Hozzátette: a hangulat a párt regionális struktúráiban egyértelműen nyitott, és országos szinten is kifejezték már, hogy szeretnének tárgyalni.

Nehéz tárgyalásokra készül a Híd és az MKP

Az MKP és a Híd megyei együttműködésről szóló tárgyalásait a magyar-magyar párbeszéd után is nehéz menetnek neveztük, most pedig ki is derült, hogy miért. A buktató elsősorban az, hogy mindkét párt erőpozícióból ül neki az egyeztetéseknek - és mindez már a tárgyalások előtti kommunikációból is kiderül.

Ha a parlament valóban elfogadja azt a törvénytervezetet, mely egyfordulóssá teszi a megyei választásokat, épp Nyitra és Nagyszombat megyében nyílik komoly esély arra, hogy a két párt közös jelöltje sikert arasson. A Híd és az MKP együttműködését ezért most lehet megalapozni, ez mindkét párt szempontjából racionális döntés lenne a jövőre nézve. Mindazonáltal az MKP számára - mely megyei szinten jóval erősebb mint a Híd - sokkal fontosabb a megyei választás, mint Bugáréknak.

MKP - kész javaslat

Menyhárt József MKP-elnök ugyanis többször jelezte már, a párt abszolút prioritását a régiók jelentik. Politikai céljairól is ilyen értelemben beszél, az MKP régiós jellegét, potenciálját szeretné kihasználni. A párt nincs jelen az országos politikában, a szlovák pártok és a sajtó is mintha megfeledkezett volna róluk, ellenben a megyei posztok (három megyei alelnök és számtalan képviselő) biztosítja számukra azt, hogy megmaradjanak a politikai színpadon. A megyei posztok nem csak presztízst, de érdekérvényesítési lehetőséget, manőverezési képességet, befolyást és nem utolsó sorban fizetett állásokat jelentenek a régiós politikusaik számára. Mindezzel ki lehet elégíteni az MKP regionális struktúráit. Információink szerint épp ezért meglehetősen nagy az ellenérzés a régiókban a Híddal való együttműködés kapcsán - a helyi politikusok nem szívesen adnák fel pozícióikat Bugárék javára. Menyhárt hozzáállása a magyar-magyar párbeszéd előtt azt jelezte, hogy hajlandó áldozatot hozni az MKP-Híd együttműködés oltárán - ám az egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit adna fel az MKP elsődleges érdekérvényesítő erejéből. A párt vélhetően ezért fektette le már a tárgyalások előtt, miben gondolkodik: minden bizonnyal kész saját javaslattal állítanak majd be a Hídhoz, és minden „politikai centiméterért“ harcolni fognak.

A Híd engedményt vár

Márpedig Bugár Béla, a Híd elnöke sem hajlandó engedni az erőpozícióból, áldozatot követel Menyhárttól annak fejében, hogy a két párt esetleg később, például a parlamenti választások során is együttműködhessen. Az MKP számára pedig ez fontos lehet, ha vissza akar kerülni a törvényhozásba, az elmúlt évek ugyanis azt bizonyították, hogy ez önerőből talán túl nehéz feladat lenne a pártnak. A Híd tehát valószínűleg nagyobb engedményt vár majd Menyhártéktól.

A Híd számára túl nagy érvágást a megyei pozíciók hiánya ugyan nem jelent, jelenleg kormányon vannak, minisztereket, államtitkárokat, választási eredményeiknél nagyobb parlamenti frakciót tudhatnak magukénak. A megyei választások ugyanakkor igazi tesztet jelentenek majd Bugárék számára azután, hogy vállalták a furcsa Smer-SNS-Híd koalíciót. A párt szempontjából a szlovák politikai dimenzió is érdekes: a magyarlakta megyékben a Híd korábban indulhatott volna valamiféle jobboldali szlovák koalícióban a megyei választásokon, ám ez a lehetőség most bezárult. Bugárék számára így tulajdonképpen az MKP maradt az egyedüli komoly koalíciós partner NagyszombatésNyitramegyében,ha komolyan labdába akarnak rúgni.

A Híd továbbra is fenntartja, hogy tárgyalni akar az MKP-val, és Menyhárték nyilatkozataiból is az derül ki: február 11-e, az MKP Országos Tanácsának ülése után várhatóan élnek Bugárék meghívójával. A kérdés az lesz, mi történik majd ezen a tárgyaláson, mennyit engednek majd a pártok, és az első egyeztetést követik-e majd továbbiak, megyei és járási szinten is.

S végül az is nagyon fontos lesz, hogy az esetleges megegyezésekből milyen jelöltek születnek majd. A személyes ellentétek ugyanis továbbra is meglehetősen nagyon a régiókban a Híd és az MKP között, a törzsszavazók és a helyi politikusok pedig nehezen fogják lenyelni, ha nem az általuk preferált jelölt indulhat majd - márpedig ha a pártok nem tudják „eladni“ a jelöltjüket a pártnak, az komolyan szűkítheti a választók mobilizálásának lehetőségeit is.