Az SNS most másképp akarja elrontani a civil törvényt

Filip Vagač egykori civil társadalomért felelős kormánybiztos és a Demokrácia Platform jelenlegi vezetője csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy a legkisebb kormánypárt megpróbálja teljesen átformálni az eredetileg a civil szervezetek átláthatóságának növelésére vonatkozó javaslatot. 

Vagač elmondása szerint a parlament alkotmányjogi bizottságának ülésén Adam Lučanský az SNS nevében váratlanul és előzetes egyeztetés nélkül egy olyan széleskörű módosító javaslatcsomagot terjesztett be, amelynek értelmében a civil szervezeteknek már nem csak a külföldi támogatásaikat, hanem a köztisztviselők befolyásolására alkalmas aktivitásaikat kellene kötelezően listáznia.

A javaslat alapjaiban változtatja meg a törvény jellegét, ugyanis a hangsúlyt eltolja a nyilvános megbélyegzésről a civil lobbizás megnehezítésére.

Az új tervezetben könnyítésnek vehető, hogy az esetleges változások után a civil szervezeteknek kötelezően nem kellene kiegészíteni a nevüket a „külföldi támogatással rendelkező szervezet” („organizáciu so zahraničnou podporou“) jelzővel – ezt a tervezet intézkedést egyébként több nemzetközi szervezet, illetve Věra Jourová átláthatóságért felelő uniós biztos is bírálta. Bevezetése esetén valószínűleg azonnali vizsgálat indult volna Szlovákia ellen.

Az SNS az engedményért cserébe teljesen más módon korlátozná a politikai ügyekben véleményt nyilvánító civileket, a törvénymódosítással gyakorlatilag egy részleges lobbiellenes szabályozás jönne létre. Azok a civil szervezetek, amelyek „közvetlen vagy közvetett módon a köztisztviselők befolyásolására alkalmas tevékenységet” végeznek, az SNS javaslata alapján a jövőben kötelezően regisztrálják magukat és negyedévente egyszer feltüntetik egy beszámolóban, pontosan milyen aktivitásokat is végeztek ezen a téren.

Abban az esetben, ha egy szervezet elmulasztja a beszámoló megjelenítését, akár tízezer euróra is büntethetik. Három büntetést követően a belügyminisztériumnak – hasonlóan az előzőleg bemutatott tervezet másik bírált részéhez – önhatalmúlag jogában áll feloszlatni az érintett alapítványt vagy civil szervezetet.

Az intézkedés teljesen új problémák és kihívások elé állítaná a közéletben is aktív civil szervezeteket. A tervezetet kapcsán Katarína Batková (Via Iuris) jogász például rámutatott, hogy egyáltalán nincs pontosítva, mégis milyen lobbitevékenységek tartoznának abba a körbe, amit a szervezeteknek önbevallási alapon fel kellene tüntetni a beszámolókban. A szakember elmondása szerint egy civil társulásnak sok eszköze van a nyilvánosság befolyásolására – a petícióktól és nyilvános sajtótájékoztatóktól kezdve a képviselőknek címzett tömeges levelekig, vagy a törvények véleményezéséig. Batková szerint ráadásul egy ilyen intézkedés nem is lenne összhangban az alkotmánnyal, mivel az állampolgároknak jogukban áll részt vállalni a közügyekben – méghozzá a gyakorlatban olyan módon, amit az SNS tervezete következetesen lobbizásnak nevez.

Érdekesség, hogy maga az Európai Bizottság a nyáron kimondottan bírálta Szlovákiát azért, mert az országban még nem született szabályozás a lobbizás kapcsán: de nem a civil társulások elmaradó szabályozása miatt, hanem általánosságban említették a problémát.

Batková úgy gondolja, hogy a nemzetiek javaslata veszélyes lehet a civil szervezetekre. Az állam ugyanis könnyen találhat olyan tevékenységeket, amelyek a homályos definíció miatt beleesnek a lobbizás kategóriájába, de a szervezetek beszámolójából hiányoznak – így mondvacsinált okok miatt büntethetik, vagy szüntethetik meg a kényelmetlen szervezeteket. A jogász abban is problémát lát, hogy az SNS javaslata kizárólag a civil szervezetek szerepével foglalkozik a lobbizás kapcsán, miközben a köztisztviselőkre és közintézményekre rengeteg más szereplő is nyomást gyakorol a lobbizással a saját céljai érdekében: például vállalkozások és cégek, önkormányzatok, szakmai kamarák, vagy éppen az egyház. 

Szervezett politikai nyomásgyakoroló akciókra korábban a magyar politikai pártok mellett civil szervezetek részéről is akadt példa, többek között a magyar iskolahálózat, a kétnyelvűség kiterjesztése kérdésében, de a választási részvételre buzdító akciók is beleeshetnek ebbe a kategóriába.

Az SNS nem számolná fel teljesen a civil szervezetek gazdálkodását érintő, tervezett változtatásokat sem. A módosító javaslat értelmében a civil szervezeteknek minden évben kötelezően meg kell jelentetniük az ötezer eurónál nagyobb összeget adományozó donorok listáját, a szervezeteknek adakozó jogi személyek és vállalkozók adataival. Amennyiben a belügyminisztérium vagy a járási hivatalok úgy ítélik meg, hogy gazdálkodásuk nem eléggé átlátható, további adatokat is bekérhetnek az adományozókról. A büntetési tételek összhangban vannak a lobbizás rossz dokumentálásért járó szankciókal: legfeljebb tízezer euróig terjedő összegben róhatják ki azokat, végső esetben pedig feloszlathatják a szervezeteket.

A törvény korábbi verziója ellen is tiltakozó Vagač elmondása szerint a javaslat veszélybe sodorja az állam és a saját polgárai között zajló párbeszédet és „frontális támadást” jelent a polgári társadalom ellen.

Nagyon valószínű, hogy amennyiben a törvényt az SNS által javasolt formában fogadják el, a szlovákiai civilek az európai fórumokhoz fordulnak. Zuzana Petková, az Állítsuk meg a korrupciót alapítvány igazgatója szerint az adminisztratív kötelezettségek aránytalanul megterhelik a civil szervezeteket, az alapítvány jogászai pedig vizsgálják a lépéseket, melyekkel megakadályozható a törvény érvényesítése.

A Civil Szervezetek Kamarájának pénteki állásfoglalása szintén alkotmányellenesnek és diszkriminatívnak minősítette az intézkedést - a kamara problémája, hogy a javaslat nem is foglalkozik a harmadik szektoron túli szereplőkre vonatkozó lobbizási szabályokkal. Marcel Zajac, a kamara vezetője kifogásolta, hogy a javaslatot nem lehetett véleményezni és párbeszéd sem folyt róla, miközben az utóbbi huszonöt év legnagyobb mértékű beavatkozását jelenti a civilek és a kormány viszonyaiba.

Zajac szerint a kormány először külföldi ügynököknek próbálta beállítani a civil szervezeteket, de mikor rájött, hogy ez veszélyeztetné az uniós alapok merítését, inkább lobistának nevezi majd azokat.

A szakember úgy gondolja, hogy a törvénymódosítás után gyakorlatilag elzárnák a civilek lehetőségeit a tisztviselőkkel való kommunikációtól, a változások után a nyilvánosságnak sokkal korlátozottabb lehetőségei maradnának a döntési folyamatok befolyásolására. Zajac kijelentette, a törvényjavaslat megszavazása esetén az államfőnél, az Alkotmánybíróságnál, végső esetben pedig Strasbourgban tiltakoznak majd.