Meglepetésember kerül a kulcspozícióba, avagy Gál Gábor nagy lehetősége

Gál, bár régóta van már a politikában – 19 évesen már helyi képviselő volt Nagymácsédon, 28 évesen pedig parlamenti képviselő az MKP színeiben –, ennek ellenére eddig nem tartozott a Híd legdominánsabb pozícióval rendelkező politikusai közé, mindig egy szinttel a legszűkebb felső kör alatt állt. Szakpolitikai szinten sem volt mindig ő az első választás, bár ezen a téren kifejezetten aktív volt. Ő volt még MKP-sként Malina Hedvig első védőügyvédje, később pedig, már hidasként ő vitte az állampolgársági törvény elleni – azóta elutasított – beadványt az Alkotmánybíróság elé. 

Háttérben 

Később azonban Lucia Žitňanská és Peter Kresák érkezésével hátrébb szorult, a ismertebb szakpolitikus magára vállalta a Híd „jogi agytrösztjének” szerepét. Gál nem tartozott Žitňanská legközelebbi köreihez, ám gyakran tartottak közös sajtókat az egyszínű Smer-kormány igazságügyi miniszterét,TomášBorecetbírálva. A politikusról azonban nem sokan feltételezték, hogy igazságügyi miniszteri ambíciókat dédelgetne. 

Néhány kudarc 

Gál a Híd parlamenti frakcióvezetője lett, ám politikai pályája az utóbbi időszakban kissé hanyatlott, a megyei választásokon csúnyán leszerepelt, amiért a hírek szerint komoly fejmosást is kapott a pártban. Ráadásul neve felmerült a Largo SK kapcsán is, melyet azzal gyanúsítottak, hogy illegálisan alkalmaz szerb vendégmunkásokat. Gál ügyvédi irodája jogi szolgáltatást nyújtott a cégnek, ám a politikus szerint ők nem láttak bele a cég szerződéseibe, csak cégjogi szolgáltatásokat nyújtottak nekik. Emellett pedig gyakran felmerült az is, hogy Gál horvátországi apartmanja szomszédos egy Mikuláš Černákhoz közeli vállalkozó, Jozef Švidráň ingatlanjával, és ismerik is egymást. Gál erről azt mondja, amikor megvásárolta az apartmant, fogalma sem volt, ki Švidráň. 

Žitňanská megürült helyére tehát nem ő volt az első jelölt, a párt eredetileg a volt miniszter jobbkezét, Mária Kolíkovát szerette volna a poszton látni. A Híd kérdésünkre azt válaszolta: Kolíková döntött úgy, hogy inkább államtitkárként folytatná a munkát. A második kézenfekvő választás Peter Kresák alkotmányjogász lehetett volna, akiről azonban az a hír járja, hogy ő inkább az Alkotmánybíróságon képzeli el jövőjét. 

Találka Kiskával 

Így jutott el a Híd Gálhoz, aki tegnap találkozott Andrej Kiska államfővel a többi miniszterjelölttel együtt. Gál a találkozó után nem ment bele különösebben a beszélgetés részleteibe. A fő témák közt ott volt az alkotmánybírók megválasztásának kérdése, vagy épp a kábítószerekkel kapcsolatos, az SNS által elkaszált reform is. Gál előbbivel kapcsolatban azt mondta, az alkotmánybírók kapcsán van politikai akarat arra, hogy változzanak a kiválasztás feltételei, utóbbiról pedig azt, hogy probléma, ha egy középiskolást egy marihuánás cigaretta miatt egy életre megjelölnek, de a reformnak olyannak kell lennie, hogy támogatást kapjon a parlamentben, és csak a „legártatlanabb esetekre” kell szűkíteni a dolgot. 

Óvatos optimizmus 

Az igazságszolgáltatásban tevékenykedő szervezetek képviselői óvatos optimisták Gállal kapcsolatban. Kristína Babiaková, a Via Iuris szakértője lapunk kérdésére azt mondta, Žitňanská a hátán vitte az igazságszolgáltatás rendszerszintű reformját, és remélik, Gálfolytatja a munkáját. „Van potenciál benne, ha lesz bátorsága konkrét lépéseket tenni. Elsősorban az ügyészség közellenőrzését, illetve a rendőrség politikai befolyástól való megszabadítását kell végigvinnie, de fontos az alkotmánybírók kiválasztásának reformja, és az információs törvény módosítása is” – mondta Babiaková. 

Katarína Javorčíková, a Pozsonyi Kerületi Bíróság bírája, aki a Bírók a Nyitott Igazságszolgáltatásért Kezdeményezés tagja, azt mondja, Gállal nincsenek személyes tapasztalatai, de nincs ellene szakmai kifogása. „Fontos lesz, hogy legyen egy olyan csapata, akiknek konkrét tapasztalataik vannak a bíróságok és bírók munkájával kapcsolatban” – jegyezte meg. Hozzátette: Gálnak meg kell majd küzdenie azzal, hogy jelenleg is nagyon alacsony a lakosság bizalma a bíróságokban, ami a személyi állománnyal, illetve a döntések minőségével függ össze. Emellett hosszúak a bírósági eljárások is: ezt az okozza, hogy rosszul osztják el a bírói állományt az egyes bíróságok között, javítani kell az új bírók kiválasztásának rendszerén, a bírósági adminisztráció pedig súlyosan alulfinanszírozott.