Még sok kérdőjelet vet fel a civiltörvény

A civil szektorral együttműködve akarja Denisa Saková (Smer) belügyminiszter kidolgozni a civil szervezetek működését szabályozó törvényt.

Pozsony. A javaslat szövegéből kiderül, hogy a civil szervezeteknek, alapítványoknak, polgári társulásoknak és egyéb nemzetközi szervezeteknek kötelességük lesz pontos leírást adni elérhetőségükről, céljaikról, tevékenységükről és vagyonukról. Abban az esetben, ha egy nemzetközi szervezet helyi irodájáról van szó, fel kell tüntetni a külföldi szervezet adatait is.

Michaela Paulenová, a belügyi tárca sajtófelelőse lapunknak elárulta, hogy a javaslatot feltehetően szeptemberben fogják tárgyalni a parlamentben. Saková pozitívan értékelte a tényt, hogy az eddigi munkálatokba aktívan bekapcsolódtak az egyes szervezetek képviselői is. „Olyan területeken tevékenykednek, ahol az állam tekintettel a hatáskörére nem tud, és ahol a magánszféra nem akar, mivel nem származik belőle haszon. A demokratikus társadalomban olyan rést töltenek be, mely nélkülük üresen maradna” – méltatta a civil szervezetek munkáját Saková.

Várjuk ki a végét

Marcel Zajac, a civil szervezetekért felelős kormánytanács elnöke megerősítette, hogy a civil társadalom képviselői üdvözlik a kezdeményezést, és továbbra is szeretnének hozzájárulni a javaslat kidolgozásához. „Az üggyel kapcsolatban szeretnénk világosan kifejezni, hogy nem állunk ellen a civil szféra finanszírozását tárgyaló eszmecserének, sem transzparens működésének javításának. Elutasítjuk viszont a különböző támadásokat és konspirációs elméleteket” – nyilatkozta Zajac.

Viera Žúborová, politológus és a Bratislava Policy Institute szerint a készülő törvény célja a társadalom felháborodásának csitítása, melyet Robert Fico (Smer) konspirációs elmélete váltott ki. „A jelenlegi kormány igyekszik megnyugtatni a civil szférát, mely a politikai elittel ellentétben konzisztens és nyitott társadalom elvén alapszik” – fejtette ki véleményét Žúborová. Véleménye szerint félő, hogy az utolsó pillanatban olyan módosítások kerülnek a törvénybe, melyek teljesen megváltoztatják a lényegét. Valószínűnek tartja azt is, hogy a jogszabályból eredő felesleges adminisztrációs terhek megnehezítik a civil szervezetek tevékenységét. Emlékeztetett, míg a civil szervezetek például kötelesek kidolgozni és nyilvánosságra hozni az éves zárszámadást és a könyvelést számvizsgálónak is jóvá kell hagynia, addig a költségvetési szervezetek, dotációs szervezetek és egyéb állami intézmények csak éves könyvelési kimutatást hoznak nyilvánosságra. „Ahhoz, hogy a civil szervezetek állami támogatáshoz jussanak, jelenleg is számos adatbázisban kell szerepelniük. A törvények összehangolásának hiánya identikus jegyzékek létrehozásához vezet” – folytatta a politológus.

Pozitív hatás is lehet

Wessenauer Veszna, a Political Capital elemzője szerint több negatív hatása lehet egy civil társadalmat érintő törvénynek. „A külföldi és hazai támogatott szervezetek közti mesterségesen generált árok által sokkal kisebb a civil társadalom összefogása, egységes fellépése a kártékony, antidemokratikus lépésekkel szemben” – osztotta meg lapunkkal véleményét. Szerinte belső törést, bizalmatlanságot és támogatók elvesztését is eredményezheti egy ilyen törvény. Fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslatot kontextusban vizsgálják. Mint mondta „Magyarországon a civilek elleni támadások egy tágabb, illiberális államépítési folyamat részét képzik”.

A másik oldalon viszont számítani lehet pozitív hatásokra is, a jogszabály ugyanis segítheti a kritikus önreflexiót és új stratégiák kidolgozását a civilek körében. „A civileket célzó kormányzati támadások olyan folyamatokat is elindítanak, amelyek a civil társadalom történelmileg kialakult gyengeségeit próbálják korrigálni. Ilyen folyamatok a civil szervezetek hálózatosodása, koordináltabb együttműködése és támogatóikkal, szimpatizánsaikkal való szorosabb kapcsolat kialakítása” – folytatta Wessenauer.

A Jól Szervezett Társadalomért Intézet (SGI) elemzéséből kiderül, hogy a külföldi anyagi támogatás a szlovákiai civil szervezetek pénzének mindössze 5 százalékát teszi ki, tehát sokkal jelentősebb a hazai finanszírozás. A külföldi támogatások túlnyomó többsége pedig az uniós intézményektől és a Norvég Alaptól származik.