Még nincs egyezség a tanügyi reformról

Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter elégedett a közoktatási reform tervezetével, mert pontosan összegzi mindazt, amire a hazai oktatásügynek szüksége van – mondta a legutóbbi szakmai kerekasztal-beszélgetésen. „Ez egy hosszú távú terv, megvalósításához politikai döntésekre lesz szükség” – jelentette ki, hozzátéve, hogy rövidesen elkészülnek a dokumentum akciótervei az egyes intézkedések pontos anyagi vetületével.

Az ellenzék dicséri

„A tervezet semmi olyat nem tartalmaz, amivel nem értenék egyet. Több, a tankönyvpolitikával kapcsolatos módosítás vagy az individuális oktatás az SaS programjában is szerepel”– mondta Branislav Gröhling (SaS). Ugyanakkor szerinte Plavčan elvesztegette az első évét, mert néhány intézkedést viszonylag gyorsan be lehetett volna vezetni, mellyel egyben jelzést küldhetett volna a pedagógusok felé, hogy valóban komolyan gondolja a reformot. Zuzana Zimenová (független), aki egy ideig részt vett a reformtervezet előkészítésében leszögezte, hogy a benne foglalt elképzelésekkel egyetért, ugyanakkor szerinte a koalíciós képviselők lépései nincsenek összhangban a dokumentummal. „A parlamenti történésekből nekem nem úgy tűnik, mintha széles politikai konszenzusra törekedne a koalíció” – mondta Zimenová. Kifogásolta, hogy a több mint 220 oldalas anyaghoz nem készült kommunikációs stratégia, amely egyszerűbb nyelvezettel megmagyaráznák a reform céljait.

Kormánypárti kritika

Egyelőre a kormánypártok nem álltak ki nyíltan a szakértői csoport által kidolgozott reformtervezet mellett. Ľubomír Petrák (Smer), a parlament oktatási bizottságának elnöke nem titkolta, vannak fenntartásai a dokumentum egyes fejezeteivel kapcsolatban. „A tesztelések eredményei alapján az egész oktatásügy zuhanórepülésben van, romlottak a gyengén, a leggyengébben teljesítők, de a legjobbak eredményei is visszaestek. A kérdés az, hogy ebben a helyzetben valóban a leggyengébbek – roma gyerekek, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – felzárkóztatására akarunk-e fókuszálni, vagy inkább a populáció azon részére – 70%-ot tehet ki – , akik nagy valószínűséggel a jövőben a színvonalas munkaerőt, a gazdasági potenciált jelentik majd. Valóban az inkluzív oktatás a prioritás, mert rossz stratégiával elérhetjük azt is, hogy a jobban teljesítők még inkább visszaesnek” – vetette fel a smeres képviselő. Petrák a dokumentumban javasolt pedagógus-béremelést is bírálja. A szakértőcsapat azt javasolja, hogy 2020-ig a tanárok bére érje el a felsőfokú végzettségű alkalmazottak átlagkeresetét. A smeres képviselő elismeri ugyan, hogy a tanárokat alulfizetik, de azt javasolja, hogy a bértáblázatot ne egységesen emeljék, hanem a pedagógusok teljesítményétől, eredményétől tegyék függővé a béremelést. „Az eredményalapú motivációt csak akkor lehet bevezetni, ha az állam megteremti a pedagógusok munkájához elengedhetetlen feltételeket. Asszisztensekre, speciális pedagógusokra, pszichológusokra, pszichiáterekre, színvonalas továbbképzésekre van szükségük. Ha ezekkel sem hozzák a kívánt eredményeket, akkor be lehet vezetni az eredményalapú motivációt” – kontrázott Zuzana Zimenová.

Plavčan lemond?

A beszélgetés során nyilvánvaló nézetkülönbségek ellenére Peter Plavčannak meggyőződése, hogy a reformtervezet élvezi a kormánykoalíció bizalmát. „Ha nem így lenne, a csapattal együtt nem vágunk bele. Szükség van a reformra, nincs más alternatíva. Ha képtelen leszek lemenedzselni, akkor a miniszteri székben való tevékenységemnek nem lesz tovább értelme” – jelentette ki Plavčan, aki később viszont azt mondta, biztos benne, hogy át tudja vinni a reformot. Az optimizmusa lehet, hogy korai, mert Andrej Kiska államfőt kivéve, aki fogadta a reformtervezet szerzőit, még sem Robert Fico kormányfő, sem Andrej Danko (SNS) nem nyilatkozott a dokumentumról. Nem küldtek egyértelmű jelzést a reformtervezettel kapcsolatban.

Óvatos pedagógusok

Anna Chlupíková, a novákyi iskola igazgatója szerint nagyon rossz a légkör a pedagógusok között, többen rezignáltak, mert a korábbi reformelképzelésekhez nagy reményeket fűztek és „fiókreformként” végezték. A beszélgetés során egyedüliként mondta ki, hogy a közoktatási reform pénz nélkül nem fog végbe menni. Zuzana Zimenová szintén elismerte, hogy a tervezet anyagi vetülete valóban problémás lehet. Peter Plavčan viszont annak ellenére optimista, hogy maga is elismerte, a közoktatási reformra nem lesz elég az a plusz 2 milliárd euró, mellyel a kormányprogram alapján négy év alatt emelkedik az ágazat költségvetési támogatása.